A halász és az üzletember

Írta: | 2014-08-07
Van értelme annak, amit csinálsz? Vagy csak azért dolgozol, hogy pénzt keress?  Hogy feláldozd az életed egy részét és megkeresd most azt a pénzt, amiből félretéve egyszer majd nyugodtan visszavonulhatsz és élvezheted az életet… Hogy egyszer majd végre elkezdj élni. Ha igen, akkor az alábbi történet Neked szól.
*****
A kis mexikói halászfalu mólóján egy amerikai üzletember álldogált. Egy helyi halász kötött ki éppen kis csónakjával, benne sárgaúszójú tonhalakkal. Az üzletember megdicsérte a fogást, majd megkérdezte, mennyi ideig tartott kifogni a halakat.
„Nem tartott sokáig.” – felelte a halász.
„Miért nem marad kint tovább és fog több halat?” – kérdezte az üzletember.
„Ez elég arra, hogy a családom pillanatnyi szükségleteit kielégítsem.” – válaszolta a mexikói.
„De mit csinál a napjai többi részében? – érdeklődött az amerikai.
„Nagyokat alszom, halászom egy keveset, játszom a gyermekeimmel, sziesztázom Mariával, a feleségemmel, esténként pedig bemegyünk a faluba borozgatni és gitározni az amigo-kkal. Teljes életet élek, senor.
halasz_csonakban
Az üzletember ekkor kissé felsőbbrendűen így szólt:  „A Harvardon végeztem, tudnék magának segíteni. Többet kéne halásznia, akkor hamarosan a jövedelméből vehetne egy nagyobb hajót, később több hajót is, majd egy egész flottája lehetne. Idővel saját konzervgyárat tudna nyitni és közvetlenül a fogyasztóknak adhatna el halkonzerveket. Ön irányíthatná a beszerzést, a gyártást és a disztribúciót is. Itt tudná hagyni ezt a kis tengerparti falut és Mexikóvárosba költözhetne, később Los Angelesbe, majd New York-ba. Egy egész vállalatbirodalmat irányíthatna onnan.”
„De mennyi idő kell mindehhez, senor?” – kérdezte a mexikói.
„Úgy 15-20 év” – felelte az üzletember.
„És aztán mi lesz, senor?”
Az amerikai nevetve válaszolt: „Ez a legjobb az egészben! Amikor eljön az ideje, eladja a vállalata részvényeit és dollármilliókat keres vele!”
„Milliókat? És akkor mi lesz, senor?”
Ekkor az üzletember elgondolkozott, majd kissé szégyenkezve így szólt: „Aztán nyugdíjba megy, egy kis tengerparti faluba költözik, nagyokat alszik, halászik egy keveset, játszik a gyermekeivel, sziesztázik a feleségével, és esténként bemennek a faluba borozgatni és gitározni az amigo-kkal.
*****
Nem, nem kell visszavonultan élned egy faluban halászgatva vagy zöldségeket termelve, ha nem ezt szeretnéd. De ha a pénz az egyetlen, ami motivál, és abban reménykedsz, hogy 20 év múlva majd jól fogod érezni magad, akkor érdemes elgondolkoznod, hogy talán rossz úton jársz. Ezeket az éveket soha többé nem fogod visszakapni. Még akkor sem, ha most úgy gondolod, hogy majd egyszer boldog milliomosként fogsz ülni a medencéd szélén.
Az eredményekért mindig meg kell dolgozni. De nem mindegy, hogyan teszed ezt. Hogy látod-e értelmét annak, amit csinálsz, ég-e a belső tűz, ami visz előre, vagy csak belefásulva várod, hogy eljöjjön a „szebb idő”. Nem mindegy, hogy az életet egy nagyszerű folyamatként éled-e meg, kihasználva minden pillanatát, vagy egy szenvedésként, melynek végén majd talán a Tiéd lesz a remélt jutalom. A jutalom maga az élet – annak minden perce. Ezt soha ne feledd!
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.