Nem mindig úgy alakul az életünk, ahogy azt eltervezzük. Van egy elképzelésünk a jövőnkről, vannak álmaink, vannak terveink – és van, hogy mindez egyetlen pillanat alatt összeomlik. Sokan ilyenkor feladják. Talán tesznek még néhány erőtlen, kétségbeesett próbálkozást, de hamar beletörődnek, hogy ennyi volt, ennyi jutott csak nekik. Vannak azonban olyanok, akiknek ez nem elég.
Mandy Harvey 4 évesen kezdett el énekelni. Azonnali szerelem volt ez számára, és bár a család anyagi körülményei nem voltak túl jók, a zeneórák sosem maradhattak el. A kislány annyira elszánt volt, hogy még munkát is vállalt csak azért, hogy mindig meglegyen a szükséges pénz a zenei tanulmányaira. Elhatározta, hogy énekesnő lesz.
Azonban közel sem a család anyagi körülményei jelentették a legnagyobb akadályt Mandy számára. Kiskorától kezdve baktériumfertőzések sorozata miatt folyamatosan romlott a hallása, és az orvosok figyelmeztették a szüleit, hogy mire középkorú felnőtt lesz, akár teljesen meg is süketülhet.
Egy állandó pallosként lebegett ez a feje fölött, de az éneklés továbbra is jól ment neki – egészen addig, míg a középiskola utolsó évében egy térdsérülés utáni műtétek és gyógyszerezés szövődményeként rohamos léptékűvé vált hallásának romlása. Hallókészüléket kapott, de hamarosan már az sem segített. A mélypont akkor érkezett el, amikor első éves főiskolásként a zeneórán várta, hogy a tanár elkezdje a diktálást. Csak várt, várt, aztán rájött, hogy a tanár valójában már be is fejezte. Sírva rohant ki az óráról. Romba dőlt az álma – és az egész élete.
Sötét hónapok következtek: Mandy teljesen bezárkózott fizikailag és lelkileg is. Nem tudta, hogyan kommunikáljon az emberekkel, dühös volt és elkeseredett, amiért ez történt vele, és sokáig ki sem mozdult a szobájából. Abbahagyta a főiskolát, és úgy tűnt, hogy énekelni sem fog soha többet.
Aztán szép lassan elindult benne valami. Egy érzés, ami azt súgta neki egyre erősebben, hogy ez így nagyon kevés. Nem azért született meg, hogy áldozatként túlélje a napjait – ennél ő sokkal többet szeretne az életében. Elkezdte elfogadni a történteket, alkalmazkodott a helyzetéhez, és egyre jobban visszatalált önmagához. Aztán egy napon édesapja megkérte, hogy énekeljen el egy dalt, amit ő majd gitáron kísér.
Mandy először azt hitte, édesapjának elment az esze, vagy egyszerűen csak nem akarja tudomásul venni, hogy lánya már nem képes énekelni. Mégis belement a dologba, és amikor az első hangok elhagyták a torkát, apja szemében könnycseppek jelentek meg. „Ennyire rossz?” – kérdezte tőle Mandy, de a csodálat és a meghatódottság könnyei voltak ezek. Minden hang a helyén volt.
Mandy újra elkezdett énekelni – immár teljesen siketen. Nemsokára pedig eljött az a pillanat is, amikor úgy döntött: kiáll a közönség elé is. Eleinte borzasztóan félt, de tudta, hogy ha még van esélye arra, hogy megvalósítsa az álmát, akkor a félelem nem tarthatja őt vissza.
Nem is tartotta. Annyira nem, hogy számos sikeres fellépés után úgy döntött, az egyik legnépszerűbb tehetségkutató show-ban, az America’s Got Talent-ben is megmutatja magát. Hogy mit művelt ott a színpadon, miközben a kitartásról szóló saját dalát énekelte, azt nehéz lenne szavakkal leírni, úgyhogy nézd meg inkább ezt a rövid videót:

Mandy most 29 éves. Azt csinálja, amit még egészen pici lányként megálmodott: énekel. Úgy, hogy nem hall semmit, jeltolmács segítségével kommunikál a zsűrivel, mezítláb áll ki a színpadra, hogy a talpain keresztül érezze a zene ritmusát, és az izmainak memóriáját használja a precíz hangképzésre. Mert hiába tűnt lehetetlennek, túl fontos volt az álma ahhoz, hogy csak úgy feladja.
Nem mindig úgy alakul az életünk, ahogy azt eltervezzük. De aki úgy dönt, hogy a boldogsága fontosabb, mint a körülményei, a félelmei és a kifogásai, az nem tud olyan mélyre kerülni, ahonnan ne lenne képes felállni. Aki kilép az önjelölt áldozatszerepből, és hajlandó kitartóan küzdeni, az előtt nincsen akadály.
És ez egyetlen határozott döntés kérdése.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Nem, nem ő az. Nem az, aki hazug eszméket hangoztat.
Tovább
Érezted már magad gyengének és bizonytalannak? Érezted azt, hogy már
Tovább
Mindnyájunknak vannak céljai. Legalábbis azoknak, akik élnek, és nem élőhalottként
Tovább
Nem teljes lista következik. Az nagyon hosszú lenne. Inkább azokra
Tovább
Milyen abszurd, hogy valaki azért szenved, mert más valaki azt
Tovább
Egy olyan társadalomban, ahol az emberek jelentős része kifelé tökéletesnek
Tovább

5 Comments

  1. Rézi

    Kedves Gábor!
    Ez valóban tanulságos! És nagyon is igaz a mondás” Mindent lehet,csak akarni kell!”
    Köszönöm 😊

  2. Maria Bolla

    Csodalatosa enekel ez a lany lattam a Talentben
    A hangja gyonyoru.Koszonom,hogy megoszthattam irasodat az ismeroseimnek 😄

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük