11 jele annak, hogy érett gondolkodású ember vagy

Írta: | 2017-08-21
Van a bölcsességnek egy nagy csapdája: mindenki azt hiszi, hogy rendelkezik vele. Az emberek jelentős része azért ügyesen rácáfol erre, és amint pár szót beszélsz velük, rájössz, hogy biológiai érettségüket a gondolkodásmódjuk nem követte.
Ez önmagában még nem lenne olyan veszélyes, ám ha önreflexió hiányával párosul, akkor már igen. Aki ugyanis nem hajlandó magába nézni, az könnyen válik nemcsak önmaga, hanem környezete károkozójává is. Íme néhány jele annak, hogy Te nem vagy ilyen.

Nem mész bele fölösleges csatákba

Az érett gondolkodású emberek egyik legfontosabb jellemzője az, hogy megválogatják a csatáikat. Ha eleget szívtál már az életedben fölöslegesen, akkor nem vagy hajlandó ezt újra megtenni. Nem vitatkozol idiótákkal, nem akarsz meggyőzni olyan embereket, akik a sajátjuktól eltérő vélemény befogadására képtelenek, nem harcolsz csak azért, mert meghívtak egy csatába. Mások szemetére nincs szükséged, ezért ha megpróbálják rád önteni azt, nem hagyod.
A szeretteiddel az együttműködést keresed, azokkal pedig, akikkel nem közös az utad, nem erőlteted tovább a kapcsolatot. Nem áldozod fel senkiért sem a lelki békédet. Még a saját ego-dért vagy igazságérzetedért sem.

Nem hiszel el mindent, amit hallasz

És abból sem mindent, amit látsz. Mert tudod, hogy a média, a politika, de sokszor még hétköznapi embertársaid is a saját érdekeik érvényesítésén ügyködnek, és könnyen lehet, hogy ez fontosabb szempont számukra, mint az, hogy az igazságot közöljék veled.
Másrészt még a legjobb szándékú emberek is tévedhetnek, és mondhatnak jóhiszeműen, teljes meggyőződéssel olyan dolgokat, amik csak részben, vagy egyáltalán nem fedik a valóságot. Ezért egy érett gondolkodású ember eszköztárának alapvető kelléke a kérdőjel. Ahova mások pontot tesznek, oda ő mer kérdőjelet tenni, és csak akkor fogad el bármit is igazságnak, ha a kérdést már több oldalról körüljárta.
Ezzel nemcsak önmagát védi meg rengeteg zsákutcától, hanem elkerüli azt is, hogy másokat megbélyegezzen.

Nem élősködsz másokon

Ez egy olyan alapvető feltétele az érett gondolkodásmódnak, hogy azt hihetnénk, nem is szorul magyarázatra, ám annyian élnek másokon élősködve, hogy mégsem árt néhány szót ejteni róluk. Sokféleképpen lehet kárt okozni valakinek – akár anélkül is, hogy a károkozó észrevenné, hogy mit tesz.
Gyakori eset például az, hogy valaki a saját energiája helyett másokéból élve próbál boldogulni. Nem fontos számára, hogy a másik embernek terhet jelent, nem érdekli az sem, hogy neki is van (pontosabban lenne) magánélete, mert az energiavámpír számára nem léteznek egészséges határok. Abból él, amit megkap, és annyit vesz el, amennyit hagynak neki.
Mások a szeretetükkel telepednek rá embertársukra, és teszik ezt azon szent hitük által vezérelve, mely szerint ők a lehető legjobbat adják a másiknak. Többnyire valóban a lehető legjobbat adják, csakhogy nem a másik ember számára lehető legjobbat, hanem azt, amit ők maguk lehető legjobbnak tartanak. A kettő között általában hatalmas különbségek vannak.
Egy érett gondolkodású ember figyelembe veszi embertársa személyiségét, és tiszteletben tartja önállóságát is.

Nem hagyod, hogy elnyomjanak

Szép dolog – és véleményem szerint alapvető emberi norma is – az, hogy másokat tiszteletben tartasz, azonban ne felejtsd ki a sorból önmagadat se. Az is az érett gondolkodás egyik alapja, hogy nem hagyod elnyomni magadat. Nem fekszel le mások elé lábtörlőnek, és nem akarsz mindenáron mindenkivel jó lenni, mert tisztában vagy vele, hogy vannak, akik ezzel visszaélnek.
És azt is tudod, hogy ha magadnak nem adsz jót, akkor hamarosan senkinek nem tudsz jót adni. Akit szeretsz, annak teljes emberre van szüksége, nem egy embernek látszó roncsra.

Nem pusztítod önmagad

Az előző gondolat folytatása az, hogy nemcsak másoknak nem hagyod, hogy kizsákmányoljanak, hanem Te sem teszed ezt magaddal. Gondoskodsz arról, hogy a tested, az elméd és a lelked is építő táplálékhoz jusson, ne pedig lassan ölő mérgekhez.
Az emberek többsége úgy bánik saját magával, mint egy rabszolgával. Kínozza magát fölösleges túlagyalással, görcsöl azon, amije nincsen, feladja az álmait, szenvedélybetegségekbe menekül, és mire eléri a negyven-ötven éves kort, már bele is fárad az életbe. Abba az életbe, ami egy egyszeri ajándék, és amit ha elpazarolsz, soha többé nem kapod vissza.
Egy érett gondolkodású ember ezt pontosan tudja, ezért nem bánik önmagával úgy, ahogy a szeretteivel sem bánna. Mert azok között, akiket szeret, önmaga is helyet kap.

Az elvárásaidat elfogadásra cseréled

A legtöbb ember számára egyetlen igazság létezik: a sajátja. Ez önmagában még nem lenne akkora gond, ha nem várnák el azt, hogy mindenki más számára is az ő igazságuk legyen az irányadó.
A bölcs ember tudja, hogy nem csak egyetlen út vezet fel a hegyre – és azt is, hogy nem mindenkinek ugyanarra a hegyre kell feljutnia. Nem érdemes megpróbálnod másokra erőltetni a saját igazságodat. Egyrészt azért, mert úgysem fog sikerülni, másrészt pedig azért, mert nekik is van sajátjuk. Méghozzá a tiédtől különböző – és egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb.

Folyamatosan fejlődni akarsz

Az elfogadás fontos része az is, hogy saját magaddal szemben is elfogadó vagy. Szereted önmagad úgy, ahogy vagy, és fölöslegesen nem ostorozod magad. Az elfogadás azonban nem beletörődést jelent. Nem érdemes az álmaidról lemondva beleülnöd a langyos pocsolyába. Nem érdemes megállnod a fejlődéssel, mert a fejlődés maga az élet, és aki megáll, az halott. Először lelkileg, aztán elég hamar fizikailag is.
Másrészt emberi kapcsolataink ápolásának és kiteljesedésének is alapvető feltétele az, hogy mindkét fél fejlődni akarjon. Ennek hiányában ugyanis nem tudnak mit kezdeni a változó külső körülményekkel és a belső konfliktushelyzetekkel. „Akinek egyetlen eszköze a kalapács, az minden problémát szögnek lát.” – tartja a mondás. Fejlődés nélkül érett, tartalmas emberi kapcsolatok sem létezhetnek.

Nem pazarlod mások idejét

Sok dolgot elvehetsz valakitől úgy, hogy aztán visszaadod neki. Az idő nem ilyen. Akinek az idejét rabolod, azt végleg meglopod. Elveszed tőle az életének egy részét, amit jó eséllyel nem neked akart adni. Ha kicsit is tiszteled a másik embert, akkor nem teszel vele ilyet.
És önmagaddal sem. Mert a Te itt töltött időd is véges, és ha hülyeségekre pazarlod, akkor az értelmes dolgoktól és a fontos emberi kapcsolataid ápolásától veszed el a lehetőséget. Az érett gondolkodás egyik alapvető feltétele az, hogy felismered, mivel játszhatsz, és mivel nem.

Nem cipelsz fölösleges terheket

Sokféleképpen szúrhatsz ki magaddal, de az egyik leghatékonyabb módszer az, ha egy jó nagy zsákot cipelsz egész életedben, tömve mások iránti nehezteléssel, a múltadon való rágódással, nyitva hagyott kérdésekkel. Az emberek többsége mégis megteszi ezt. Haragszik olyanokra, akiknek már nem is kellene szerepet kapniuk az életében. Nem érti meg, hogy a megbocsátással nem a másik embernek tesz szívességet, hanem önmagának. Kesereg a múltja miatt, vagy próbálja a szőnyeg alá söpörni azt, és nem azt keresi, hogy mindabból, amit át kellett élnie, mit tud hasznosítani. Folyamatosan kínozza magát a „mi lett volna, ha…” típusú nyitott kérdésekkel ahelyett, hogy a jelenben élne és abból hozná ki a legtöbbet.
Az érett gondolkodású ember szabad. Szabad, mert azzá teszi magát. Amire nincsen szüksége, azt nem cipeli tovább. Nem akar görnyedt háttal átvánszorogni az életén, ezért nem őrizgeti a keserűségeit és a sérelmeit, hanem kezd velük valamit. Átalakítja azokat valami hasznossá, és folytatja az útját előre. Tapasztaltabban, bölcsebben és még elszántabban.

Nem sikeres akarsz lenni, hanem hasznos

Sikeresnek lenni jó – a legtöbb ember így gondolja. Nincs is ezzel semmi gond addig, amíg nem maga a siker és a gazdagság a kizárólagos célod. Az ugyanis kevés lesz. Nagyon kevés. Nem azért, mert manapság divatos a pénzt kártevőnek, a gazdag embereket pedig boldogtalannak és erkölcsileg szegénynek tartani, mert ez általában csak a szegények menekülése a felelősségvállalás elől. A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. A pénz egy eszköz, és mint minden eszköznek, a pénznek a hasznossága is a használójától függ.
Ezért fontos az, hogy legyen valami más is. Valami olyan cél, ami a pénznél és a sikernél nagyobb. Ami akkor is megmarad, ha a pénz elveszik, és akkor sem tűnhet el, amikor a siker megérkezik. Valami, ami nem függ az aktuális helyzetedtől. Amivel hasznos embernek érezheted magad, mert nemcsak kapsz, hanem Te is adsz. Amivel értelmet nyer az, hogy megszülettél.

Minden élőt tisztelsz

Végül van még egy dolog, ami az érett gondolkodású emberek sajátja: a jó értelemben vett alázat. Az, hogy tisztelsz minden más élőlényt, és nem a világegyetem uralkodójának, hanem a részének tekinted magad. Mert az is vagy – és nem feltétlenül kell megvárnod, hogy erre egy személyes tragédia vagy egy természeti katasztrófa emlékeztessen. Olyankor ugyanis mindenkiben nagyon működik az alázat, ami békésebb időkben nem igazán megy.
Sokakban él az ostoba emberi arrogancia. Sokan gondolják másoknál többnek önmagukat, az emberiséget pedig minden más élőlénynél felsőbbrendűnek. És míg azt hiszik, hogy az uralkodósdi játék bármeddig folytatódhat, szépen elpusztítják mindazt, amiből élnek. De ahogy a bölcs olasz közmondás szól: „A játék végén a király és a paraszt ugyanabba a dobozba kerül vissza.”
Ha a fenti néhány tulajdonság megvan benned, akkor jó úton jársz, azt hiszem. A világ viszont nem fekete-fehér, és benne mi magunk sem vagyunk azok. Mindenkinek vannak erősségei és hiányosságai, és ha úgy érzed, hogy valamiben még fejlődnöd érdemes, az egyáltalán nem baj.
A baj mindig ott kezdődik, ha valaki azt hiszi, hogy már nem kell fejlődnie.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Kérlek, segíts eljuttatni hozzájuk is.
Ha személyes segítségre vagy új impulzusokra van szükséged, várlak szeretettel a személyes tanácsadásomon.
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

6 gondolat ehhez az íráshoz: “11 jele annak, hogy érett gondolkodású ember vagy

  1. Meszlényi Krisztina

    Kedves Gábor!

    Köszönöm. Köszönöm ezt az írásodat is, csakúgy, mint az előzőeket.

    Olyan, mintha egy esszenciája lenne mindannak, amit vallasz és amivel (személy szerint) nem nehéz azonosulni. 🙂
    Különösen megnyugtató az utolsó gondolatod, mert olvasva mindezt, bevallom, elfogott a kétely, hogy valaha elérek-e ide / oda… 🙂

    De Téged idézve, “a fenti néhány tulajdonság megvan bennem”. Ami meg hiányzik.. nos, úton vagyok és hiszem, hogy fejlődni érdemes.

    Minden jót,
    Kriszta 🙂

    Reply
  2. Kisgyőri Magdolna

    Kedves Gábor!
    Ez az írásod is egy csodálatos bölcsesség eszencia, mérnöki precizitással összegyűjtve! Köszönöm ismét!
    Magdolna Sopron

    Reply
  3. Juhasz Gabriella

    Szívemből szóltál szellemi testvérem.
    Üdv.Gabriella

    Reply
  4. Sipos Erzsebet

    Kedves Gabor!
    Itt es most szeretnem megkoszonni a hozzam kuldott irasait.

    ” Az ut celja az utazas maga ”
    Tovabbra is szeretnek “veled utazni” az irasaid alapjan, hogy “meg erettebb gondolkodsau ember legyek.”
    Udvozlettel es nagy tisztelettel :
    Ely

    Reply
  5. Kati

    Írásod minden sorával egyetértek. A továbbiakban is utazom Veled. Több apróságon sikerült már változtatnon.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.