Könnyen mondunk ítéletet másokról. Jó embernek tartjuk őket addig, amíg nem csalódunk bennük, vagy elkönyveljük őket rossznak az alapján, amit egyszer tettek, vagy amit hallottunk róluk. Jó vagy rossz. Fekete vagy fehér. De a világ nem ilyen. Erről szól ez a rövid tanmese, amivel nemrég találkoztam.
*****
Új tanítvány érkezett a kolostorba, ám még mielőtt a mester befogadta volna őt, szokás szerint összehívta a többi tanítványát, hogy beszéljen velük. Mint kiderült, mindannyian ismerték már az újonnan érkezőt – a mestert kivéve.
mester
„Mi a véleményetek arról az emberről, aki szeretne most belépni a közösségünkbe?” – kérdezte a mester a többieket.
„Nagyon jó ember, itt a helye közöttünk.” – szólalt meg az egyikőjük.
Erre egy másik tanítvány egyből felcsattant: „Dehogy, nagyon tévedsz! Ismerem én már régről, voltak nagyon méltatlan húzásai. Az emberek jelleme nem változik, ő sem lehet most más, mint amilyen régen volt.”
„Szerintem viszont jószívű és kedves.” – szólalt fel egy harmadik tanítvány.
„Ugyan! Csak jó embernek akar látszani, de valójában folyton hazudik és becsap másokat.” – vágta rá megint egy másik.
A többiek is mind elmondták a véleményüket, és heves vita alakult ki az új tanítvány személye körül – egészen addig, amíg a mester közbe nem szólt.
„Elég volt. Nem tanultatok semmit az itt töltött hosszú idő alatt. Egyetlen embert akartam megismerni, helyette azonban megismertem sok másikat. A véleményetek sokkal többet mond el rólatok, mint arról az emberről, akiről mondjátok. Aki a másikban csak a rosszat veszi észre, az önmagával nincs egyensúlyban. Aki csak a negatív dolgokra fókuszál, az az egész világot rossznak és menthetetlennek fogja látni. Amire fókuszáltok, azzá válik a világotok.”
Kis szünetet tartott, majd így folytatta:
„Mától az az ember is a tanítványom. Ti pedig ha szebb világot akartok, akkor tanuljátok meg észrevenni mindazt a szépséget, ami már most is körülvesz benneteket. Lássátok meg a jót is másokban, ne csak a rosszat.”
*****
Ítélkezni bárki tud. Elég, ha csak fogod azt az információ morzsát, amit valakiről tudni vélsz – hiszen még a hozzád legközelebb állókat sem ismerheted teljesen –, és beleteszed az agyad egyik előre felcímkézett fiókjába, aztán kulcsra zárod a fiókot.
Ahhoz viszont, hogy a meglévő emberi kapcsolataid tartalmasabbá váljanak, az újak pedig eleve ilyennek induljanak, többre van szükség, mint ösztönös érzelmi reakciókra: megértésre és elfogadásra. Nem kell, hogy mindenki az életed részévé váljon, vagy az maradjon; van, akivel egyszerűen nem vagytok kompatibilisek. Az ilyen embereket egyszerűen engedd el, és haladj tovább az utadon. Időnként pedig érdemes emlékeztetned magadat arra, hogy a véleményed leginkább rólad szól, nem a másikról.
És persze nemcsak az emberi kapcsolataidra igaz ez, hanem az egész életedre. Ahogy Maya Angelou lényegre törően megfogalmazta: „Ha valami nem tetszik, változtasd meg. Ha nem tudod megváltoztatni, változtass a hozzáállásodon, de ne panaszkodj.”
A világ nem magától válik szebbé, hanem általad. Ha teszel érte.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Túl sok a zaj. A média, a politikusok és a
Tovább
Vannak emberek, akik tisztában vannak vele, hogy mi lehetséges, és
Tovább
A legtöbb ember nem azért nem valósítja meg az álmait,
Tovább
Vannak az életünkben fordulópontok. Sokkal kevesebb, mint amiről azt hisszük,
Tovább
Érezted már úgy, hogy túl nehéz az életed? Hogy olyan
Tovább
A Mennyország és a Pokol fogalmával mindannyian sokszor találkoztunk már
Tovább

3 Comments

  1. Blue roses

    Szia Gabor 🙂
    Az itelkezes legalabb annyira jellemzo a Magyarokra, mint a panaszkodas. Vagy egyik kovetkezik a masikbol?? Ki tudja. A lenyeg, hogy sem egyik, sem masik nem tesz ertekesebbe. Szerintem ez valami hagyomany ami szulorol – gyerekre szall. Nekem ez a tapasztalatom.
    Ennek ellenere, barki megtud valtozni, ha akar. Ha nagyon akar egy jobb eletet. Szerintem nincs szuletett rossz ember, csak tanult rossz dolgok, felszedett rossz szokasok, amik befolyasoljak az eletet. Ahogy valaki megtanulta a negativ dolgokat, ugy megtudja tanulni a pozitivakat is. Sokkal szebb lesz az elete ha rendet tesz benne.
    Udv. Rozika.

  2. Harsányi Éva

    Kedves Gábor

    Hosszú évek óta vágyom valakire, aki tanít a gondolataival, illetve megerősít abban, hogy amiben hiszek, az helyes. Elég félre sikerülten indult a felnőtt életem, ezért olyan könyveket kezdtem olvasni, amik utat mutatnak, és sokat tanultam belőlük. De mindig szerettem volna, ha valakihez akár tanácsér is fordulhatok. Nagyon örülök, hogy Rád találtam! Köszönöm az írásaidat, elgondolkodtatnak és segítenek !

  3. Juci Jónyer

    Gábor!
    Nagyon tetszenek az írásai, lényegre törőek, elgondolkoztatóak és mindegyik tanulságos! Köszönöm és várom a következőt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük