Vannak olyan emberek, akiknek a történetét nehéz lenne bármiféle érzelmi reakció nélkül meghallgatni. Ilyen ember Amy Purdy is. A lány szinte mindent elvesztett: mindkét veséjét, a lépét, a hallását a bal fülére, és térdtől lefelé mindkét lábát. Az orvosok 2% esélyt adtak a túlélésére. Miközben ő kómában feküdt, kiderült, hogy egy fertőző agyhártyagyulladásnak köszönhette élete összeomlását.
Amy 19 éves volt ekkor. Tele életenergiával, tervekkel, álmokkal, és mérhetetlen szabadságvággyal, amit végre ki is élhetett, mert felnőtt élete pont úgy indult, ahogyan azt elképzelte. Aztán nagyon nem úgy folytatódott.
A 2% esély ellenére életben maradt, de egy olyan élet várt rá, amilyet senki nem kívánna magának. Az álmait eltemetve, rokkantan, még a legegyszerűbb teendőkkel is küszködve kell majd valahogy túlélnie a napjait, és esélye sincs arra, hogy valaha is teljes embernek érezze magát.
Dönthetett volna így. Ez lett volna a legegyszerűbb döntés az életében, hiszen semmit nem kellett volna tennie érte, és még magyarázkodnia sem kellett volna, hiszen mindenki sajnálkozva megértette volna.
Amy azonban máshogy döntött. Ő más történetet szánt magának. Hogy mennyire, azt ebben a rövid, de annál döbbenetesebb előadásában mondta el:

Csodálatos, amit ez a fiatal lány véghezvitt. Egy teljes összeomlás után visszatért az életbe, sikeres sportoló lett, modellkedik, járja a világot, saját vállalkozást indított, és az álmait egytől egyig megvalósította. Egészen más úton, mint ahogy képzelte, de megvalósította.
Mert úgy döntött, hogy nem áldozat lesz, hanem mindazt, ami történt vele, felhasználja a saját fejlődésére.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Kérlek, segíts eljuttatni hozzájuk is.
Ha személyes segítségre vagy új impulzusokra van szükséged, várlak szeretettel a személyes tanácsadásomon.