Szép a házad – de miért rohad?

Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a külvilág számára tökéletes képet mutassunk az életünkről. Erre szocializálódtunk, ez vált kultúránk egyik meghatározó elemévé. Itt mindenki boldog. Itt mindenki menő. Itt mindenki ügyes és sikeres. Itt mindenki jó munkaerő, boldog családanya vagy szerető férj. Itt senki nem csalja sem az adót, sem a párját. Mindannyian mintapolgárok vagyunk (mert… Tovább »

A majom és a banán – avagy a saját gondolataid csapdája

Vannak kilátástalannak tűnő helyzetek. Olyan mélypontok, amelyekből úgy érzed, lehetetlen kijönni. Olyan válságok, amelyek véglegesnek tűnnek. Ilyenkor kétségbeesésedben könnyen lehet, hogy a környezetedben lévő embereket és a körülményeidet hibáztatod, ám ha így teszel, valami nagyon fontos dolgot elmulasztasz észrevenni. Erről szól az a rövid történet, amivel nemrég találkoztam. ***** Történt egyszer, hogy egy kisváros lakóinak… Tovább »

Életed tönkretételének egyik legbiztosabb módja

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de nekem még egyetlen egyszer sem vált jobbá az életem azáltal, hogy a jelenlegi helyzetem miatt görcsöltem. Tényleg nem. Még egy egészen picit sem. Pedig kitartóan próbálkoztam, elhiheted. Nem csak úgy ímmel-ámmal, félgőzzel járt az agyam, hanem odatettem magam rendesen: egész nap, munka közben, baráti vagy családi programokon, kikapcsolódás… Tovább »

A párkapcsolatok lassú halála

Mindig olyan szépen kezdődik. Szerelem, vágy, remény, hajnalig tartó őszinte beszélgetések, csillogó szemek, finom érintések. Nem, nem csak a hormonok csinálják ezt veled. Benne van a múltad is. A szenvedéseid, a csalódásaid, a veszteségeid, a mérhetetlen fájdalmad, amikor megint padlóra kerültél, és a magány csontig hatoló üressége – ezek mind ott lapulnak mélyen (vagy talán… Tovább »

Azon múlik, hogy mire figyelsz

Vannak sötét időszakok. Olyan időszakok, amikor mások miatt, vagy akár látszólag minden ok nélkül padlóra kerülsz, és úgy érzed, képtelen vagy felállni onnan, hogy tovább haladj előre. Kedved sincsen már hozzá, mert úgy érzed, nincs miért. A sok kudarc és fájdalom hatására elvesztetted a hitedet. Bárkivel előfordulhat ez. Miközben azonban az emberek többsége arról panaszkodik,… Tovább »

Elnyomók és áldozatok – középút nincs is?

A világ tele van törtető idiótákkal. Ők az egyik véglet. Kőgazdag vállalkozók, politikusok, maffiózók, apuci által pénzelt ficsúrok. Azok, akik simán beléd törlik a sáros cipőjüket, vagy beléd is rúgnak, ha éppen útban vagy nekik. Ha nem, akkor is. A másik véglet az áldozatok szintén népes csoportja. Azok az emberek, akik erkölcsi normáikat megőrizve, mások… Tovább »

Tényleg a jó szex a boldog párkapcsolat titka?

Reklámok. Politika. Álbarátok. Munkahelyi érdekkapcsolatok. Szükségből együtt maradt párok. Ha már annyian hazudnak nekünk a saját boldogságunkról, miért ne tennénk ezt meg mi magunk is, nem igaz? Miért ne hitetnénk el önmagunkkal, hogy a hervadt virág nem haldoklik, csak éppen rossz időszaka van? Miért ne győznénk meg magunkat arról, hogy mindenhol rossz, de legkevésbé rossz… Tovább »

Az elveszett pénz – egy történet a jó cselekedetek erejéről

Könnyű elhinni a mai világról, hogy önző, aljas, egymáson keresztülgázoló emberekből áll. Igen, vannak ilyen emberek is, nem is kevesen. A többiek pedig panaszkodnak miattuk, vagy csak beletörődve legyintenek: „Szemét világban élünk, az emberekből már kihalt az emberség!” Aki azonban picit jobban körülnéz, sok nagyszerű emberrel és csodálatos emberi cselekedettel is találkozhat. Erről szól az… Tovább »

Csendes gyilkosok

Tudod, nem mindig azok a legveszélyesebb emberek, akik nyíltan az életedre törnek. Gyilkolni lehet szép lassan is. Finoman, csendben, következetesen. Gondoskodó, törődő, bölcsnek hangzó szavakkal. Szeretetbe csomagolt lelki terrorral. Vagy csak simán, csomagolás nélkül, nap mint nap mérgezve a lelkedet. A legtöbb ember nem azért mond le az álmairól, mert a feléjük vezető úton néhányszor… Tovább »

Vannak dolgok, amikhez már túl öreg vagyok – és örülök neki

Azt mondják, idővel bölcsebbé válik az ember. Szerintem nem. Nem feltétlenül zajlik ez így. A bölcsesség megszerzése lehetőség, amihez valóban időre van szükség, azonban nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Vannak, akik vagy még gyermekkorukban, vagy nem sokkal azután konzerválták kényelmesnek érzett agyi táptalajukat, lezárták a befelé vezető kaput, és saját megrekedt fejlődési szintjüknek megfelelően… Tovább »