Talán érezted már azt Te is, hogy az akadályok, amikkel szembe kell nézned, igazságtalanul nagyok és félelmetesek. Talán élted már meg azt, hogy minden, amit elterveztél és amiben reménykedtél, egyik pillanatról a másikra semmivé válik. Talán omlott már össze neked is az életed. Ha éreztél már hasonlót, vagy épp most érzed ezt, akkor érdemes megismerned annak a két fiatalnak a történetét, akik nem adták fel, amikor mérhetetlenül gyengének érezték magukat.
Ma Li már kislányként is vonzódott a művészetekhez és a tánchoz, és hamar kiderült, hogy nemcsak lelkesedése, hanem tehetsége is van hozzá. 17 évesen felvették egy neves tánciskolába, amivel fantasztikus lehetőségek nyíltak meg számára. Két évvel később azonban az élete drámai fordulatot vett: egy autóbaleset következtében elvesztette jobb karját – és úgy tűnt, hogy az álmait is végleg elveszti.
A tragédia után akkori párja elhagyta, úgy érezte, minden összeomlott, és annyira elkeseredett, hogy nemcsak a táncot, hanem még az életét is fel akarta adni. Szülei segítségével azonban mégis sikerült feldolgoznia élete legnagyobb megpróbáltatását, munkát keresett, és eldöntötte, hogy újra felépíti az életét. Először gyümölcsöt árult, mellette kalligráfiát tanult bal kézzel, majd egy könyvesboltot nyitott.
Elkezdett újra élni. És nem sokkal később elkezdett újra táncolni is: minden félelmét és kételyét leküzdve elfogadott egy felkérést egy táncbemutatóra, amely hatalmas sikert aratott. A fiatal lány, akinek egy tragikus baleset majdnem megölte az álmait, végre visszatalált önmagához.
Zhai Xiaowei sorsa egészen máshogy alakult. Ő egy kis faluban nőtt fel, és már nagyon hamar megismerkedett a nehézség fogalmával. Mindössze négy éves volt, amikor leesett egy traktorról, és a bal lába olyan súlyosan összeroncsolódott, hogy amputálni kellett. Édesapja a könnyeivel küszködve mondta el neki a kórházban, hogy ezentúl sok nehézség lesz majd az életében.
A kisfiú ekkor megkérdezte apjától: „Apu, a nehézség az finom?”
„Igen, kisfiam,” – felelte az apja mosolyt erőltetve magára – „a nehézség egész finom, de nem tudod megenni az egészet egyszerre. Falatonként tudod csak megenni.” Ezután kiment a kórteremből és sírva fakadt.
A fiúnak valóban sok nehézséggel kellett megküzdenie felnőtté válásának útján, de soha nem érezte magát társainál kevesebbnek. Édesapja tanácsát megfogadva apró lépésekkel haladt előre, és kemény munkával sikeres kerékpárossá vált.
A karját elvesztett lány és a lábát elvesztett fiatalember egy fogyatékkal élő művészek számára szervezett rendezvényen ismerte meg egymást. Amikor Zhai Xiaowei meglátta Ma Li-t táncolni, azonnal elhatározta, hogy a kerékpározással felhagyva profi táncos lesz. Teljesen kezdő volt, de nagyon gyorsan fejlődött, és a kitartó munka meg is hozta a gyümölcsét.
A páros sokszor napi 12 órát gyakorolt, hogy egy-egy mozdulatot tökéletesítsen, ám lelkesedésüknek, kitartásuknak és a tánc iránti szeretetüknek köszönhetően valami csodálatos harmónia született köztük. Valami, amit nem lehet szavakkal leírni.

Ilyen tánc ez az élet. Kihívásokkal teli, néha félelmetes, időnként teljesen váratlan fordulatokat hoz, de ha megtalálod azt, amit igazán szeretsz, megfogod a kezét azoknak, akik számodra sokat jelentenek, és megtanulod szeretni önmagadat még akkor is, amikor mélyen vagy, akkor megtapasztalod azt a a csodát, ami végig ott volt benned. Az Élet csodáját.
Nagy köszönet Zsófinak, a Tündérkert Dekor csodagyárosának, hogy felhívta a figyelmemet ennek a két fantasztikus embernek a történetére. 🙂
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Kérlek, segíts eljuttatni hozzájuk is.
Ha személyes segítségre vagy új impulzusokra van szükséged, várlak szeretettel a személyes tanácsadásomon.