Nem, nem ő az. Nem az, aki hazug eszméket hangoztat. Őt könnyű tetten érni, hiszen amit mond, az egyértelműen és bizonyíthatóan ütközik a valósággal. Az ilyen ember nem viszi sokra, és a hatása sem lesz nagy a világban. Nem ő végzi az igazi rombolásokat.
És nem, nem is az, aki nyíltan az életedre tör. Vagy akár egy egész társadalomra. Az ilyen emberek kiszámíthatóak. Tudod róluk, hogy ellenségként tekintenek rád, és tudod jól, hogy ha nem figyelsz, véged van. Őszintén vállalják, hogy amit csak érnek, pusztítanak. Semmiféle bizonytalanságot nem hagynak.
De nem is a tudatlan az. Nem ő a legveszélyesebb ember mind közül, hiszen neki nincsen elég szellemi tőkéje ahhoz, hogy szofisztikált módszerekkel ártson neked. Vagy bárki másnak. Legyőzi őt az intelligencia. Rövidtávon okozhat ugyan komoly károkat, de csak akkor, ha figyelmetlen vagy.
Tudod, ki a legveszélyesebb rád, rám, és az egész társadalomra? Nem az átlátszóan hazug, nem az őszintén támadó, és nem is a nyilvánvalóan ostoba, hanem az, aki részigazságokat ültet a hazugság táptalajába.
A legveszélyesebb ember az, aki azért tűnik hitelesnek számodra, mert pontosan tudja, hogy milyen érzések, milyen gondolatok fognak meg Téged, és ezeket mutogatja neked. Ezeket dobja a szádba, hogy ízlelgesd, miközben eltereli a figyelmedet arról, amit valójában tervez. Azt, hogy elvérezz.
Beszél szeretetről, beszél családról, beszél egészségről, beszél összetartozásról, beszél veszélyekről, beszél azok elhárításáról, és miközben Te arra figyelsz, hogy milyen szép igazságokat tesz ki a kirakatba, nem veszed észre, hogy amint belépsz a boltjába, kicsinál egy pillanat alatt.
Nehéz nyakon csípni az ilyen embereket. Nagyon nehéz – pont a részigazságok miatt. Mert azok vonzóak. Mi pedig kergetjük az illúziókat. Szeretnénk hinni a szép szavaknak, szeretnénk érezni azt, amiről szavalnak, ezért az apró jelek észrevétlenek maradnak.
Az apró, pici következetlenségek. A hazugságok, amelyek szerintük csak tévedések. A tetteik, amelyek óriási piros lámpaként égnek. De mi elfordítjuk a tekintetünket. Elfordítjuk a részigazságok miatt, mert azok túlságosan vonzóak.
Ahogy Stephen Hawking mondta: “A tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója.”
A Te legnagyobb ellenséged pedig nem a nyíltan támadó vagy nyíltan ostoba, hanem az igazság illuzionistája. De ha résen vagy, és keresztüllátsz a kirakaton, akkor még véletlenül sem lépsz be a boltjába.