Vannak, akik gyakran panaszkodnak. Sajnálják, hogy úgy alakult az életük, ahogy, bosszankodnak, ha valami nem az elképzelésük szerint történik, másokra mutogatnak, ha a boldogtalanságuk okát keresik. Sok az ilyen ember. Aztán vannak olyanok is, akik panaszkodás helyett inkább folyamatosan haladnak előre a céljaik felé, és nem a kifogásaikat gyűjtögetik, hanem az élményeiket és az eredményeiket.
Mindennapi_MotivacioIlyen ember Linda Bannon is. Pedig neki minden oka meglehetne, hogy sajnáltassa magát, végigszenvedje az egész életét, vagy akár el is dobja azt. Egy olyan nőről van szó ugyanis, aki egy ritka örökletes betegség, a Holt-Oram szindróma következményeként karok nélkül született.
Egy pillanatra érdemes megállnod és elgondolkodnod ezen. Te hogyan élnél karok nélkül? Hogyan látnád el a mindennapi teendőidet, és egyáltalán hogyan látnád el önmagad? Hogyan öltöznél fel egyedül, hogyan ennéd meg a vacsorádat, hogyan innál pohárból, és ha nő vagy, hogyan sminkelnél, ha éppen arra vágysz? Hogyan böngésznél az interneten, vagy hogyan hívnád fel telefonon a szerettedet?
Aki ilyen hátrányból indul az életben, az könnyen válik áldozattá. Linda azonban máshogy döntött. Szüleinek köszönhetően – akik fel voltak háborodva, hogy az orvos egyáltalán megkérdezte tőlük Linda születése után, hogy meg akarják-e tartani a gyermeküket – Linda úgy nőtt fel, hogy számára teljesen természetesen megoldható két lábbal minden, amihez másoknak két kéz kell.
Öt évesen, a finommotoros képességek tanulása során tűnt fel neki először, hogy ő egyáltalán más, mint a többiek. Amikor pedig később azzal büszkélkedtek az általános iskolás osztálytársai, hogy ők már be tudják kötni a cipőfűzőjüket, nem volt kérdés Linda számára, hogy ő is meg akarja tanulni ezt. Ahogy megtanult minden mást is, amire egy teljes élethez szüksége lehet.
Linda_Timmy_Bannon_1
A legtöbb ember számára egy teljes élet elképzelhetetlen család nélkül. Linda is így érzett, és miután összeházasodott az edzőteremben megismert szerelmével, Rick-el, természetesen szóba került a gyermekvállalás kérdése is. El tudna látni és fel tudna nevelni egy gyermeket egy karok nélküli anya? Még ha olyan férje is van, mint Rick, aki mindenben támogatja őt, ennek a kérdésnek akkor is nagyon komoly súlya van. Főleg úgy, hogy 50% eséllyel a születendő gyermek is örökli a Holt-Oram szindrómát, és hasonló kihívásokkal kell majd szembenéznie, mint édesanyjának.
Linda és Rick döntött. Bármilyen lehetetlennek is tűnik a feladat sokak számára, ők vállalták. Azért vállalták, mert a szívük mélyén nagyon szerettek volna egy gyermeket, és tudták, hogy ez az érzés minden akadályon képes átjuttatni őket. Ahogy azt is tudták, hogy a gyermekük boldogsága nem a végtagjainak számától függ majd, hanem attól, hogy mennyi szeretet kap és hogyan nevelik őt.
Linda_Timmy_Bannon_2
Kisfiuk szintén karok nélkül született. A most 12 éves Timmy úszik, harcművészetet tanul, videojátékokat játszik, és a lábbal való gitározás is teljesen természetes számára. Ahogy édesanyja, ő is rengeteg kihívásra számíthat élete során, köztük a gúnyolódó, csodálkozó vagy sajnálkozó emberek miatti teherrel is, de édesanyja példáját látva, és a tőle kapott, lehetetlent nem ismerő hozzáállással őt sem tarthatja vissza semmi attól, hogy boldog, teljes életet éljen.
Linda_Timmy_Bannon_3
Linda_Timmy_Bannon_4
(h/t: dailymail)
Pillants bele a Bannon család életébe, és Te is látni fogod, hogy valóban lehet teljes életet élni olyan körülmények között is, amit a legtöbben megoldhatatlannak hisznek. És talán abban is segíteni fog ez a rövid videó, hogy ha legközelebb panaszkodásra nyitod a szádat, akkor elgondolkozz, mielőtt bármit is mondanál.

Az olyan emberek, mint Linda és Timmy Bannon, a hozzájuk hasonlóan karok nélkül született festőművész, vagy a hangok alapján tájékozódó vak bringás, egész életükkel bizonyítják, hogy a lehetetlen nem létezik máshol, csak a kifogást keresők fejében. Mert a győztes és a vesztes embereknek valójában nem a körülményeik mások, hanem a hozzáállásuk.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Egy férfi gondolatai a nőkről
Kedves Hölgyek! Mit mondhatnék rólatok férfiként, ami hiteles? Mit mondhatnék,
Tovább
Elhúzott mellettem egy halottaskocsi
Az élet néha kissé groteszk humorral emlékeztet arra, hogy mik
Tovább
Hiába öntözöd, ha nem jó a talaj – avagy a tragikus életutak lélektana
Van egy nagy hasonlóság a virágok és az emberek között:
Tovább
A gazda és a pék – egy történet az őszinteség hiányának következményeiről
Van az őszinteségnek egy látszólag nagy csapdája: eleinte sokkal nehezebbnek
Tovább
Mindennapi Motiváció – Randy Tiner
Csodálatos az ember. Csodálatos, mit képes művelni önmagával. Mind pusztításra,
Tovább
A szavaid halottak – van másod is?
Szavak. Az emberi kommunikáció legfontosabbnak hitt eszközei, amelyekkel életet adni
Tovább

2 Comments

  1. Tabak Lajos Károly

    Nagyon jó a történet. Valjuk be őszintén, nem vagyunk hozzá szokva a napi menetrendben, hogy emberek kéz nélkül szaladgálnak köreinkben. Társadalmunk kötelezően változó folyamataiban alkalmazkodunk mert alkalmazkodnunk kell. Több mint valószínű, hogy az anyukának és gyermekének példa képeiben ott van az egyszerű ember akinek mindkét keze ép. Milyen különleges egy dolog és mennyire hálás vagyok mind két kezemért ezt a történetet olvasván.

  2. jéjé

    Vannak, akik karok nélkül születtek, de vannak álmaik. És vannak, akik ép karokkal-lábakkal, jó képességekkel, de nincsenek álmaik. Ez van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük