Az élet nem mindig igazságos. Sőt, általában nem az. És amikor erre először rádöbbenünk, az fájdalmas. Ez az a pont, ahol kettéválik az út. Az egyik irányba rengetegen haladnak: egy keserű, de kényelmes út ez. A fájdalomból beletörődés lesz, majd következik a magyarázkodás és önvigasztalás. Hiszen ha az élet nem igazságos, akkor nem is az én hibám, hogy kudarcot vallottam. És ami még fontosabb: nem is kell megerőltetnem magam, hogy bármit is tegyek, hiszen úgysem tudnék. Álmok válnak semmivé, emberek tömegei lesznek élőhalottak azért, mert az első, a kényelmesebb utat választják.
Van egy másik út is. Ez az út sokkal rögösebb, sokkal több küzdelmet, izzadságot és lelki erőt kíván. Ezen az úton nincs helye kifogásoknak, önsajnálatnak, magyarázkodásnak — itt csak a tettek számítanak. És ezen az úton soha nincsen torlódás, mert csak kevesen járják.
Mindennapi_MotivacioBen Jackson nevével valószínűleg nem sokan találkoztatok. Egy olyan srácról van szó, akivel az élet nagyon nem volt igazságos: központi idegrendszeri sérüléssel született, és orvosai azt jósolták, hogy soha nem lesz képes felállni a tolószékből, iskolába járni, társasági életet élni. Betegsége mozgáskoordinációjának, izomzatának és motoros képességeinek fejlődését is nagymértékben korlátozza.
Ben azonban nem sajnáltatta magát: ő a kihívást látta helyzetében. Nem volt hajlandó lemondani az álmairól, nem törődött az esélyekkel, és elhatározta, hogy mindenáron eléri a célját: birkózni kezd, és győzni fog.
Az alábbi videó röviden összefoglalja Ben történetét (angolul nem tudóknak is érdemes megnézni Ben mozgását, beszédét, és azt, hogy hátrányos helyzetével mit sem törődve milyen elkötelezettséggel halad a céljai felé).

Ez a fiú csodálatos példát mutat kitartásával, lelkesedésével és akaraterejével. Amikor birkózni kezdett, az első évben mind a 24 meccsét elvesztette. Elméletileg esélye sem volt, a legtöbb ember a helyében már jóval hamarabb feladta volna — ha egyáltalán elkezdi. Ben azonban folytatta, mert érezte a fejlődést. Az első meccse csak 10 másodpercig tartott, de minden egyes mérkőzésen ha csak néhány másodperccel tovább bírta, már győztesnek érezte magát.
Még keményebben edzett, még többet gyakorolt, még jobban küzdött a páston. És a második évben megszerezte élete első igazi győzelmét birkózásban. Akaraterejével legyőzte azt az óriási hátrányt, amivel indult, és kitartásának köszönhetően olyan csodálatos dolgokat valósított meg, amiről környezete álmodni sem mert. De Ben nem állt meg egyetlen győzelemnél: ő az egész életét győzelemként akarja megélni. A legjobb akar lenni, részt venni a 2016-os paralimpián, teljesítményével és egész életével megmutatni a világnak, hogy az esélyek nem számítanak, kifogásoknak nincsen helye.
Az élet nem igazságos, és most, hogy már tudod, kétfelé ágazik az út. Ha az első utat választod, nem kell tenned semmit. Sétálj tovább, de tudd, hogy bármilyen sokan is járják veled együtt ezt az utat, nem vezet sehova. Ha viszont a második úton indulsz el, az kemény menet lesz. Kemény, de nagyon szép út, amit úgy hívnak: élet. Egy küzdelmes, de teljes élet, álmokkal, kudarcokkal, sikerekkel, és végső soron a tudattal, hogy volt értelme mindannak, amit csinálsz.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Ha tényleg eldöntötted
Vannak az életünkben fordulópontok. Sokkal kevesebb, mint amiről azt hisszük,
Tovább
Motiváció – milyen talajra építed a várad?
A motiváció, vagy annak hiánya minden ember életét érinti, mégis
Tovább
Félelemben élni
Túléltem egy stroke-ot. Megsimogatott a halál, hogy érezzem: tud rólam,
Tovább
A folyó tanítása – egy tanmese a görcsös ragaszkodásról
Szeretjük a biztonságot. Annyira, hogy görcsösen ragaszkodunk hozzá még akkor
Tovább
Mindennapi Motiváció – 68 évesen is lehet a világot sokkolni
Elgondolkodtató, hány olyan ember él köztünk, aki sokkal több annál,
Tovább
A két testvér
Sokan építenek falakat. Falakat, amelyekkel védeni próbálják önmagukat, vagy éppen
Tovább

2 Comments

  1. Károly János

    Üdvözlöm. Tetszenek az írásai. Gratulálok a stroke utáni “hozzáálláshoz”, én is hasonló cipőben járok ( nekem visszamaradt “némi” szépséghiba, és nem csak).
    Szerintem BEN nem csak a birkózásban ér el eredményeket és ha valami más területet választott volna, ezzel a hozzáállással, ott is eredményeket ért volna el. Köszi!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük