A forgatókönyvet már jól ismered. Sokszor láttad már ezt a műsort, és pontosan tudod, hogy hová vezet. Értelmetlen “adok-kapok”-hoz. Elfojtott vagy épp kirobbanó indulatokhoz. Egymás verbális bántalmazásához. Napokig vagy hetekig tartó szar hangulathoz.

Olyan dolgokhoz, amikből már baromira eleged van.

De tekerjünk egy picit vissza az időben. Mert ugye “úgy kezdődött, hogy visszaütött” – szól a vicc, de sokszor teljesen megalapozottan érezheted azt, hogy a másik ember a hunyó. Hiszen ő nem tartotta be az ígéretét, ő taposott a szavaival a lelkedbe, ő hazudott neked, vagy tett olyat, amiről az édesanyja jutott eszedbe.

Csakhogy ez itt mind a Te agyad terméke.

Úgyhogy még mielőtt leordítanád a fejét, megtippelnéd az anyukája foglalkozását, megsértődve elvonulnál, vagy érzelmi zsarolást alkalmaznál, érdemes lehet kihasználnod elméd szabad kapacitásait. Tudom, hogy ez egy heves veszekedés során nem divat, de régen a fürdés sem volt az – most meg nézd meg, milyen jól jártunk vele.

Egyszerű a képlet: a veszekedések jelentős része létre sem jönne, ha a két fél beszélgetne.

Nem beszédet mondana, hanem beszélgetne (érzed a különbséget, ugye?). És ennek az az első lépése, hogy megpróbálom megérteni a másikat. Megértem, hogy ami az én fogalomrendszeremben “A”-t jelent, az számára akár “B” is lehet.

Nem mindenki ugyanúgy értelmezi ugyanazt a mondatot. Nem mindenki ugyanolyan formában fejezi ki a szeretetét. Nem mindenkiből ugyanolyan érzelmeket vált ki ugyanaz a dolog. Viszont mindenki csak a saját értelmezése, a saját szeretete, a saját érzelmei fölött rendelkezik.

És amíg a másikét nem ismered, addig a feltételezéseid rabja vagy. Azok pedig gyakran becsapnak.

Az első lépés a közös fogalomrendszer megtalálása. Te hogy értetted azt, amit mondtál? Én így és így értettem. Te miért csináltad ezt? Én úgy éreztem, hogy ezért és ezért tetted. Te milyen megoldást látsz a helyzetre? Nekem ez és ez a véleményem.

Kérdés, figyelem a válaszra, majd az érzéseid kommunikálása.

Nem olyan bonyolult ez. Persze a “Te anyádat!”-nál egy picit nehezebb. 🙂

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Tudod, milyen érzés, amikor semmi sem jön össze? Persze, hogy
Tovább
Korábban megosztottam már egy mesét Veletek a két farkasról és a
Tovább
Ez a három szó szerepelt állítólag a középkori térképek azon
Tovább
Amikor életed legmélyebb pontján jársz, két dolog történik. Egyrészt érzéketlenné
Tovább
Birtoklás nélküli csodálat. A legtöbb ember számára idegen fogalom. A
Tovább
Nem teljes lista következik. Az nagyon hosszú lenne. Inkább azokra
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük