Tudom, ez elég szarul hangzik, de át lettél verve. Egész eddigi életedben. És még csak észre sem vetted. Sikerült elhitetniük veled, hogy ha jó ember vagy, az egész biztosan megtérül.
És megtérült?
Mit látsz, ha magadba nézel? Mit látsz, ha körbenézel? Jó emberekkel vannak tele a temetők és a nyomornegyedek. Jó emberek rabszolgamunkát végeznek olyanoknak, akik az emberekre eszközként tekintenek. Jó emberek hónapról hónapra szorongnak, hogy ki tudják-e fizetni az összes számlájukat. Jó emberek belemennek olyan párkapcsolatokba, amelyekből kifacsarva, lelki roncsként távoznak. Jó emberek küzdenek rákkal, stroke-kal, depresszióval.
Az nagyon kevés, hogy jó ember vagy. A Világegyetem nem fogja ezért megveregetni a válladat.
Tudom, fájdalmas, de ez van. Ha megfigyeled a mintákat, hamar rájössz, hogy ki az, aki jól tud boldogulni ebben az élet nevű játékban, és ki az, aki csak egy helyben köröz, vagy belebukik. És ennek nem sok köze van ahhoz, hogy jó ember vagy-e, vagy sem.
Pszicopaták, törtetők, seggfejek is élhetnek boldog, teljes életet – bármennyire is romantikusan hangzik az, hogy majd visszakapják, amit másoknak adtak. És ha nem? És ha csak az egód egyszerű önigazolása az, hogy akit rossznak tartasz, az majd biztosan bűnhődni fog? Mi van, ha nem?
Mi van akkor, ha a Világegyetem szarik rá, hogy Te kit és mit tartasz jónak vagy rossznak?
Mi van akkor, ha nem a jóság egyébként is relatív fogalma alapján vannak kiosztva a lapok, és a játék menete sem ez alapján dől el? Nem, nem azt mondom, hogy ess át a másik végletbe, és a szintén népszerű “csak a seggfejek tudnak érvényesülni” elméletet dédelgesd. Inkább érdemes megfigyelned, hogy mit tudsz tanulni azoktól, akik érvényesülnek – akár seggfejek, akár nem.
Mit csinálnak ügyesebben?
A kulcs nem a jó és a rossz címkéje, hanem az egyensúly. Az, hogy az értékrendednek megfelelően gondolkodsz és cselekszel. Akár jó ember vagy, akár nem. A kulcs az, hogy önmagaddal jó vagy. Nem hazudsz magadnak, nem szorítod bele magadat rád erőltetett sablonokba, hanem kiállsz azért, ami fontos neked, és a nap végén elégedett vagy azzal, amit aznap elvégeztél.
Ez az érvényesülés kulcsa. Ha emellett még jó ember is vagy, akkor sokat teszel azokért, akik bíznak benned, vagy ki vannak szolgáltatva neked. És azért, hogy a világ egy picit szebb hely legyen.
De pusztán az, hogy jó ember vagy, nagyon kevés a boldog élethez.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.