Az egyik legnagyobb hazugság, amit egy másik embertől hallhatsz, így hangzik: „Ez nem én vagyok! Csak a körülmények miatt tettem!” Sokan bújnak ehhez hasonló üres szavak mögé, amikor megpróbálják megmagyarázni, hogy miért csalták meg a párjukat, miért emeltek kezet arra, akit elvileg szeretnek, miért viselkedtek seggfejként, vagy miért hagyták cserben azt, aki számított rájuk.
„Ez nem én vagyok!” – igyekszik önmaga igazolását hitelessé tenni a gyenge ember, és akár zsigerből jön rá a válaszod, akár agyalsz még rajta néhány kört, végül jó eséllyel eljutsz a logikus következtetésig: „De, ez Te vagy. Ez is Te vagy. Szabad akaratodból tetted ezt, úgyhogy vállald érte a felelősséget.”
Mert bár teljesen egyértelmű, mégis sokszor elfelejtjük, hogy kijönni csak az tud egy emberből, ami bent van. Lehet mutogatni a körülményekre, a nehéz gyermekkorra, vagy egy másik emberre, de ez nem teszi meg nem történtté az alávaló cselekedetet, és a következményei sem lesznek enyhébbek. Mégis sokan próbálják a szavaikkal felülírni a tetteiket, és gyakran nemcsak az áldozatuk, de még maguk is elhiszik a saját hazugságukat.

A jellem tükre

Szeretnénk hinni, hogy jó emberek vagyunk – ez teljesen természetes. A legtöbbünk kapott legalább egy alapszintű nevelést és útmutatást a társadalmi együttéléshez, és az ego-nk is igyekszik elhitetni velünk azt, hogy helyén van az értékrendünk, a cselekedeteink tiszták, és a saját utunk a helyes.
Ezért van az, hogy még mi magunk is meglepődünk, mennyire kegyetlenül, érzéketlenül, vagy idiótán kezelünk egy-egy váratlan helyzetet. Pontosabban meglepődnénk, ha hajlandóak lennénk felülvizsgálni a saját igazunkat, ám erre csak kevesen vállalkoznak. Nem csoda, hiszen tükörbe nézni fájdalmas dolog. Mennyivel kényelmesebb bűnbánó tekintettel elrebegni, hogy „Bocsáss meg, ez nem én vagyok, nem tudom, hogyan történhetett!”.
Azt felejti el gyakran a tettes és az áldozat is (pedig ez utóbbinak különösen hasznos lenne erre emlékeznie), hogy szép gesztus a bocsánatkérés, csak önmagában teljesen értéktelen. Mert ha valakiből előjön az emberi gonoszság bármilyen formája, és egy „ez nem én vagyok” feliratú zászlót lobogtatva tovább tud masírozni az életében, akkor egy újabb nehéz helyzet, egy újabb váratlan körülmény, a csillagok újbóli együttállása, vagy bármi más vélt vagy valós külső tényező újra felszínre hozza majd belőle a szemetet. Mindazt, amit elmulasztott rendbe tenni magában.
De, ez is ő. Bármilyen alávaló tettet követett el, ez is ő: a másikat megalázó, a hideg, a közönyös, a megcsaló, az agresszív, vagy a megbízhatatlan, aki képes volt megtenni azt, amit áldozata nem hitt volna róla (de néha még ő sem magáról), és erre a körülményei sem magyarázatot, sem mentséget nem jelentenek. A változás akkor kezdődik, ha ezt felismered.

STN

A magyar nyelv csodálatosan kifejező, és rengeteg bölcsességet hordoz magában (kár, hogy ezt az erejét már nem használjuk, sőt, a többségünk nem is ismeri). Amellett, hogy betegségeink lelki okait is megtalálhatjuk benne („torkig vagyok”, „nem kapok tőle levegőt”, „megszakad a szívem”), jellemünket és a világ működését is jobban megismerhetjük általa. Itt van például az S-T-N mássalhangzókból álló váz, aminek a dallamát, vagy ha úgy tetszik, érzelmi töltetét tetszőleges magánhangzókkal megadhatod. Gondolkodj el most egy pillanatra: milyen magánhangzókat tennél ehhez a három mássalhangzóhoz, hogy értelmes szót kapj?
Igen, az egyik szó, ami így megszületik, az ISTEN. A másik a SÁTÁN. A magas magánhangzókkal pozitív töltet született, a mélyekkel negatív. A tő viszont ugyanaz. És pontosan ez a helyzet velünk, emberekkel is: a jó és a rossz is bennünk van. Pontosabban azok a dolgok, amiket mi magunk is, és mások is jónak vagy rossznak címkéznek fel.
Így válnak az egykor egymást imádó szerelmespárok egymás legnagyobb ellenségeivé, így lesz az elnyomott maga is elnyomóvá, és így követ el időnként a jónak tartott ember is megdöbbentő tetteket. Mert ez is ő. Akkor is, ha tagadja.

Megértés vagy hülyeség

Az iménti gondolatmenet segítheti ugyan az emberi viselkedés mélyebb megértését, de nem célja a mérgező kapcsolatban ragadás támogatása. Attól még, hogy valaki kegyetlenül elbánt veled, nem kell bólogatva tovább tűrnöd, hogy egy bocsánatkérést követő rövid fellángolás után folytatódjon a lelked mérgezése. Azt már nem megértésnek hívják, hanem hülyeségnek. És nem szól másról, mint önmagad szeretetének hiányáról.
Nem kell bedőlnöd az üres hazugságoknak. Aki azt mondja, hogy „ez nem én vagyok”, az vagy csak Téged ver át, vagy önmagát is. A Te szempontodból pedig teljesen mindegy, melyikről van szó – kivéve, ha hajlandó változtatni. Mély alázatra van szükség ahhoz, hogy megismerjük saját sötét oldalunkat. Hogy ki merjük jelenteni: „Igen, ez is én vagyok, és komoly változtatásra van szükségem.” Mert a bűnbánat ehhez önmagában nagyon kevés.
Érdemes figyelned a jelekre. Saját magad sötét részének jeleire is, és azokéra is, akikkel kapcsolatba kerülsz. Főleg, ha a kapcsolatotok szoros, mert a legnagyobb károkat akkor szenvedheted el. Az, hogy gonoszság mindannyiunkban van (igen, mindannyiunkban, csak különböző formában és mértékben), önmagában nem jelent semmit. Ez csak egy tény, amit vagy elfogadsz, vagy nem.
A valódi kérdés inkább az, hogy amikor mindez felszínre kerül – és jó esélyed van rá, hogy ezt életed során nem egyszer megtapasztalod –, akkor mit kezdesz vele. Mit kezdesz a saját sötétségeddel? Be mersz menni, hogy megismerd, vagy elzárod újra, megvárva, amíg majd ismét előtör belőled?
És mit kezdesz azzal, ha az általad szeretett ember sötétségét ismered meg? Elítéled őt, meggyűlölöd, bosszút állsz rajta, vagy megérted és elfogadod, hogy ez is hozzátartozik a személyéhez? És ha elfogadod, folytatható-e a kapcsolatotok, mert hajlandó változni, vagy érdemes a különbözőségét elfogadva békésen elbúcsúznod tőle?
Nehéz kérdések ezek, tudom. Nem fogok válaszolni rájuk helyetted. Nem is tudnék. Én csak abban tudok segíteni, hogy megtaláld a saját válaszaidat. Hogy felismerd: az „ez nem én vagyok” ide már kevés lesz.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Kérlek, segíts eljuttatni hozzájuk is.
Ha személyes segítségre vagy új impulzusokra van szükséged, várlak szeretettel a személyes tanácsadásomon.