A teljes egyetértés nem biztos, hogy a minőségi kapcsolat jele. Fakadhat például megfelelési kényszerből. Amikor A annyira jó összképet akar mutatni B-nek, hogy ha kell, béget.
Fakadhat érdekből is. A eljátssza a B-nek tetsző szerepet, hogy kivehesse a kapcsolatból (vagy elvehesse B-től) azt, amire szüksége van, vagy ami a céljához elvezet.
Fakadhat felszínességből is. Sem A, sem B nem megy túl mélyre a beszélgetésben, mert ott már bármi történhet. Konfrontáció. Sértődés. Düh. Érzelmi zsarolás. Harc. A léleknek nem tetsző események.
Teljes, mindenre kiterjedő egyetértés két ember között már csak statisztikai alapon is valószínűtlen. A látszatával találkozhattál már, valódival nem hiszem. Ahhoz két tökéletesen egyforma ember kéne.
Lehet jó jel, ha nagy az összhang valakivel. Lehet biztató, ha nincsenek köztetek óriási véleménykülönbségek. De ezek sokszor csak képek. Tetszetősre mázolt képek, amiket a másik fél szívesen nézeget. Vagy amikkel megelégszik, mert nem hiszi el magáról, hogy ennél többet érdemel.
Akivel mindig, mindenben megvan az összhang, azt jó eséllyel még nem ismered elég mélyen.
Egy kapcsolat minőségéről az egyetértésnél sokkal többet mond el az, hogy mi történik, amikor valamiben nem egyezik a véleményetek. Mit hoz ez ki belőletek? Felháborodást, amiből patetikus szakítás lesz? Személyeskedést, aminek már semmi köze nincs a véleménykülönbséghez? Erőszakot, amivel le akarjátok dózerolni a sajátotokkal ellentétes nézetet?
Vagy őszinte elfogadást és tiszteletet?
Ez az, ami a kapcsolat egyik legtisztább fokmérője. Szeretteddel, ismerősöddel, ismeretlennel. Egyéni és társadalmi szinten.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.