Vannak fontos dolgok az életedben. Dolgok, amikért kiállsz a csatatérre. Amikért képes vagy harcolni bármi áron.
Életed csatái között vannak olyanok, melyeket akaratodon kívül kényszerülsz megvívni. Mert nem tudsz mindig mindent irányítani magad körül, és nem is mindig azt kapod, amit szeretnél, amire számítasz, vagy akár amit megérdemelnél. És vannak olyan csaták is, melyekben önként veszel részt, mert akkor és ott fontos számodra a győzelem. Hiszel a célodban és harcolsz, hogy elérd azt.
Most állj meg egy pillanatra és nézz vissza arra az útra, amit eddig bejártál. Rengeteg csatát vívtál már meg az évek során, és még rengeteget fogsz megvívni. De van itt valami ezekkel a csatáiddal, amit érdemes átgondolnod. Igen, rengeteg csatát vívtál már meg, de ebből mennyi volt igazán fontos? Mennyi volt szükségszerű, mennyi vitte előbbre valamilyen szempontból az életedet (akár veszítettél, akár győztél)?
duhos_no
Hány olyan csatát vállaltál fel – és vállalsz fel most is nap mint nap –, aminek semmi értelme nincsen? Mennyi energiádat nyelték el azok a fölösleges körök, amiket letudva pontosan ugyanott voltál (vagy inkább hátrébb), mint azelőtt? Tényleg meg kell próbálnod meggyőzni egy idiótát az igazadról? Tényleg van értelme panaszkodni az időjárás miatt, vagy azért, mert a másik sávban mindig gyorsabban haladnak az autók? Tényleg számít az, hogy beszólt valaki a munkahelyeden a ruhád miatt? És tényleg tönkre kell tenned az egész napodat azért, mert egy ismeretlen tahó beszólt mögötted a sorban, hogy mit tökölődsz már annyit, miközben egyik karodban a kislányodat tartva, másikkal a 3 szatyrodat összeszedve próbálsz minél hamarabb elállni az útból?
Talán az igazságérzetedet sérti, talán személyes támadásnak veszed, de a végkifejlet szempontjából teljesen mindegy. Olyanra pazarlod az energiádat, amitől semmivel sem jutsz előrébb az életedben. Van egy szó, amit nagyon nehéz kimondani, de mindenképpen érdemes gyakorolni. Ez a szó a nem. El kell döntened, hogy hol húzod meg a határt. Nem kell minden embert meggyőznöd az igazadról. Nem kell minden egyes esős napon panaszkodnod. Nem kell facebookon ideológiai vitába szállnod a billentyűzetharcosokkal. Nem kell foglalkoznod az önjelölt szakértővel – bármilyen közel áll is hozzád –, aki úgy mondja meg, mit csinálj, hogy soha életében nem volt olyan helyzetben, mint Te, és még csak a közelébe sem jutott annak, amit szeretnél elérni.
Személyes segítség
Túl sok csatában veszel részt. Túl sok energiád megy el azzal, ami nem fontos, és túl kevés marad arra, ami igazán számít. Én a nehezebb úton tanultam meg ezt, de nagyon örülök, hogy így történt. Mert amikor az ember túlél egy stroke-ot, akkor egyből más perspektívába helyeződik rengeteg minden. Bosszankodsz a kishitűek és a kötekedő energiavámpírok miatt? Én addig élvezem a saját életemet, haladok a céljaim félé és azokkal törődöm, akik fontosak számomra. Panaszkodsz, hogy erősen fúj a szél odakint? Én addig örülök, hogy a saját lábamon kimehetek, beszívhatom a levegőt, és érezhetem a bőrömön, ahogy megcsap a szél. Lélegzek. Élek.
Sokkal kevesebb csatában veszek már részt, de amiben részt veszek, abba mindent beleadok. És harcolok, amíg meg nem nyerem. Az emberek gyakran nem azért buknak el egy csatában, mert az túl nagy kihívás lenne számukra, hanem azért, mert mellette túl sok olyan csatát vállalnak fel, amit nem kellene.
Mindig tedd fel magadnak a kérdést: Tényleg meg kell vívnom ezt a csatát? Tényleg előbbre jutok az életben általa?  Ha nem, akkor egyszerűen csak hagyd ott, ahol van. Nem kell felvenned mindent, amit eléd raknak. Válogasd meg a csatáidat! Sok ember csak arra vár, hogy foglalkozz vele, hogy részt vegyél az ő önkéntes csatájában, mert neki ez a legfontosabb az életében. Neked nem.
Tudd, mi az, ami nem része az életednek, hogy képes legyél azokra a csatákra fókuszálni, amik igazán fontosak számodra. Mert ott szükség lesz minden energiádra.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Kis útmutató a seggfejekhez – honnan jöttek, mit kezdj velük?
Köztünk élnek. Nem tudjuk, honnan lettek ennyien. Nem tudjuk, miért
Tovább
Ha tudnád, hogy holnap meghalsz…
Mit tennél, ha tudnád, hogy holnap meghalsz? Mindent ugyanúgy csinálnál,
Tovább
Kipótolt történetek
Van egy játék, amit tudat alatt rengetegszer játszunk, de érdemes
Tovább
Megtanultam…
Rengeteg dolgot megtanulunk az iskolában. Töménytelen mennyiségű információt táplálnak az
Tovább
Mindennapi Motiváció – Nico Calabria
„Neki azért sokkal könnyebb – hiszen már így született.” –
Tovább
Biztos út a csalódáshoz
A legtöbb ember élete során újra és újra beleesik egy
Tovább

5 Comments

  1. Blue roses

    Szia Gabor 🙂
    Sok csatat megvivtam mar eletemben, de a harcot en fogom megnyerni! Biztos vagyok benne. 🙂
    Valoszinu voltak feleslegesen vivott csatak is, amik emesztettek az energiamat, de tanulsagnak jok. Mar nem csatarozom, csak ha nagyon muszaly, es ha van ertelme. Nincs felesleges energiam ra. Ha nem tudok nyerni bant, de nem tragedia – jo tanulsag, amibol soha nem eleg. 🙂 Mara belatom, hogy jobb a mindennapok oromeinek elni. Ott nincsenek csatak. Es a harc megnyerese meg hatra van, de kozeledik az ideje. 🙂
    Udv. Rozika.

  2. Turzé Edit

    Kedves Gábor, már megint jókor kattintottam rá az írásodra, fontos és hasznos számomra és rengeteget tanulok minden egyes cikkből.
    Nagyon jól leírod, hogy nem kell a csatákat megvívnunk csak akkor ha fontosak a számunkra. Én is visszatekintettem az életutamon és nagyon sok harcot vívtam és nem jutottam előbbre. A harc még több problémát vonzott magához. Megtanultam szelektálni, nemet mondani és pozitívan hozzáállni minden egyes nap történéseinek. Most már az akadályokat zökkenőmentesen átugrom.
    Még egyenlenegy tulajdonságomon kell változtatnom “a híd építése ” még nem megy könnyen. Köszönöm, hogy írásaiddal segítettél és a hasonló élethelyzetbe került embertásaimnak megmutattad a helyes utat. Jó egészséget és nagyon hosszú életet kívánok. szeretettel

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük