Baj van. Nagyon nagy baj. Ha körbenézel a világban, szinte csak ezt látod: szenvedés, háború, katasztrófa, pusztítás, csalás, hazugság, széthulló emberi kapcsolatok. Ezt sugározzák a hírek, és ezt éled meg a mindennapjaidban is. Kétségbeejtő, igaz? De tudod, pontosan ez a cél: hogy kétségbe ess. Mert aki nem tudja a megoldást, az irányítható. Aki fél, az könnyebben megy arra, amerre az oltalmat ígérő hang vezeti.
Ezt hívják úgy, hogy politika. Vagy vallás. Vagy elnyomó párkapcsolat. Vagy torz szülői nevelés. Vagy nagyszabású mozgalom. Ismerős, ugye? Azonos a recept, és mindegyik arra épít, hogy Te magad ne tudd, mi a megoldás. Majd megmondják Neked. És attól függően, hogy mennyi ideje ragadtál bele ebbe helyzetbe, és mennyire vagy megtörhető, egy idő után eljutsz abba az állapotba, hogy mindezt elhiszed. Elhiszed, hogy mások fogják megoldani a Te problémáidat, elhiszed, hogy követned kell bárkit is, és még azt is elhiszed, hogy ez Neked jó.
És mindez onnan indul, hogy túl hamar befejezed a gondolatot. Ezt most még nem érted, de hamarosan fogod. Amikor szembesülsz egy problémával, általában nem látsz semmi mást, csak magát a problémát. És az az érdekes, hogy ez mindig így van – függetlenül attól, hogy a probléma mekkora.Akár életed legmélyebb gödrében vagy, akár csak egy jelentéktelen semmiségről van szó, ugyanazon minta szerint fogod kezelni a helyzetet. Meglátod a problémát, eltöltenek a negatív érzések, sajnálod magadat, panaszkodsz, majd vagy továbblépsz, vagy benne ragadsz. Egyszerű a minta, és a legtöbb ember ezt ösztönösen követi.
Pedig nem kellene sok ahhoz, hogy az egész világ megváltozzon körülötted. Csak egyetlen kérdés, ami elindít egy egész folyamatot. Hülyeségnek tűnik, igaz? Túl sokszor hallottál már világmegváltó ígéreteket. Túl sok a hittérítő, a nagy tudású vezető, és az instant-világmegváltás-képzést elvégzett életvezetési tanácsadó, akik jó pénzért megmondják Neked, hogy mitől leszel boldog és sikeres. És bár vannak, akik tényleg képesek segíteni Neked, de a kontárok miatt hitelét veszíti mindenki, aki utat próbál mutatni.
kerdes
Én mégis azt mondom, hogy van egy kérdés, melyet ha minden gondolatmeneted végére teszel, képes leszel megváltoztatni az összes problémát, amit a világban és önmagadban tapasztalsz. Minden csak azon múlik, hogy megállsz-e a gondolatmenetedben ott, ahol megtanultál megállni.
Vegyük például az egyik leggyakoribb problémát, amivel az emberek többsége küzd: párkapcsolat. Ha nincs, az a baj, ha van, akkor meg az. Amikor a párod megbánt, azt Te kudarcnak könyveled el. Ha egy téma újra és újra súrlódási felületet jelent köztetek, akkor a problémád állandósult állapotba kerül (egészen addig, amíg valamelyikőtök el nem kopik). Felszínre kerül az ütközőpont, jönnek az indulatok, melyekből hamar veszekedés születik, az agyad még jobban elborul, és a konfliktus feloldhatatlannak tűnik. És itt megállsz – mert akár tovább harcolsz, akár beletörődve ideiglenes békét kötsz, előbbre nem jutottál egy kicsit sem. Pedig lehetne.
Személyes segítség
Ugyanez történik akkor is, amikor egy forgalomelterelés, egy dugó, egy rossz minőségű étel vagy kormányrendelet miatt panaszkodsz. Probléma, indulat, konfliktus, öngerjesztő folyamat, és még nagyobb probléma. Majd a probléma őrizgetése tovább, teherként cipelve magaddal azt akár egész életeden keresztül.
Vagy nézzünk egy még egyszerűbb esetet: a Föld pusztulása. Egyszerűbb? Ez hülye? – gondolhatod most. Pedig tényleg egyszerűbb, hiszen nem kell kezdened vele semmit. Úgyis megtörténik – veled vagy nélküled –, nem igaz? Úgyis túl kicsi vagy ahhoz, hogy bármilyen hatással legyél a globális rombolás megállítására, nem igaz? Nem igaz. Pont azért tartunk itt, mert a legtöbb ember ezt hazudja önmagának. Mert ez kényelmes. Így nem kell tenni semmit; elég csak egy néha elmormolt, néha indulatos, néha könnyekkel kísért panaszáradat, és az önsajnálat mélységeiben ragadva tényleg el is hisszük, hogy a világ úgy szar, ahogy van. Mert megint megálltunk a gondolatmenetben. Megint megelégedtünk annyival, amit a problémáinkra megoldást ígérő vezetők (akik lehetnek politikusok, szónokok, papok, szülők vagy ál-barátok) belénk neveltek: a probléma létezik, Te keseregj egy kicsit, aztán pedig kövess, mert én majd megmondom, Neked hogy lesz jó (persze ennek ára van, ugye tudod?).
De én azt mondom: a probléma nem létezik. Tényleg nem. Nincsen semmi probléma sem Veled, sem a világgal. Csak egyetlen kérdést hagytál le eddig a gondolatmeneted (vagy érzelmi kitörésed) végéről. Egyetlen kérdést, ami mindent megváltoztat. A kérdés pedig így szól: Hogyan lesz jobb? És ha ezt a kérdést felteszed önmagadnak – mert fel mered, és mert fel akarod –, akkor máris érezni fogod Te magad is, hogy valójában nincsenek problémák, csak megoldandó feladatok.
megoldas
Veszekedés szaga csapja meg az orrodat a pároddal, kollégáddal vagy akár egy ismeretlennel való beszélgetésed során? Amint beleütközöl a „problémába”, tedd fel a kérdést: hogyan lesz jobb? Nem csak Neked, hanem mindkettőtöknek – mert ez a hatékony konfliktuskezelés alapja. És ha mindketten hajlandóak vagytok így gondolkodni, akkor képesek lesztek közösen megoldani a feladatot. Ha csak Te gondolkodsz így, akkor a másik fél számára marad a probléma, Te viszont elkezdhetsz külön dolgozni a feladaton. Igen, külön – vagy csak átmenetileg, vagy ha kell, akkor végleg.
Dugóba kerültél és késésben vagy? Tedd fel magadnak a kérdést: hogyan lesz jobb? És noha látszólag sehogy sem (hiszen minden „problémának” ez a fő jellegzetessége), ám ha komolyan gondolod a kérdést, akkor mindig találni fogsz valamit, amitől jobb lesz. Felhívod azt, akitől késel, vagy elgondolkodsz, hogyan tudsz majd higgadtan, idegeskedés nélkül javítani a helyzeteden, miután megérkeztél. És ha még erre sincs lehetőség, akkor is a kezedben van a döntés, hogy a látszólag elpazarolt idővel mit kezdesz: valóban elpazarlod idegeskedéssel és bosszankodással, vagy felhasználod valamire, ami épít, és nem rombol. Meghallgatsz egy dalt vagy egy hanganyagot, megfigyeled a környezetedet és tanulsz valami újat a világról, elgondolkodsz a terveiden, vagy megfigyeled önmagadat és a reakcióidat. Ha a „hogyan lesz jobb?” kérdést őszintén tetted fel magadnak, akkor meg is fogod találni a hogyan-t.
És más „problémákhoz” sem vagy kicsi, ezt jó, ha tudod. Fölöslegesen panaszkodsz azon, hogy a TV-műsor nézhetetlen. Bármikor dönthetsz úgy, hogy nem nézed, hanem értelmesebb dolgokkal töltöd meg az agyadat. Ha pedig TV-zni akarsz, akkor csinálj egy nézhető TV csatornát. Vagy annyira azért nem fontos? Na látod… Fölöslegesen panaszkodsz azon is, hogy az éppen aktuális kormány ilyen vagy olyan, mert a politikusaink mindig a társadalom aktuális helyzetének tükörképei. Az vezet, akit hagynak vezetni. Ha nem tetszik, hozz létre egy saját pártot, vagy tanítsd az embereket, hogy legközelebb okosabban döntsenek arról, hogy kik szólhatnak bele az életükbe. Vagy ennyit már nem vagy hajlandó tenni a célért? Akkor annyira nem is fontos. Még nem fáj eléggé, ha csak panaszkodsz.
A feszültséged oka az elvárás. Elvárásokat kapcsolunk a másik emberrel szemben, az adott helyzettel szemben, és az egész világgal szemben is. Az elváráshoz kapcsolt határidő pedig rendszerint igen közeli: a változást azonnal követeljük. Pedig nemcsak a világ nem fog azonnal megváltozni, hanem egy másik ember sem. A változáshoz mindig idő szükséges. Nem az erőszak, hanem a türelem és a kitartás az, ami minden jelentős változás alapfeltétele.
Rengeteg elvárásunk van másokkal szemben, és legtöbbször csak önmagunkkal szemben nincsen – pedig ez az egyetlen elvárás, amit valóban kezelni tudunk. Mert minden, amit rossznak látsz a világban, Te benned is ott van. Csak ott tud fájni, ahol gyenge vagy.
„Ha valami nem tetszik, változtasd meg! Ha nem tudod megváltoztatni,
változtass a hozzáállásodon! De ne panaszkodj!”
Maya Angelou
Cselekedj vagy maradj csöndben, de fölösleges köröket ne fuss. Minden változás önmagunkban kezdődik. Amint szembesültél a „problémával”, tedd fel a kérdést önmagadnak: Hogyan lesz jobb? És már nem a problémát látod, hanem a feladatot. Már nem másokkal szemben van elvárásod, hanem önmagaddal szemben. Már nem kétségbeesett vagy, hanem eltökélt. Már nem szenvedni akarsz, hanem valóban boldogabb lenni.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Mindennapi Motiváció – Derek Rabelo
Sokan mondanak le az álmaikról végleg. Talán Te is köztük
Tovább
Az adós apa okos lánya – avagy hogyan ne válj a körülményeid áldozatává
Életünk során gyakran előfordul, hogy más emberek vagy külső körülmények
Tovább
Mindennapi Motiváció – Johanna Quaas
Eddig a Mindennapi Motiváció sorozatban olyan emberek történeteit osztottam meg
Tovább
Hülye kifogások, amik visszatartanak a céljaidtól
Kifogások. Szeretjük őket, ragaszkodunk hozzájuk, és mérhetetlenül kreatívak tudunk lenni,
Tovább
Nem fog senki megmenteni
Beléptem a szerszámos helyiségbe. Valaha más céllal szerepelt a terveken,
Tovább
De mi az üzenet?
Amikor életed legmélyebb pontján jársz, két dolog történik. Egyrészt érzéketlenné
Tovább

15 Comments

  1. Ivan Keiser

    – itt senkit sem szeretnék dicsérni,sem sajnálni… végig ólvastam soraid Gábor, a hozzá szólásokat is.. lehet voltak mások is,kik ólvasták mindezeket,..na és nagy hallgatás következett “náluk”…én teszen mit érzek..valóban igazad van,ezt nagyon sokan kéne,hogy érezzék.. na de sajnálni azokat,kik nem igy látják életüket,nem szabad,hisz a sajnálat szerintem egy megalázás,ezt senkivel szemben nem tenném…az élet egy ” csatatér “,hol gyöztesek és áldozatok voltak,vannak és lesznek is…csak én donthetem el,hogy mi akarok lenni,( vagy talán más ? )… szerintem,épp úgy mint Te,mikor szavakba foglaltad gondolataid,döntöttél,…mikor én írok,döntöttem..nem csak a problémák,feladatok meglátása a fontos,vagy a kérdések ” feltevése “… a ” döntés “,az a lényeg,..lehet az akár milyen…Üdv tisztelettel,na és némi helyesírási hibával(hisz e nyelv,nem anyanyelvem ),de büszkén használom….

  2. Kedves Erzsébet,
    köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy hasznos volt az írásom, annak pedig még jobban, hogy Te is így éled az életedet. 🙂 Azzal, hogy másokat is erre tanítasz, óriási kincset adsz a világnak.
    Legyen szép napod!
    Gábor

  3. Erzsebet

    Kedves Gábor!
    Szépen átgondolt remekbe szabott az írásod.
    Pontosan azok szedted egy csokorba amelyek szerint élek es amiket igyekszem a körülöttem lévőknek átadni.
    Köszönöm Erzsébet

  4. “Az élet nem más mint a problémák megoldásának a sorozata. Ha ezt megérted akkor rájössz,hogy az életed a jelenben van és elkezd megnyílni a tudatod”
    Ezt hittem eddig de most már tudom miért volt állandóan fúrcsa érzés mikor másoknak a “probléma” részét mondogattam . Tényleg jobb kifejezés a feladat 🙂
    Természetesen a többivel is maradéktalanul egyetértek 🙂
    Bár én a Tudatalatti és tudatfeletti képességek kihasználásának az irányát kezdtem el követni, a közben a racionális és logikus érveléssek tudatosságának a feljesztésekor eszméltem fel arra, hogy mit csinálok 😀 😀 Vicces egy élmény volt nem mondom 🙂 “Hogyan lesz jobb?” Ha belegondolok tényleg vicces és egyben szomorú is , olyan egyszerű mégis mennyire sokan nem értik meg valóban a jelentését. Elkeserítő élmény rájönni, hogy hányan “alszanak” még a tudattalanság illúziójában ahelyett, hogy elkezdené élni az életét amit kaptak…

  5. Ez igen! Köszönöm szépen Károly ezt a kiváló gondolatot. És a honlap címet is, mert még csak most kezdtem el olvasgatni, de már most sokat kaptam. Köszönöm. 🙂

  6. Kedves Zsolti, köszönöm szépen a kedves szavaidat. 🙂 Azzal, hogy felismerted a feladatodat (a birkaszellemtől való megszabadulást), már megtetted a legfontosabb lépést. Most már csak a kitartáson múlik, és képes leszel mindenki mástól függetlenül haladni előre az utadon.
    A kérdésedre én azt tudom válaszolni, hogy szerintem abban az emberben bízz, aki nem az ő útjára próbál terelni Téged (kövess!), hanem segít megtalálni a sajátodat (haladjunk együtt!). És köszönöm szépen az ötletedet, szerintem is megéri külön is írni erről, úgyhogy a közeljövőben meg is teszem. 🙂 Én is a legjobbakat kívánom Neked! 🙂

  7. Zsolti

    Tisztelt Gábor! Nagyon hasznosnak találtam ezt az írásodat (IS),hiszen ismét sikerült más megvilágításba helyezni a dolgokat,bár nem mindig egyszerű megemészteni az írásaidat,mert az ember nem ezt látja a többi ember viselkedésén,így könnyen hülyének érezheti magát. Ez a gondolatom lehet a birkaszellemből fakad,amit véleményem szerint mindenkibe sikeresen beleneveltek,így belém is,de őszintén szólva küzdök ellene… Illetve még valami kérdést generált bennem… Idézném: ” Túl sok a hittérítő, a nagy tudású vezető, és az instant-világmegváltás-képzést elvégzett életvezetési tanácsadó, akik jó pénzért megmondják Neked, hogy mitől leszel boldog és sikeres. És bár vannak, akik tényleg képesek segíteni Neked, de a kontárok miatt hitelét veszíti mindenki, aki utat próbál mutatni.” Ezt az ember manapság hogyan tudja szelektálni? Megérne egy cikket erről írni,de ha volt már ilyen írásod akkor nem szóltam! 🙂 Remélem nem tértem el nagyon a témától! Minden jót kívánok neked és további ilyen minőségű írásokat! 😉

  8. Szia Éva, köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy hasznos volt számodra. 🙂 Én is úgy gondolom, hogy nem attól lesz jó élete valakinek, hogy soha nem hibázik, hanem attól, hogy tanul a hibáiból és épít az erősségeire.
    Neked is legyen nagyon szép napod! 🙂

  9. Kedves Mária, köszönöm szépen, és nagyon örülök, hogy sikerült tisztán átadnom az üzenetet. 🙂 Az önmagunkon való felülemelkedés nagyon jó gondolat. Tényleg mindig az ego az, ami visszatart a megoldástól, néha önsajnálat, máskor sértődöttség, büszkeség vagy egyéb formában.
    Köszönöm, hogy olvasol, legyen szép napod! 🙂

  10. Konyves Maria

    Kedves Gabor, megint beletrafaltal a megoldas kozepebe es erthetoen megfogalmaztad. Ez az, amit nagyon szeretek az irasaidban, hogy hokusz-pokusz es kodosites nelkul, mindenki szamara erthetoen irsz.. Visszaterve a problemak megoldasara meg azt is jonak tartanam, ha neha kiemelkednenk vagy felulemelkednenk onmagunkon. Ezt ugy is mondta valamikor valaki, hogy “nyugi pajtas, nem csak foci van,a vilagon”. Mindig nagyon varom az irasaidat. Szeretettel, Maria.

  11. Farkas Éva

    Szia Gábor !

    Igen nagyon bölcsnek tartom amit írtál ! És valóban így kellene gondolkodni ! Sok és sokféle nehéz helyzetbe kerülünk az életünk útján , és sok feladattal meg is kell bírkóznunk . És hogy ezt jól, vagy rosszul csináltuk arra az élet előbb vagy utóbb mindenkinek megadja a választ . Köszönöm , hogy írtál nekem !

    Szép napot kívánok neked :Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

17 − tizenkettő =