Sokakban él téves kép a pszichopatákról. Egyfajta pejoratív jelzőként használják a kifejezést azokra, akik őrjöngve ordítoznak velük, vagy akik a karácsonyi vásárban kamionnal a tömegbe hajtanak. Pedig a pszichopaták többsége nem ilyen. Nem azzal tűnnek ki, hogy mennyire gonoszak, hanem éppen azzal, hogy mennyire normálisak. Látszólag.
És ha már az elején nem válik gyanússá számodra az, hogy semmi sem gyanús, sőt, minden annyira tökéletes, akkor nagyon könnyen belekerülhetsz Te is egy olyan csapdába, amiből jó eséllyel csak rengeteg szenvedés, önmarcangolás és testi-lelki leépülés árán, vért izzadva leszel képes kijutni. Van, aki még úgy sem.
Ha már áldozatául estél egy pszichopatának, vagy szeretnéd elkerülni, hogy ez megtörténjen, akkor az ilyen kapcsolatokra jellemző négy fázis felismerése sokat segíthet.

1. fázis: az idilli kép megfestése

Ne számíts gonoszságra. Ne számíts agresszív, kontrollálatlan, aljas támadásra. Egy pszichopata ember nem ilyen. Eleinte biztosan nem. Amíg az a célja, hogy közel kerüljön hozzád, addig minden egyes lépését ennek megfelelően rendezi. Nemcsak párkapcsolat esetében – bár ott az egyik legveszélyesebb az ilyen találkozás –, hanem minden emberi kapcsolatban, ahol bármilyen formában megjelenik az érzelem. Lehet ez baráti, rokoni, vagy akár üzleti kapcsolat is.
Egy pszichopata eleinte rendkívül kedves és barátságos veled. Szokatlan közvetlenséggel fejezi ki, mennyire nagyra becsül Téged, azonban az ego-simogató szavai mégsem tűnnek gyanúsnak, hiszen a legtöbbünk hisz a tiszta szívű emberek létezésében. Ez önmagában nagyon jól is van így, csak nem biztos, hogy mindenki, akitől látszólag jót kapsz, jót is akar neked. Van, aki számára nem érző ember vagy, hanem eszköz. Egy olyan eszköz, akit hatékonyan tud használni saját érdekei érvényesítésére: arra, hogy anyagi vagy hatalmi szempontból feljebb jusson, vagy egyszerűen csak arra, hogy figyelmet és törődést kapjon.
oltonyos
Első lépésként ezért a pszichopata egy idilli képet fest önmagáról és a kapcsolatotokról. Rendkívül szerethető személyiségvonásokat mutat számodra, és ügyesen egész hamar a bizalmadba férkőzik. Azért tudja ezt nagyon hatékonyan megtenni, mert rövid idő alatt képes ráhangolódni a személyiségedre, és így egyre több olyan tulajdonságot mutat számodra, amit Te fontosnak és értékesnek tartasz.  Az értékrended mellett hamar kiismeri a vágyaidat is, és elhiteti veled, hogy általa vagy az ő segítségével azok beteljesülnek majd.
Itt azért fontos megjegyezni azt is, hogy a kezdeti idill természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy pszichopatológiai esettel állsz szemben. Lehet, hogy a másik ember egyszerűen csak tetszeni akar neked. Mert szerelmes. Vagy mert üzleti kapcsolatot szeretne kialakítani veled. Ahogy Salvador Dali mondta: „Önmagában az, hogy valaki nem tud rajzolni, nem jelenti azt, hogy jó festő lesz belőle.” Ennek analógiájára azt is megállapíthatjuk, hogy önmagában az, hogy valaki kezdetben a legjobb oldalát mutatja feléd, nem jelenti azt, hogy az illető pszichopata.
A pszichopaták viszont hajlamosak túlzásokba esni: túl kedvesek, túl közvetlenek, túlságosan stimmel velük minden, amit egy emberi kapcsolattól vársz, és amit egy-egy beszélgetés során megemlítesz, mint számodra fontos tulajdonságot, az könnyen lehet, hogy hamar „meglesz benne”.
Sok esetben azonban fel sem tűnik ez, és amíg nincsen valami érdekütközés köztetek, addig azt hiszed, hogy életed nagy ajándéka ez a kapcsolat. Valójában az is, csak nem úgy, ahogy gondolod: nem úgy, mint kapcsolat, hanem úgy, mint életre szóló lecke.

2. fázis: a bilincs a csuklódra kerül

A pszichopaták sok esetben kifejezetten intelligens emberek. Figyelnek a részletekre, és mindent, amit Tőled hallanak, beépítenek abba a személyiségképbe, amit feléd mutatnak. Ahogy egyre gyakrabban találkozol azokkal a jellemvonásokkal, amikről már tudják, hogy nagyra becsülöd, úgy alakul ki egyre erősebb érzelmi kötődés köztetek. Pontosabban részedről az irányába.
Van azonban más is. Egy pszichopata részéről az érzelmi kötődés kialakítása nem korlátozódik a számodra szimpatikus tulajdonságok megjátszására, hanem gyakran egy másik vonalon is erőteljes hatást gyakorol rád: ez pedig a sajnálat. Ahogy egyre közelebb kerültök egymáshoz, „őszintén” beszél neked arról, hogy rendkívül nehéz helyzetben van, a körülményeinek vagy más embereknek az áldozata, és az, hogy ilyen kemény életszakaszban ismert meg Téged, hatalmas ajándék számára.
De általában elmondja azt is, hogy nem kell sajnálnod őt, mert nagyon erős tud lenni, csak szerette volna, hogy tudjál a nehézségeiről, „mert így korrekt”. Nem szorul segítségre, mert az, hogy vele vagy, számára tökéletesen elég a boldogsághoz. Te pedig elkezdesz szíved mélyéről érkező együttérzéssel nézni arra az emberre, aki annyit szenvedett már, és jó eséllyel még most is keményen szenved. Arra az emberre, akinek sötét és zord világában Te vagy az életet adó fény. A hős megmentő éned bekapcsol.
lanc_kezeken
Szeretet és együttérzés. Két rendkívül erős kötődés. Egyre több időt töltesz vele, egyre több figyelmet, szeretetet, gondoskodást adsz számára, és bár az ő nehézségei az idő múlásával kicsivel sem lesznek enyhébbek, de a szavaival elhiteti veled, hogy a jelenléteddel rengeteget segítesz neki. Van, aki ki is mondja, milyen igényei vannak, de az igazán ügyes pszichopata úgy vezet be börtönének cellájába, hogy Te azt hiszed, éppen őt vezeted ki onnan.
Kattan a bilincs a csuklódon, és cellád ajtaja bezárul.

3. fázis: vádlottá válsz Te is

Telik az idő, és immár erős kötődés alakult ki benned egy olyan ember iránt, aki valójában nem is létezik. Persze vannak olyan tulajdonságai, amelyek valósak, de az az álomkép, amit a szemeid elé varázsolt, csak kettőtök fejében létezik. Van azonban egy nagy különbség köztetek: amíg Te mindent megteszel azért, hogy ez az álom megvalósuljon, neki esze ágában sincs bármit is tenni, hiszen számára az álom nem cél, hanem eszközének üzemanyaga. Ezzel táplál Téged, hogy a lelkesedésed kitartson.
Egy idő után viszont elkezded észrevenni, hogy valami nagyon nem stimmel. Az ígéretek ígéretek maradnak, az idődet, az energiádat, a szeretetedet pedig fekete lyukként szívja el az illető, és miközben ő egyre kényelmesebben érzi magát a kapcsolatban, Te szép lassan elkezdesz elfáradni benne. Nem csoda, hiszen már te is kezded érezni, hogy sokkal többet adsz, mint amennyit visszakapsz. Az álom kezd rémálommá válni.
Amikor azonban a saját igényeidet szóvá teszed, hamar megmutatja a helyed a vádlottak padján. A többiek mellett, akik már annyit ártottak neki. Eleinte bőven elég volt a lelked simogatása ahhoz, hogy magához láncoljon, és az első konfliktushelyzeteket is képes volt az iránta érzett szeretetedre építve feloldani, de amikor megérzi, hogy ez már kevés lesz ide, akkor az érzelmi zsarolás kifinomult módszereivel találod szembe magad. Egy pszichopata ember egyik pillanatról a másikra képes szeretetet adó kedvességről jéghideg, vádaskodó hozzáállásra váltani.
vadol_bilincsben
Mostanra már elmélyült annyira a kapcsolatotok, hogy nagyon könnyen lelkiismeret-furdalást tud kelteni benned, amiért csalódást okoztál neki, és beálltál azon emberek sorába, akik cserbenhagyták őt, az áldozatot. Te pedig elkezded tényleg rosszul érezni magad emiatt, és saját emberi értékeidet kérdőjelezed meg. Így hát marad minden ugyanúgy, és ismét lejjebb adsz az igényeidből – egy darabig.
Aztán amikor ismét elfáradsz, mert továbbra sem változik semmi, az üres szavakból pedig már eleged van, akkor újra gondoskodik róla, hogy egy pillanatra se feledd: ő rendkívül nehéz élethelyzetben van, és nagyon megviseli az, hogy az egyetlen ember, akire számíthat, elfordul tőle. Nagyon nem szép dolog, amit művelsz vele.
Az általa már az elejétől szép fokozatosan, következetesen felépített történet annyira kerek, és a feléd mutatott személyiségkép annyira megnyerő, hogy tényleg elhiszed, amit a pszichopata ember a türelmed fogytát érezve egyre erősebben el akar hitetni veled: azt, hogy Te vagy a vétkes. És mielőtt észrevetted volna, már három érzelmi bilincs is rád került: a szeretet és az együttérzés mellett megjelent a bűntudat is.

4. fázis: valami pusztulni fog

Egy idő után egyre világosabbá válik számodra is, hogy itt valami pusztulni fog. Vagy a kapcsolat, vagy a lelked. Vagy elveszíted azt, aki fontossá – talán az egyik legfontosabbá – vált számodra, vagy elveszíted önmagad. A folyamatos rossz érzés, a tested jelzései, és az egyre erőteljesebb lelki és fizikai leépülés elkezd félelmetessé válni.
Egyre több és egyre nagyobb konfliktus alakul ki köztetek, és egyre jobban kételkedsz abban, hogy az általad megismert személy és az általad megismert történet tényleg úgy igaz, ahogy azt készen kaptad. Eleinte nagyon hatékonyan képes volt bűntudatot kelteni benned, amikor szembementél az akaratával, esetleg előhoztad a saját vágyaidat, vagy meg merted kérdőjelezni a gondosan felépített történetét, egy idő után azonban már a saját túlélő mechanizmusod is bekapcsol.
Még maradsz, mert kötődsz hozzá több érzelmi szálon is, de a láncok, amiket az első fázisban finoman, szeretettel simogatva rád tett, egyre jobban szorítanak. Végül döntesz, mert megérted, hogy ez így nem mehet tovább. Szembesíted őt a saját felelősségével, a saját tetteivel, és azzal, hogy a vádaskodása ugyanúgy nem a szeretetről szól, ahogy az sem, hogy a Te álmaid beteljesüléséért kezdetek óta nem tett semmit, csak ígérgetett.
Megpróbálsz a lelkiismeretére hatni. Csak tudod, bármennyire is logikusnak tűnik, hogy így teszel, ez egy halva született ötlet. Egy pszichopata embernek ugyanis nem tudsz a lelkiismeretére hatni, mert olyanja nincs neki. Azzal, hogy vádolod, két dolgot érhetsz el: vagy látszólag megbánja, amit tett, és az érzelmi kötődésedre építve próbál az eredeti ideális állapotba visszaevickélni, vagy kőkeményen visszatámad, és olyan hideg gyűlölettel beszél veled, mintha a családját irtottad volna ki. A két reakció közül pedig aszerint választ, hogy az adott pillanatban melyik szolgálja jobban az érdekeit.
arc_sotetben
Megpróbálhatod az ő eszközeit alkalmazni, megpróbálhatsz az érzelmeire hatni, de jó eséllyel kudarcot fogsz vallani. Ha már Te felismerted, akkor megpróbálhatod vele is felismertetni azt, hogy mentális betegségben szenved, és megpróbálhatsz segíteni neki abban, hogy megváltozzon, de ehhez mindenekelőtt bűntudatra és önreflexióra lenne szükség a részéről, ezt pedig hiába várod. Egy pszichopata emberben talán az a legfélelmetesebb, hogy tökéletesen el tudja játszani azokat az érzéseket, amik valódi megélésére képtelen.
Ő addig marad a kapcsolatban, amíg az érdeke úgy kívánja, Te pedig addig, amíg bírod. Amíg ki nem nyírod magad teljesen, vagy amíg ki nem zárod őt az életedből végleg. A picit eltávolodás, a kapcsolat lazítása, vagy a további várakozás nem jelent megoldást. Ha ő maga hajlandó orvosi vagy alternatív segítséget elfogadni, akkor van esély a változásra, de ha nem (amire sokkal nagyobb esély van), akkor tovább mérgezi a lelkedet – egészen addig, amíg van mit mérgeznie.

Néhány záró gondolat

A pszichopata ember beteg. Nemcsak lelkileg, hanem mentálisan is sérült. Ha ilyen emberrel találkoztál, és megkeserítette az életedet (vagy még most is ezt teszi), akkor sem érdemes gyűlöletet érezned iránta. A gyűlölet is kötődés, ezt ne feledd. Értsd meg, hogy sérült, értsd meg, hogy eszközként használt Téged, értsd meg, hogy nem az az ember, mint akinek mutatta magát, és értsd meg, hogy csak akkor tud tönkretenni Téged, ha hagyod. Rád tette a bilincset, de a kulcs nálad van.
Természetesen arra is érdemes odafigyelned, hogy nem mindenki pszichopata, akivel nem érezed boldognak magad. Lehet, hogy csak nem vagytok egymással kompatibilisek. Mert más a világképetek. Vagy mert ő egy seggfej. Vagy mert éppen Te viselkedsz seggfejként, csak nem vetted észre magadról. Mindannyiunkkal előfordul időnként. Először tehát jó, ha megteszed azt a lépést, amit egy pszichopatától is elvárnál, csak tőle hiába: az önreflexiót.
Ha azonban a fenti jelekre figyelve világossá válik számodra, hogy tényleg egy pszichopatával kerültél kapcsolatba, akkor inkább a kapcsolat vesszen, mint Te magad.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

A két farkas
Sokan élik úgy az életüket, hogy csak sodródnak az árral,
Tovább
Nem a világgal van a gond
Néha nagyon elkeserítőnek tűnik a helyzet. Körbenézel a világban, vagy
Tovább
Minden. Rendben. Van.
Minden. Rendben. Van. És hogy miért nem ezt érzed? Azért,
Tovább
Megérdemled
Tudom, nem mindig könnyű ezt elhinned. Főleg akkor, amikor újabb
Tovább
Az a bűnöd, hogy Te voltál kéznél – az emberi rosszindulat lélektana
Képzelj el egy olyan életet, amiben senki nem áskálódik ellened.
Tovább
Nem vagyunk elveszve
A villamos elindul. Ahogy az ajtótól valamivel beljebb eső részen
Tovább

167 Comments

  1. Dani

    Az a baj az ilyen cikkekkel, hogy bárki bármit beleláthat, és tulajdonképpen mindenkire igaz. 🙂 Mindenki beleláthatja az exét. Így már az egész társadalmunk nárcisztiku és pszichopata lett, közben meg nem, de azért rájuk sütjük, ők meg miránk. 😉

  2. Dr. Keszthelyi Gyula

    Azt hiszem, szűklátókörűség, ha kimaradt, mi van akkor, ha két pszichopata kerül össze, és játsszák a felvázolt játékot?
    Manapság ennek egyáltalán nem kicsi a valószínűsége, az emberiség súlyos beteg, a zokogó majom többségi jelenlétével, a biológiai igények teljes hiányát nélkülözve.
    A probléma nagyon primitív módon lett ábrázolva, egy “normális” és egy pszichopata kapcsolatát feltételezve. A való világ ennél sokkal komplikáltabb helyzeteket képes produkálni. Én csak tudom.
    Ettől még érdekes az írás, de merev a nézőpont.

  4. István

    Ez a cikk rossz, mert családellenes.
    Arról kéne cikket írni, hogy lehet kibírni egy pszichopata mellett. Sajnos még egy ilyet sem láttam. Válni TILOS, a kialakult kapcsolatot BÁRMI ÁRON védeni kell.

  5. Penge

    Egyszerűen meg kell fogni es felakasztani az ilyet régen rövidre zartak boszarkanyégetés.lélektelenek olyanok mint a vampirok csak nem vér kell nekik hanem a lelked.Még ha beledöglök is az utolsó utánit is levadászom

  6. Laci

    Én férfiként egy -mint utólag kiderült- paranoid pszichopatának diagnosztizált nővel voltam kapcsolatban 1 évig.
    Rendkívül félelmetes dinamikák jellemezték a kapcsolatunkat, majd egy mélyponton a már szinte elviselhetetlen fájdalmak miatt kiléptem és rögtön kerestem magamnak egy pszichológust, mert nem éreztem elég erősnek magam.
    Segített. Megvilágított sok összefüggést és most már erős vagyok.
    Kívánom mindenkinek, aki hasonló helyzet van, hogy sikerüljön kilépni.

  7. Szabó Karola

    Kedves segítségkérő, Adamrebeka,

    Nem tudom, olvasod-e majd ezt, de jó lenne, szerintem. Keveset írtál, vagy mégis sokat is, nem tudom, laikus vagyok, de vannak benne amik figyelmeztető lehet.

    Azt írod, hogy: Az tortent h van egy vido felvetel,ahol a parom a tudtom nelkul az ej leple alatt bemegy a boltomba. Szuleim szerint meglopni jo mennyisegu penzzel. En nem hiszem,mert dolgozik es ott nem keves tartozasa van.

    Ezt nem értem, mert ha tartozása van, akkor mégis lehetett ő nem? Vagy van más lehetőség is a pénz eltűnésére. Amit írtál abbúl nem tudok mást írni.

    Azt íros: Igaz,ami igaz, hogy folyamatosan kollegam ellen beszelt, illetve szuleimet sem szivleli vagy pontosa ban felismerte hibaikat eleg hamar.

    Ez felismerhető jel szerintem, lehet, hogy már csak benne bízol és mások már nincsenke is. elég súlyos tünete a pszichopatának mert azok ilyesmit akarnak elérni.

    És írod, hogy Szeret fullenteni es hazudni. Óvatos legyél, bármikor hazudhat, bármiről, (((

    nem tudom, mit lehet tenni, mit tudsz tenni, de szerintm érdemes lenne abbahagyni vele, szerintem benne van a fenyegetés abban amit ideírtál. Nagy bajban vagy, de ne legyen az mégnagyobb. Én nagyon ráfizettem hogy nem léptem időben.

  8. AdamRebeka

    Kedves Hozzaszolok!
    Sefitsetek kerlek!
    Parom szuleim szerint pszchiopata.
    1,5 eve vagyunk egyitt,kb 1honapra ismerkedesunl utan oszzekoltoztunk. En meg nem valtam el hovatalosan,es van egy 6 eves gyerekem a hazassagombol. Most szuletett egy baba a kapcsolatbol. Parom odaado,szeret minket, nincs semmi terror,semmi pokol. Az tortent h van egy vido felvetel,ahol a parom a tudtom nelkul az ej leple alatt bemegy a boltomba. Szuleim szerint meglopni jo mennyisegu penzzel. En nem hiszem,mert dolgozik es ott nem keves tartozasa van.
    Igaz,ami igaz, hogy folyamatosan kollegam ellen beszelt, illetve szuleimet sem szivleli vagy pontosa ban felismerte hibaikat eleg hamar. A tenyekhez hozzatartozik,hogy nehez gyerekkora volt ill. eloeleteben besugokent dolgouott. Szeret fullenteni es hazudni.
    Most elkoltozott,de mar jonne haza.
    Mit tegyek?pszchippata?
    Kodzonom valaszaitokat!

  11. Andi

    Fantasztikus jellemzés! Eddig a legjobb, amit az utóbbi 4 évben olvastam. Akkor sikerült ugyanis kilépnem egy hosszú házasságból. Elválni még másfél év volt. Időnként vissza-visszatérek a témához, picit ápolgatni magam, amikor előjönnek emlékek, meg a gyerekeim miatt is. De biztatásul mondom, teljesen új ember lettem, pontosabban visszakaptam azt a jókedélyű, pozitív csajt, aki azelőtt voltam, hogy megbéklyózott volna. Úgy látom viszont, hogy az időközben felnőtt gyerekeimnek nagyon nehéz, azon igyekszem, h lássák ők is mi a gond az apjukkal és tudják ezt a helyén kezelni. Sok erőt, kitartást minden áldozatnak!

  12. Brigitta

    Köszönöm Rita amit írtál!
    Velem is megtörtént ami veled, csak én még mindig szeretem, bár elhagytam hiányzik. Tudom, hogy nem volt jó már hozzám. Megcsalt és elhitette velem, hogy még mindig fontos vagyok neki, fontosabb mint a másik, de mindkettőnkre szüksége van. Kiléptem ebből az életből, a gyerekeink velem tartottak, és most gyűlöl ezért, haragszik rám, de már nem csak rám, a gyerekekre is. Vádol minket, főleg engem, hogy széthullott a családunk. Hiányzik, de tudom nem szabad már vele élnem. Az írásod erőt ad abban, hogy a valóságos énjét lássam. Jó tudni, hogy másokat is érint ez a probléma, jó tudni, hogy túl vagy rajta, és van kiút ebből a börtönből!

  13. Kíra

    Én sajnos 16 voltam mikor egy ilyen emberrel hozott össze a sors. Másfél évig bírtam. Pár hónapja lett vége. Próbálok erős lenni de még mindig nem érzem azt hogy teljesen rendben vagyok. Nagyon megviselt. Első szerelem volt.

  15. Eszti

    Kedves Gábor!

    Köszönöm, hogy segített felismerni és megérteni! Talán így könnyebb lesz átvészelni ezt a pokoli időszakot…. 🙁

  18. Judy Tailor

    Remek írás, mindenkinek csak ajánlani tudom! Anno miután a Casanovát megírtam ebből az írásból szembesültem azzal, hogy valószínűleg tényleg pszichopatát engedtem az otthonomba.

    Az én történetem nem foglalható egy kommentbe, két hosszú blog született belőle.

    Az első a Casanova az életünkről szól, a második a Casanova bábszínháza a jelenleg is folyó válóperünkről. (Ami reményeim szerint most véget ér)

    https://www.judytailor-tukorszirmok.hu/casanova/

    https://www.judytailor-tukorszirmok.hu/casanova-babszinhaza/

  20. Ronin

    Sziasztok!
    Velem másfél éve történt egy lelki trauma, életem legnagyobb szerelmi csalódása, amit azóta sem tudtam feldolgozni.3 éve költöztünk a férjemmel külföldre és megismerkedtünk egy magyar családdal, anya, apa, lánya, nő öccse. A család női tagja, nagyon kedves volt, sok mindenben segített nekünk, ezért mi is megtettünk nekik dolgokat. A nőről lassan kiderült, hogy egy manipulatív boszorkány, aki a bizalmamba férkőzve, a tőlem szerzett információkat a saját üzleti hasznára fordította, mindezt egy bájos álarc mögé rejtve. Az öccse azonban sokkal rosszabb volt, egy érzéketlen pszichopata, aki eleinte meggyőzött minket arról, hogy úgy szeret minket, mint a testvéreit, aztán egyszer csak el kezdett minden ok nélkül minket is lealázni, és közben arra hivatkozott, hogy ezt azért csinálja, mert mi gyengék vagyunk! A csicska szót előszeretettel használta. Megbízhatatlanok voltak, nekik tettünk szívességet, de még a megbeszélt időpontokban sem jelentek meg és egy bocsánatkérést sem kaptunk ezért. Egyre erősebb lett bennem a félelem, hogy valamit én rontottam el, mivel alapvetően is kisebbségi komplexusom volt, mindenkivel igyekeztem jóban lenni. Sajnos a házasságom megromlott, és minél több időt töltöttem a fiúval, egyre közelebb férkőzött hozzám. Eleinte azt éreztette velem, hogy rá számíthatok, ő ott van, mint egy erős férfi és azt hittem, érez irántam valamit. Kipuhatolta a gyenge pontjaimat, aztán el kezdett manipulálni. Elhitette velem, hogy mindent tud a vele kapcsolatos gondolataimról, érzéseimről és úgy tűnt, hogy hatalma van felettem, én pedig elhittem, hogy ez az erős vonzalom az, amire mindig is vártam, az igaz szerelem. Bedumált, én pedig csak mentem, hogy jóvátegyem azokat a hibákat, amiket sosem követtem el. Madzagon táncoltatott, kialakult a függőség. Próbáltam elnyomni magamban az érzést, de aztán a férjemmel elhidegültünk egymástól és külön költöztünk. Engem pedig semmi más nem érdekelt, csak szolgálni őt és mindent odaadni neki, hiszen csak arra van szüksége, hogy valaki szeresse, és én majd bebizonyítom! Aztán kifacsart, kihasznált, és érzéketlenül eldobott. Úgy, hogy azóta sem keresett, nem magyarázott meg semmit, én pedig ott álltam értetlenül, mint az út szélére kilökött kutya. Még a végén, amikor érezhetően kinyilvánítottam, mennyire szükségem van rá, nagyon kedvesen, hogy őrá semmilyen gyanú ne terelődjön, kioktatott, hogy adjak még egy esélyt a házasságomnak. Amikor kidobott, először arról győzködtem magamat, hogy én voltam a rossz, nem voltam elég tökéletes, stb… Másfél évig álltattam magam azzal,hogy biztosan engem szeret, csak én rontottam el vmit. Aztán egy hónapja, megjelent a munkahelyem előtt. Sajnos ugyanott lakik, ahol dolgozok. Úgy tettem, mintha nem venném észre, de felzaklatott, megint reménykedni kezdtem.Egyszerűen olyan szinten beetetett, tönkre vágott, megalázott, hogy ha messziről látom is, szinte idegösszeomlást, sírógörcsöt, heves szívdobogást kapok a jelenlétében. Segíteni akartam magamon, gondoltam, ez nem mehet így tovább. Akkor kezdtem olvasni az érzéketlen, antiszociális emberekről, aztán eljutottam a pszichopatákig. A leírás stimmelt, sőt, nyíltan el is mondta, ki is ő valójában, de mindig úgy csavarta a szavakat, hogy teljesen összezavarjon és mindig kaptam egy-két kedves szót, nehogy feltűnő legyen, hogy csak a szánalmas játékához kellek: „érzéketlen vagyok, de kedves is, hazudni tudok a legjobban, engem nem lehet megbántani, a többiek mind gyengék, nekem tökéletes lány kell, mellettem igazi nő válhatott volna belőled, ezek a kis ’illúziók’ (így hívta, amikor együtt voltunk) tartanak életben, stb…” Amint rádöbbentem egy hónapja, ki is ő valójában, azonnal letiltottam a neten, és akkor láttam a profilképén egy csajjal és egy kislánnyal, mint a szép, boldog család mintaképét. A csaj idősebb volt, mint én, de se nem szőke, se nem zöld szemű, de még csak nem is tökéletes, nem is mosolygós, nem is bomba (amilyen nőről ő mindig áradozott nekem és aminek még egy év után is próbáltam megfelelni, miután már rég lapátra tett!). Nem hittem a szememnek!! És akkor eszembe jutott a jelenet, amikor állunk vele szemben a férjemmel és azt mondja nekünk: „Két csajon dolgozok. Az egyiknek gyereke van, a másik férjezett.” És most már tudom, én voltam a férjezett. És mindeközben nem voltam egyedül!!! Köszönöm, hogy itt végre másfél év után leírhattam, kiadhattam magamból mindent. A legsúlyosabb viszont az volt, hogy a nárcisztikus emberekről olvasva, magamra is ráismertem. Alkoholista apa mellett nőttem fel, akit mindennél jobban szerettem és gyűlöltem egyszerre. Emiatt a szeretethiány, a társfüggőség, és a “mentsük meg a legszánalmasabb fickókat”, mert nekik csak szeretetre van szükségük. Nem sokra becsültem magam és tudom, miért jutottam bele ebbe a pokoli szituba. Azért, hogy végre felébredjek a saját önzésemből és soha többé senkinek se legyek a lábtörlője.

  21. Zoé

    Szia,Zoé néven írtam le a fórumon a helyzetemet ! Sokat segítene szerintem egy hasonló helyzetűvel beszélni.A család,barátok meghallgatnak,de megmondtam nekik bármennyire hálás vagyok nekuk ezt csak az értheti aki átéli..😔

  22. Zoé

    Sziasztok,
    Majd 2 éve ismerkedtem meg ( úgy gondoltam ) életem szerelmével .Majd 20 éves kapcsolatot hagytam ott miatta..mivel úgy éreztem megjött a nagy Ö akire mindig is vágytam ! Mindenben tökéletes volt.Humoros ,sármos, kedves, tenyerén hordozott..a titkos viszonyból majd 4 hónap után összeköltözést akart!!..illetve mivel Ö vidék és Pest , azt javasolta pár napot ott pár napot itt töltsünk ( munkánk miatt tökéletesen kivitelezhető lehetett_volna..)..én kivettem egy lakást,mondta természetesen a felét fizeti, de sajnos mindig anyagi gondjai voltak így ez soha nem történt meg ( persze támogatott fejben egy nívós, drága lakás bérlésében..).folyamatos anyagi gondjai voltak..persze én megleptem drága ruhákkal stb..mert folyamatosan a kedvébe akartam járni ..ccca. 1 év után furcsa kirohanásai voltak, majd egy éve naplót írok, és folyamatosan a pokol és mennyország ahogy írtam a kapcsolatunkat ..elkezdtem kutakodni mit csinálhatok rosszul.. de arra jutottam ,hogy nárcisztikus személyiségzavara lehet….természetesen én kezdtem el pszichológushoz járni.. ennek a személyiségzavarnak jellemzője a párhuzamos kapcsolatok is , de én 100% ig bíztam benne , így ez a “pont” miatt kezdtem úgy hinni nincs is baj vele, én gondoltam túl…3 hete felhívott a volt felesége,hogy már nem bírja tovább, furcsa neki pár dolog összeszedte a bátorságát és hívott..összeomlottam..majd 1 éve párhuzamos viszonyt folytat velünk !!!! mindkettőnknek ugyanazt hazudta..nekem azt ,hogy a gyerek ( felnőtt ! )miatt kell a jó viszony de mindent megtesz,hogy elszakadjon a múlttól, ugyanezt a volt feleségnek,hogy mindent megtesz ,hogy elszakadjon tőlem, csak félt hogy mi lesz velem ha elhagy!! Szinte szinkronban hazudott mint kiderült !! sajnos elkövettem azt a hibát,hogy megbíztam a volt feleségben és beszéltem vele ezután párszor ( csakhogy tisztán lássak végre ,mivel és pesten Ö vidéken ) de a volt feleség most mindent kitálalt neki…tehát most még én vagyok a rossz aki becsapta…egyáltalán azt sem értem ,hogyan tudok nem haragudni rá ezek után..értetlenül áll velem szemben a család, a barátok ..mindenki..Ha valaki járt esetleg ebben a cipőben , kérem segítsen mert sajnos folyamatosan visszaesek a gödör aljára..képtelen vagyok elszakadni tőle !! Fejben tudom mi lenne a jó DÖNTÉS, de képtelen vagyok megállani,hogy ne vegyem fel a telefont, illetve még én kérem,hogy beszéljen velem..Azt mondta , én vagyok,voltam az igazi, csak adjak időt,hogy feldolgozza ezt !!!..nem tudja mennyi idő ,de várjak….gondolom, most puhítja a másik oldalt ..( !!???)

  23. Bogi

    Ugyanez. Kiveve a betegségeim. Nálam pánikbetegség és gerincsérv ami kiszakadt es hosszu ideig mozgásképtelenné tett.

  24. Éva

    Kedves Rita, köszönöm, hogy megosztottad a történeted, én is klubtag vagyok, csak korábbi fázisban, mint most te. Jelenleg válóper, tényfeltárásod válással.
    Erőt adsz!
    Meg önbizalomnövelést, hogy nem csak én “szoppantottam” be, hanem ez teljesen normális, ha ilyen emberrel találkozunk. És Tisza Katát idézve: Nem áldozat, hanem túlélő vagyok.

  25. Lehet valtozas?

    Kedves Gabor!

    A tunetek alapjan valoszinu en is ilyen kapcsolatban eltem. Eljottem, elhagytam. Azota elkezdett pszihologushoz jarni es valtozni akar. Ez lehetseges? Vagy akkor mas lehet a problema? Nalunk a fo problema a teljesen jelentektelen dolgokbol problemat csinalt es brutal alpari szinten beszelt velem. Allandoan uzengetett es mindennek lemondott, el akart vallni meg mindennek vege stb. Ez ment egy darabig majd nem szolt hozzam 1 hetig volt mikor tovabb. Majd ugy tett mintha mi sem tortent volna. Semmi nem volt jo amit tettem. Pedig mindent megtettem. Dolgoztam, munka utan a gyerekeket es a hazat rendeztem. Talalkozni idom es lehetosegem sem volt baratokkal. Idom sosem volt magamra. Megzsarolt hogy ez lesz meg az. A hangulaga pedig hullamzott egyszer fent egyszer lent. Most eljottem mert teljesen kileszultem az allando vadaskodasban es hibaztatasban. Azota felismerte allitolag a hibait es elkezdett pszihologushoz jarni. O meg akar valtozni es en szeretnek hinni neki. De en vagyok az egyetlen a korbyezetem total hulyenek nez, hogy hogyan tudnek vele elni mindezek utan. Lehet valtozas? Miert nehez elengedni?

  26. Gábor

    Szandra, ha pszichopata lennél, fel sem merülne benned, hogy Veled van a gond. Mindannyiunkban vannak olyan tulajdonságok, amikkel ártani tudunk másoknak, akár a szeretteinknek is (sőt, sokszor nekik még jobban), de ettől még nem kell magunkat belerakni egy szélsőséges kategóriába. Meg másokat sem. Vannak bőven pszichopaták a társadalmunkban, de ha őszinte önreflexió van benned, akkor Te nem vagy az. Biztosan vannak hibáid, mint mindannyiunknak, ezeken tudsz dolgozni.

    Bumbulina, amiket mondasz, azok nagyon jó és fontos lépések, csak nem egy pszichopatának, mert tőle hiába várnánk ilyet. Egy mentálisan ép embernek viszont érdemes megtennie ezeket.

  27. Bumbulina

    Hallo Szandra,

    elsö lépés : kérj bocsánatot. Èn egy pszihopatának vagyok az áldozata aki nem csak egyszer, hanem töbször is öszzetörte lelkemet.
    Furcsa, mind azok ellenére hogy egy árva SZÈP szavat sem hiszek már neki ( hiszen nála csak a megalázások és sulyos sértegetési szavak öszinték és autentikusak ) , mégis remélem hogy valamikor annyi jó érzése lessz és bocsánatot kér töllem. Egy év telt el a ” lenyügözö ” fellépése óta de még mindig nem volt képes bocsánatot kérni, innen is a bizonyiték hogy a többi “büntudatos” jelenetek csupán hamis pszihomanipuláciok voltak. De amint már tudjuk, a pszihopata nem ismer olyasmit mind igazi büntudatot, ö csak szimulálni tudja ezt.
    Hosszu és nagyon csúf mese a milyénk…. mindektten tévettünk magunk modján, hiszen az egész egy régi és hosszu láncreakcio´vólt , magaviseletével sikerült kicsikarnia belölem a legsötétebb ördögöt, ahelyet hogy a szép oldalaimat sztimulája amiböl alapban véve sok van….
    2. Probálj egy konsztruktiv dialogust fölépiteni vele és mond el neki ugyanazt amit fönt irtál. A világ legboldogabb embere lennék ha valami hasonlót irna nekem, mind amit te irtál az utolsó négy sorodban, de ez nem fog soha meg történni , hiszen ö már letépte az arcárol a maszkját és az arc ami felszinre bukkant….az…..hidd el….. telyesen de telyesen máskép néz ki ( hangzik) mind a tiéd….Nálad van egy remény hiszen benned létezik olyan hogy önkritika és önreflexió ami persze nagy dolog. Jaj hol ál ö ettöl….ojé !
    3. Fordulj pszihologushoz. Èn is járok áldozatként, hiszen lehetetlen feldolgozni egyedül mind azt amit müvelt velem. Sokat irok bloggot hogy dolgozzam fel a dolgoznivalót.
    “I am in therapy to learn how to deal with people who needs a therapy “

  28. Szandra

    És mi van akkor ha én vagyok az személy aki ilyen pszichopata?! És nem akarok ilyen lenni változni akarok de egyszerűen semmi nem vesz rá igazán folyamat változók de változással együtt valami ugyanúgy csökken bennem ami jó, hihetetlen rossz és szivszoriti volt ezt vegigolvasni hiszen bele tudtam gondolni milyen neki pedig én tényleg szeretem őszintén de nem tudom egyszerűen hogy miért van ez! Valaki segítsen könyörgöm!

  29. Judit

    Kedves Rita! Közel 1 év telt el azóta, hogy ezt a hozzászólást írtad. Mondhatom, mintha csak én írtam volna. Én most jöttem rá, hogy kivel éltem 2,5 éve. Szabadulni próbálok… Elköltöztem tőle. Feljelentett, de minden nap elmondja, hogy mennyire szeret. Pontosabban sms-ben írja, mert már mindenhonnan letiltottam. Ezt nem tudom, mert akkor letiltott számról ír és hívogat, akár éjfél után fél órán át… Azért írtam le ezeket, mert szeretném tudni, most hogy vagy? Hogy csináltad végig? Hogy bírtad? Már üldözési mániám van. Ha kilépek az utcára, körülnézek, hogy nincs e ott, nem figyel e…

  31. Nati

    Sziasztok! Pokol, amin az ember keresztülmegy egy ilyen kapcsolatban és még ennek ellenére is kételkedik magában. Veszélyes játék, bármire képesek ezek az emberek? Bárcsak lehetne segíteni rajtuk, mikor az igazi lelkük látszik, mintha arra vágynának. Nincsen kedve valakinek privátban beszélgetni, aki ilyen helyzetben van?

  33. dr.fEhér lászló csongor

    Milyen lehet amikor egy pszihopata önmagával kerül kapcsolatba,és saját belső terében játszza végig a fent leírt rituálét?

  36. Juni

    És mi van akkor, ha két pszichopata él együtt? 😀 Rám és a páromra is igaz a megőrjítés (egyik nap minden ok, másnap az élő fába is belekötünk), a kritizálás (ő az én családomat, barátaimat, én az övét), viccelődve bántjuk meg a másikat, így az orra alá dörgölve a hibáit), a párom rendszeresen akadályozza egy-egy téma normális átbeszélését (hisztisnek mondva rám csukja az ajtót vagy legyint, hogy ne kezdjek valamit újra), én pedig hajlamos vagyok becsmérelni őt (nem ért valamihez, amihez jobban kéne, túl ilyen vagy túl olyan, esetleg pont az ellenkezője). Ezek miatt sokszor egész estés kiabálós veszekedések vannak. Sosem hagyjuk, hogy a másik bántson. Ha én őrjítem meg, ő zárkózik el, ha ő kritizál, hosszasan kérem ki magamnak, ha legyintve rám csukja az ajtót, utána megyek és akkor is elmondom, ha leszólom őt, hogy valamihez jobban is érthetne, visszavág valami olyannal, amiben én vagyok a rosszabb. És tényleg igaz az is, hogy egy hullámvasút az életünk. Hol napokig egymáshoz sem szólunk egy egész estét veszekedés után, máskor pedig idilli minden. De mikor rosszban vagyunk, nagyon is sok érzelmünk van. Iszonyúan szenvedünk. Nagy kínokat élünk át, meg vagyunk bántva, kavarog bennünk minden, de látom, hogy ő is így van vele. Ilyenkor lessük, hogy ki kivel telefonál, kíváncsibbak vagyunk, melyikünk hová megyek, félünk, hogy a másik elhagy. Aztán valahogy jön a közeledés és kibékülünk. De szerintem sosem tanulunk az esetből, csak úgy megyünk tovább ugyanazt gondolva, mint eddig. Sok veszekedés után vágjuk a másik fejéhez, hogy költözzön el, ha így nem tetszik, de aztán sosem megy el egyikünk sem. Normálisak vagyunk mi? 😀 Nem mondom, hogy nem szeretnék kiegyensúlyozottabban élni, de nagyon máshol sem látok boldogabb párokat körülöttem és mindig találok okot arra, hogy miért maradjak továbbra is. Valószínűleg ő is így van ezzel. Vagy csak én látom így? Csapdában lehetünk?

  37. Barthi László

    Kedves Gábor!
    Ennyire magas,komoly,és profi szinten leírni a birtoklást,szinte hihetetlen,emelem kalapomat,minden elismerésem!
    Nagyon örültem az írásodnak,nagyon sok dolgot megvilágított,és helyrerakott bennem!
    Amúgy,mintha csak rólam szólna a cikk,rólam írtad volna,teljesen magamra ismerek!
    Én férfi vagyok,tehát nőkben ugyan így léteznek,ilyen kisajátítók,uralkodók.
    A történet a következő.

    Húsz év házasságon voltam túl,nagyon el voltam keseredve,az önbizalmam romokban,teljesen sötétben láttam a jövőt,és a valóságot.Felregisztráltam több társkereső oldalra egyidejűleg,biztos ami biztos.Viszonylag hamar be is jött egy hölgy,aki nem ilyen társkeresős fajta,mert ő annyira mutatós és esztétikus volt,hogy a való életben is,pillanat alatt párra talált mindig,nem volt neki ez indokolt,tesók rakták fel,valami hirtelen hóbortból,felindulásból.
    Ismerkedtünk,hamarosan,hatalamas szerelem lett belőle,én mély depresszióból kikerülve,minden este mentem hozzá hatalmas virágcsokrokkal,parfűmökkel,csokibonbonokkal,ajándékokkal,nagyon gyorsan az elején,elvittem Olaszországba,Velencében átvittem gondolán a Sóhajok hídja alatt,Kanári szigetek Teneriffe,Balatoni luxusszállódák,szóval két-három hónap az elején,nagyon szép volt!
    Én akkor voltam közvetlenül válás után,és mindjárt az elején feltűnt,hogy hihetetlen féltékeny,a volt páromra,akivel elváltunk,és az a kapcsolat,már visszafordíthatalanul,végérvényesen le lett zárva.Még a nevét sem nagyon lehetett kimondani,mert hihetelenül harapott rá.
    Aztán mivel féltékeny volt az előző páromra,párhetes kapcsolat után,már szorgalmazta az összeköltözést,menjek hozzá,legyek szem előtt,mindent kontrolálhasson.Szép lassan bekebelezett,ahogy a cikk is írja!Na,innentől jött a horor,a fekekete leves,csak az első két hónap volt szép,míg külön éltünk,és én egy másik városból,hozzá ingáztam!!!
    Semminémű tevékenységet,ami nem vele kapcsolatos volt,nem vele csinálthattam,hatalmas durcát,hisztiket,veszekedéseket váltott ki!Nem nézhettem televíziót (telejesen elbutultam,semmit nem tudtam a nagyvilág híreíről),nem internetezhettem,nem olvashattam sem könyvet,sem újságot,semmit sem.Nem telefonálhattam,ha valakivel beszélgettem,az összes hívást,ki kellett hangosítanom,minden beszélgetést hallott,volt,hogy harmadikként,be is kapcsolódott a vonal tulsó végén lévő emberke,meglepetésére.Nem lehetett semmiféle hobbim,érdeklődési köröm.A volt barátoktól,sőt még a családomtól is,teljesen elszakított,elszigetelt.Sumákban,titokban írogattam a régi barátaimnak,ismerőseimnek.Az édesanyám nem mert egész hétvégén felhívni.Mellette,rohadt féltékeny is volt,folyamatosan nézte,kontrolálta az összes híváslistámat,smseimet,levelezésemet,mesengert…Nem tehettem semmilyen hölgyismerősre likeot,még a saját testvéreire,húgaira sem,mert az sem tetszett neki,arra is féltékeny volt.Teljes önfeladást követelt meg,még a gondolataimata is uralni akarta.Volt,hogy látta rajtam,hogy elgondolkodtam,és követelte,hogy azonnal mondjam meg,hogy most hol és min járnak a gondolataim!Nem mehettem egyedül sehová sem!Hihetetlen terhes volt,rajtam tapadt,mint egy pióca!A volt családomat,a gyermekemet sem ejthettem ki,azon is folyton balhézott.Mindig minden lépésememet,meg kellett írnom.Folyamatosan követte,mikor hol járok,mikor végeztem,mikor léptem föl a netre stb,az időt is kiszámolta,kb mikor kell hazaérnem.Ha kicsit késtem,már sérelmezte,hogy nem siettem hozzá,nem szeretem stb.Folyamatosan meg kellett erősíteni,hogy csak őt szeretem,és nagyon.Mellette,nagyon sokat veszekedett,kötekedett,hisztizett,balhézott,többször megpofozott,indulatos is tudott lenni!A következő pillantban,meg tényleg eljátszotta,hogy ő mennyire kis ártatlan,és mennyire szeret engem,könyörgött a szeretetemért,meg,hogy bocsássak meg…Ő mindent értünk tesz,a kapcsolatért,a szeretért.Azért ilyen birtokló,mert minden percét csak velem akarja tölteni,mert ennyire szeret,ő csak folyamatosan öntözi a mi kis virágunkat.Ilyen nőt mint ő,aki ennyire szeret,én már soha nem fogok találni az életben,mert ilyen még egy nincsen.Tehát újra meg újra,magához babúsgatott.Tehát mindig megvolt az a ciklikusság,amit fentebb többen is írtak.Mindig,újra és újra magához babúsgatotott,idilli időszakokat csinált,aztán amikor már közelebb húzott,újra bemart,mint egy skorpió.Aztán meg újra megcsinálta a hatalmas balhét.Aztán szép volt megint,megalázkodott,könyörgött,szeret,aztán újabb hatalmas perpatvar.A végén,már gyomorideggel jártam haza,hogy ma este,min lesz megint veszekedés.És ez a kisajátítás,birtoklás,bezárás,szép lassan,de elkezdte,lerombolni az én érzéseimet,szerelmemet.Telefonomat törte össze,földhöz vágta,mert a Facebookra rá mertem nézni.Otthon is tört zúzott,ha hirtelen elöntötte a méreg.
    Én teljesen úgy éreztem magamat,mint egy börtönben,úgy éreztem,hogy folyamatosan fojtogatnak,nincs levegőm!Ha ezt nem magamon érzem,tapasztalom meg,el sem hiszem!Eszméletlen rossz érzés,igazából csak az tudja,aki élt ilyenben!Egy full energivámpír volt a csaj,éreztem,hogy napról napra jobban lehúz,a munkahelyemen is már egyre nehezebben tudtam ellátni a feladatomat,állandóan meg voltam szakadva,fáradt,nyúzott voltam.Nekem közben ki kellett beszélnem a gondjaimat,családtagok,munkatársak,mind könyörögtek,hagyjam ott ezt a csajt,mert tökretesz,el fog tenni láb alól!Volt aki csak úgy hívta,hogy a “fekete özvegy”!Ugyanis,volt egy párja,akivel hat és fél évet együtt élt,és a faszi (1972-2014),negyvenkét évesen,egyik napról a másikra,szívrohamban,meghalt.Mindenki mondta,hogy ha nem megyek el,el fog tenni láb alól,mint a korábbi élettársát.Az eszemmel tudtam,hogy menekülni kell,de sosem bírtam otthagygyni.Vagyis,a börtönéből,fojtogatásából,háromszor elmenekültem,de mindig visszamentem hozzá.Nem elhagyni akartam,igazából inkább jelezni,mutatni feléje,hogy ez nekem így nem jó,változtasson,lazítson,mert így megfojt.
    Aztán,ez a pszicho nő,kiderült,hogy még párfüggő,kapcsolatfüggő is volt.Őt az táplálta,ha valaki folyamatosan szereti,csak őérte él,ezt bizonygatja neki,és folyamatosan ezt erősítgeti,egy teljesen biztos pont.Biztos pont nélkül ő megőrül,nem tud létezni!Mivel én háromszor ebből a fojtogató,börtönnek érzett közegből elmentem,ő mindháromszor visszakönyörgött,de nem érzett már biztos pontnak.És ő ebbe szinte belebetegedett,hogy mi lesz,ha ő elveszíti,a “kis valamilyét”.És mivel nem érzett már biztos pontnak,keresett helyettem egyett,hogy ha én nem lennék,legyen helyettem egy másik.Egy menüs étteremben pincérlány,ahová naponta 300-400 férfivendég jár be.És minden nap,ugyan azok a törzsvedégek,túlnyomórészt munkásemberek.Innen,kerített egyet mellettem titokban,akit több mint két hónapig tartotta mellettem,aztán mikor már biztos volt,lelépett!Tehát ez a lelkisérült nő,nem csak ilyen birtokló volt,hanem még hazug is,és csalfa is!Tehát most megtalálta az újabb áldozatát,akivel nagy szerelemben,rózsaszín ködökben elsétált.Én most az eszemmel tudom,hogy jól jártam,mert az életemet köszönhetem ennek a szakításnak,de amúgy nagyon fáj!Akik vígasztalnak,azok azt mondják,hogy ezt az új szeretetőt,ezt nehogy irigyeljem,hanem inkább sajnáljam,mert nem fognak ők együtt megöregedni,és ez az új is,majd ugyan úgy fog járni mint én.
    Már csak abban reménykedem,hogy ennek a közel két évi horrornak,nem úszom meg utólag a levét,nem jön ki valami betegségem,nem rákosodom be stb.Pár évet biztosan elvett az életemből.
    Hát “röviden”ennyi lenne a történet.De igaza van a cikk írójának,aki ilyen mérgező kapcsolatban van,minél előbb meneküljön már ha tud,mert az egészségét,az életét,köszönheti neki!

  38. Bumbulina

    Kedves Anonymous,
    El olvastam a bloggodat. Ha jól értettem csak egy év telt el azóta ; remélem elköltösztél. Nem akarlak megijeszteni, de az én esetemben 19 év után bukkant elö aval a szándékkal hogy bosszut áljon, mivel én “mertem” ötet elhagyni 20 évvel ezelött. Nem az érzelmeit sértettem meg aval hogy el hagytam, hanem csupán csak az egoját. Az összes rokonoknak, barátoknak és ismerösöknek aszt hazudta hogy ö hagyott el engem, persze a buszkesége nem engedte kimondani az igazat. Az elsö hetekben egy méz-máz csabdával szinészkedett, azután egyre durvában jöttek az emocionális zsarolások , állando szemrehányások hogy “el hagytam mikor két lépésre áltunk a tervezett házaságtol” ( ez sajnos igaz) hiszen ö ” mai napig sem tette tul magát ” . Amikor 9 honap szinészkedés után a végén le vette a maszkját , egyböl a feleségit keszte istenitetteni a gerinctelen hazug mocsok, akit addig csak pletykálta. Amint fönitekben irtam, 20 éve más országban élek de a facebook és google nem ismer távolságot. Elöször megkapott a google-ben a könyvem alapján. Fent el meséltem melyik hibát követtem el . Az egész” ujratalálkozás ” eleinte méz-máz volt, de igazábon egy hidegvérü bortovaésszel kigondolt diabolikus bosszuállási terv volt az egész 2017 és ami végül is ellenére vágodott vissza mert följelentettem. Eleinte gondoltam hogy annyi év után legalább barátokként tudunk kapcsolatban lenni, mivel mindkettönknek családunk van, de ö még barátként sem tudott müködni . Elvégre ez nem is ált abszolut szándékában, hiszen az igazi szándéka az volt hogy érzelmeim régen beszáradott sebeit és traumákat ujra föl piszkálja. Sajnos sikerült is ! Nem tudom mennyire hiszel ilyesmikben, de tavaly összel és télen meg tudtam hogy rögtön amiután ujbol kapcsolatban léptünk fekete mágiával csináltatott meg, aval a szándékkal hogy magához kössön, hogy érzelmileg deppendensé vályak ahoz hogy újbol hatalmat nyerhessen fölöttem. Sajnos elég sok idö telt el mig rá jöttem hogy az iránta valo gyanusan gyorsan ujralángolt érzelmeim tul erössek ahoz hogy természetesek legyenek. Nagyon feltünö voltam saját magammal szemben, nem ismertem magamra, mindhogyha nem én lettem volna magam ura. Nagyon gyanus volt az egész ! Èn soha nem szerettem ötet annyira, föleg nagyon gyanus volt számomra az, hogy hogyan tudok egyböl valakit annyira szeretni akit 20 éve telyesen elfelejtettem és akire soha nem gondoltam egy cseppet sem vissza. Söt , 20 éven keresztül csak utálattal és undorodással gondoltam rá vissza, ha egyáltalán is amikor nagyon ritkán eszembe jutott. Megérdeklöttem és igazam volt. A gyanum bevált. Három személy megerösitette gyanumat : egy pap, egy hires osztrák medium akivel tavaly decemberben itt Németországban találkosztam és…..pont az a személy akit felhatalmazott hogy megcsináltasson. Az a személy elárulta öt. Mikor meg kérdesztem mind a három személyt hogy miért csinálya, (azért mert talán szeret és akarja hogy én is szeressem?) ugyanaszt a választ kaptam nevetve ” jaj dehogyis szeret, soha nem is szeretet, ez egy pszihopata aki csak hatalmat akart fölötted, pszihikailag akart manipulálni és játszani veled”. Ismeröseim is töbször erösitették “ez mindig is csak bolondot csinált belöled “. Miután kibukkant minden, egy gondom volt csak : Visszautés ! Az sötéten élénk agyával nagyon elszámitotta magát, szerintem a halálra gondolt de nem arra hogy a ” közelilevök” eláruják, és én meg fogom tudni . Pont mind te esetedben bibliára hivatkozva…..megjátszodja a nagy keresztényt, posztol keresztényi képeket a facebookon hogy a világnak hittese aszt hogy ö egy légynek sem ártaná , de a világ nem tudja aszt hogy igazábol csináltatásokkal foglalkozik. Saját szövegemben ( rögtön fölötted) irtam hogy most ugy ál a helyzet hogy fel van jelentve élet fenyegetésért és sulyos sértegetésért ( E-mailben kapva, tehát fehér feketén a bizonyitékok) várom a német tárgyalás napját ami sajnos nagyon húzodik . ( olvazsd szövegem hogy jobban megércsed)
    Ki sem lehet mondani szavakban mennyire utálom és undorodok tölle,megbocsájtásrol nem is beszélek . Végülis nem akarom életemet evel a kimondathatlanul mély utálattal leélni , hiszen ott a szép családom, a harmonikus kiegyensulyozott életem, irodalmat irok, festek, fényképezek. Egy szép életem volt mig ö ujbol felbukkant mind egy átok és kicsavart mind egy citromot. Nem akarom energiámat aval pazarolni hogy egy pszihopatát utáljak, de nehéz elfelejteni aszt amit tett most és 20 évvel ezelött . Tudom hogy nehéz gyerekkora volt, egy traumatizált lélek, emiatt vált ördögé . Na de minden szarban van egy jó – most legalább meg vagyok nyugodva, tudom hogy az ” abnormális ” tavalyi szeretetem, egy nem saját lelkemböl indulo természetes volt hanem manipulált ( hidd el, van ilyen és ráadásul gyakran. Olvastam hogy Hitler is e modon nyerte a nemzettel szembe nagy hatalmát) .

  39. Anonymous

    Kedves olvasók!

    Megírtam igaz történetemet egy pszichopatával, akinél gonoszabb emberrel még nem találkoztam. A tünetek pont úgy jöttek elő, ahogyan azokat itt Gábor leírta nekünk. A történetem hosszú, részletekbe menő. Azoknak is ajánlom, akik még nem találkoztak pszichopatával, és azoknak is, akik éppen szabadulni próbálnak. Nagyon remélem, hogy tudok vele segíteni.

    http://egypszichopataaldozata.blogspot.com/2018/06/kiut-veszedelembol.html

  40. Bumbulina

    Hozzá kell még adnom hogy mindig is példaképpen megjátszotta mindenkivel szemben az áldozatot, pont ahogy Gábor leirta . A pökhendiségé és aszociális viselkedése miatt sok ellensége is volt és amikor véglegesen sarokban volt szoritva akkor támadva és vádolva éreszte magát. Ö volt a mártir, a nagy keresztény áldozat aki meg volt és meg van teljesen gyöszödve arrol, hogy majd az Isten mindenkinek vissza adja aszt amit vele tettek, hiszen ötet szereti az Isten. Nagyon kárörvendö azzokal szemben akik merték is valaha ötet megbántani. Ha rokonok vagy ismerösek akik ötet megbántották, késöbb szerencsétlenségben vagy nehézségekben részesültek , hát az az Isten büntetése volt azért mert valaha ötet megbántották. ” Meg kapta a magájét ” – ez volt eggyik kedvenc mondata. Egyenesen megijettem tölle mikor majdnem örvendve mesélte tavalj hogy a nagybácsiját nagy szerencsétlenség érte, egy vasuti áram rázta meg mig szén lett belöle mikor vizes gumicsizmával horgászatbol ment hazafele. A nagybácsival nem volt soha kitünö viszonjban….

  41. Bumbulina

    Sziasztok ! Ez a nevem itt, egy becenév amit ö adott nekem csufandárosan, na de hát kezdjem a kezdettel :
    Nagyon boldog vagyok hogy rá bukkantam erre a szövegre ill. hasonló cikkekre hiszen én magam is egy pszihopatának vagyok az áldozata és nem akármilyen , hanem egy bisexuális pszihopata, egy Ödipusz komplexus annya fia aki töbször is fekete mágiát gyakorolt rajtam ( az elsöt meg a harmadikat nemrég tuttam még habár mindig is gyanakodtam) Szerencsére nem házasodtunk össze.
    18 ill. 19 évesek voltunk amikor megismerkettünk, a kapcsolatunk szórol szóra ugy zajlott mind ahogy a Gábor fölsorolta ézért nem sorolom ujbol öket. Minden áldott sorban újra találom magam / bennünket . Tiz évig tartott a “szerelmes cigány cirkusz ” , a rémes kapcsolat, azután végre megszöktem Németörszágban. Ez 1989 tol- 1999 ig zajlott. Tett-vett ahogy neki jól eset, mikor kiadtam az utját sirta vissza magát szenvedélyes könnyesszemü jelenetekkel, de igazábol érzelmi zsarolások voltak. Kiváloan meg tudta játszani aszt, hogy egy borzaszto lelkiismeret furdalásban szenved. Egy tökéletes manipulácio stilussal rendelkezet, hiszen profi modra tudott hazudni, játszani ;
    Egy idö után már undorottam ettöl a gerinctelen , hazug, kétszinü viselkedéstöl . Akkor még nem fogtam föl hogy ennek az egésznek van egy neve : pszihopata. Gyakorlatilag a Barbie babája voltam akit ügy öltöztetett ahogy ö akarta és akinek a haját úgy festette ahogy kedve volt, jégszökétöl tiziánvörösig . A grándománia csakugy üvöltözött benne . Àllandoan hoszta nekem a Pesti piacról vett rikittoszinü ócska kihivó ruhadarabokat és tüsarku cipöket ( 90-es években !) amit szeretetteli ajándéknak adta be nekem . Sokszor úgy néztem ki, mind ahogy az annya számtalanul nevezet : ringyo, ócska kurva , na de ha már itt tartunk: mindhogyha nem lett volna elég az ö betegsége és a velem szemben tipikus pzsihopata tünetei, ott volt még az Ödipusz komplexus annya (Isten nyugtassa ) akinek a szemében “az a ringyo meg kurva” voltam aki a fiátt el akarja venni magátol, na de ez egy külön hosszu mese . Ejjel-nappal csengetett a telefon, örditott a telefonban nekem ” te ringyo hagy már békit a fiamnak ” , a gyáva fia pedig nem csinált a világon semmit, söt, szerintem élveszte hogy az annya is erösiti ötet a gonosz kétszinü terveiben. Na de viszont amikor a fiával a ” szünet ” fázisban voltunk , a fia volt az aki csengetett a lakásomra és csapta le a telefont vagy nagyokat halgatott aval a megyözödésel hogy nekem eszem ágában sincs hogy ki lehet az. (az akkori telefonokon még nem lehetet látni a számot )
    Àllandoan alaptalan féltékenységel és kételkedésel vádolt amiután számtalanszor pofámba hazudot és szemem elött provokativan flörtölt másokkal , ill. bolondnak , “nem normálisnak ” tartott amikor “mertem” kérdöjelezni a hüségét. Társaságban igyekszet mindig is az érzékeny pontjaimat piszkálni, hogy bizonyítsa a külvilágnak, milyen féltékeny hülye vagyok. A rokonainak és az igen kevés közös barátunknak telyesen befeketitett, én voltam a hülye hisztis, a féltékeny liba, ö pedig meg az áldozat aki csupán csak mély szeretetböl türt nekem. Végül is 10 év után probáltam Belgiumba menekülni remélve hogy megszabadulok tölle, sajnos nem sikerült. Vissza kerültem a hiénák szájában. Rá egy évre ujbol de sikeresen el menekültem. Ùjbol hagytam ott, el hagytam az országot is hogy minél messzéb legyek. Németországban mendtem, itt vagyok 20 éve. Rá egy pár hónapra hogy ki jöttem megtudta a német telefonszámomat és itt is ugyanugy zaklatot , csakhogy a Pesti unokatesvérit is bevonta a játékba amitöl nagyon megdöbbentem. Szerencsére hamarosan leált, hiszen ott volt már a másik áldozatt, a jövendöbeli felesége. El telt majdnem 20 év csendben, férhez mendtem és ö megnösült, na de itt ez nem a happy end !
    Tavaly, 20 év csend után elkövettem életem legnagyobb hibáját : Feloldottam a Facebookban amiután 8 évig le volt tiltva . Egy fatális hiba ! Megkapott ! Rám jelzett, én hülye visszajeleztem. Kiváncsi voltam ha megkomolyodott , kiváncsi voltam arra hogy miévált a régi, excentrikus hazug, pökhendi grandomániás . Miután visszajeleztem csák rá 2 hónapra irt rám a messengeren. Most tudom hogy az volt a játék elsö lépése : meg volt gyözödve hogy sakkban tart aval, hogy várok egy árva szót is tölle. Showtime : Ugyanugy manipulált mind régen. Nem. Durvábban. Most egy vén ravasz dörzsölt róka lett belöle. A pszihopata tünetei allapvetöen sulyosodtak. Minden lépése ki volt precizen számitva, hiszen ugy vág az agya mind a borotva ( ami jellemzö a pszihopatának, hisszen ök általában inteligens emberek, csakhogy az okoságukat kizárolag saját erdekükben egy desztruktiv módon használják) Egy párszor elszolta magát : ” Imádlak idegesiteni , olyan édi vagy mikor mérges vagy ” mondta hizelgöen. Ahogy rá tette az ujait a billentjüre, az elsö szavakbol foljtak csak úgy a hazugságok. Kicsitöl nagyik. Sokkal aljasabb voltak most a metodusai. Most ütött verbálisan de ugy , hogy nem is tudjátok el kébzelni , mert egy egészséges észnek a fantáziája nem jutt el egy ilyen az aljas nivóig, na de elöször volt a méz-máz fázis : ” Te voltál és maradsz mindig a the best….még mindig szeretlek annyi év után….mással nem volt jobb….miért hagytál el, hiszen mai napig sem tettem túl magam….repülni tudnék a bóldogságtol hogy újbol egymásra találtunk, most nem választ mindket senki és semmi el …”Asztán lassan , lassan fordultak a dolgok mind a cikkben. 9 hónapi pszihoterror és manipulácio után pontot tettem.( én is oda jutottam hogy mindenért hibásnak éresztem magam és pszihikailag olyan voltam mind egy kicsavart citrom) Pontott tettem és ráadásul ugyanazzal az aljas kemény fegyverrel ütöttem vissza, csakhogy megmutassam végre neki, másodszor nem csinál belölem bohócot ! En csak eggyet ütötem, de eröset ! Erre fel megfenyegetet az életemmel. Pillanatnyilag ott álunk hogy föl jelentettem a rendörségre sulyos sértegetésért , vádolás és fenyegetések miatt. A rendörségen kapott egy szimbolikus büntetést ami az anyagi helyzetéhez képest egy vicc. A német álamiügyészetnél is föl van jelentve, most várom hogy közölyék velem a tárgyalási napot. Attol tartok hogy ennek még sajnos lessz folytatása…..
    Tény az hogy most nagyon bánom hogy nem blokkoltam le már az elsö jeleknél a messz üzeneteket és ezért nagyon dühös vagyok sahát magamra Söt, én éreztem egy adott pillanamagam hibásnak hogy mertem megvádolni és harcoltam

  42. SportEdző

    Ezek a jellemvonások inkább a nárcisztikus személyiségzavarosokra jellemzőek, semmint a pszichopatákra. A pszichopata érzelmileg retardált, nem képes szeretni, empátiára alkalmatlan. Egy pszichopata váltogatja a partnereit, az állandó nagy ingereket keresi, nem hűséges típus és nem függ senkitől sem érzelmileg. Lefelé tapos, felfelé nyal, törtető alkat. Általában a karrierjében sikeres. Bár a job hopperek között is lehet jó párral találkozni. A nárcisztikusok pedig pont olyanok, akiről írtál – annyi különbséggel, hogy van bűntudatuk, csak elnyomják és racionalizálják a saját igazukat. Rájuk jellemző inkább ez az energiavámpírkodás, érzelmi zsarolás, a másik lelki-szellemi lehúzása, demotiválása. Egyébként nekem az exem hasonló volt, és így utólag gyanúsan sok sérülékeny nárcisztikus jellemvonással rendelkezik. Egyébként pszichózisban diagnosztizálták, kétszer megjárta az elmegyógyintézetet. Már nem is tudom, hanyadik kapcsolatán van túl…

  43. Xéna

    Asegítséget nem ingyen kérem! Egyetemisták??szakdolgozatot írók, a gyermekbántalmazás, a többszörös viktimizáció,–a hatóságnál,a rendőrség a társszervek tehetetlensége , pénz , korrupció,……… akár kutatásokhoz, szaklapok,,, stb. hogy ez mással ne történhessen meg!!! -főleg gyerekekkel!!!!

  44. Xéna

    Kérem segítsen valaki!!!!8hónapja pokol az életünk!!!14 éves okos külónlegesen szép kislányom egy nemzetkőzi hírű bűnőző pszishopata hálójába került!!!SZörnyű dolgok történtek!!! megdöbbentő dolgokat fogok írni, most nincs erőm!!! úgy érzem haldoklok, 49kg-ra fogytam,,de az ő állapota a legsúlyosabb!!! Ez nem jogállam ahol ez megtörténhet!!!! megdőbbentő részletek bizonyítékok,, egy szép család tragédiája!!!! Jelentkezem,,ha ha még lessz lehetőségem!!!!!HA tud valaki aki segit erről blogot írni kérem jelentkezzen!!! telefonszámot adok!!! kérem !!! mielőtt tragédia történik!!!!-több áldozata van,,nők gyerekek!!!!

  46. Trinity

    Kedves Mindenki!
    1 éve léptem ki ebből a horrorból, és még mindig gyógyulok testileg, lelkileg. De már süt a nap! Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy lépjen ki, meneküljön, lesz, ami lesz, fusson messzire az ártalmas viszonyból. És jobb lesz! Napról napra, hónapról hónapra egyre szebb és jobb lesz az életünk. Kérdezném, hogy vajon mi lehet a kozmikus, spirituális oka, hogy ennyire univerzális a nárcisztikus bántalmazás jelensége? Gábor, kedves szerző, örömmel vennék egy továbbgondolt folytatást vagy cikkajánlást 😀 Köszönöm!

  49. Mincsimoncsi

    Még annyit hozzátennék az előbbihez, hogy egy pszichopata csak akkor tud valakit megához vonni ha már elve valamilyen függőkapcsolatban van az áldozatával pl. főnök, munkatárs, szülő és amiből lehetőségek hiján nehezen lehet kimenekülni, vagy pedig ha valamilyen titkot megtudott és folyamatos zsarolással sakkban tarthat.
    Mig a cikkben irt nárcisztikus érelmileg köt magához. Ez lehet párkapcsolat barát is akitől az áldozat érzelmileg függ és fél hogy a nárci elhagyja és az áldozat vissza akarja szerezni.
    Mig egy pszichopatától fellélegzés bármilyen módon kikerülni a hatásköréből, megszabadulni a zsarolásaitól meg egyáltalán a jelenlététől addig egy nárcitól nem biztos hogy olyan jól esik ha nem jön be dolgozni vagy ha elkerül mivel az áldozat érzelmileg függ.

  50. Mincsimoncsi

    Én ehhez csak annyit fűznék hozzá hogy szerintem ez nem a pszichopata személyiségzavarról szól hanem egyértelműen a nárcisztikus személyiségzavarról. Méghozzá azért mert egy pszichopata olyanra száll rá aki láthatóan már első látásra is fél tőle. Az áldozat ragaszokodását is félelemkeltéssel próbálja elérni nem érzelmi kötődéssel mint a nárcisztikus. Hogy is mondjam a nárci azt próbálja elérni hogy rajongjanak érte és az áldozata a nárci szeretetére vágyik mindhiába miközben az áldozat rajong érte.
    A pszichopatának az áldozat félelme kell, azt hogy megtegyen neki ezt azt általában fenyegetéssel zsarolással éri el. a pszichopata mellett azért van az áldozata mert attól fél hogy ha nemet mond valamire akkor bosszút áll és még rosszabb lesz minden.
    Éppen emiatt pszichopatánál a sebezhető nárcisztikussal ellentétben nincs betető kedves szakasza sem. A pszichopata után az áldozat nem azért megy mert érzelmileg kötődne és szeretetet várna, hanem azért megy utána azért teljesit kéréseit mert fél tőle. fél hogy ha nem engedelmeskedik megveri. és a pszichopata erre hajt. neki az áldozat félelme kell mig a nárcinak a rajongása. és a fenti cikk szerintem tökéletes avval a kis hibával hogy ez a nárcisztikus személyiségzavarról szól.
    Persze van még egy fajta nárci a grandiózus, de az megint más eset. az is a sebezhetőhös hasonlóan azt várja hogy rajongjanak érte. Az is megnyerő és van bennük valami ami megfogja az embereket. viszont ő nem hizeleg. az a látszolagos magabiztosságával csábit. és ha valaki nem rajong érte tovább, nem rángassa érzelmileg vissza mint a sebezhető. Nem küld jeleket. inkább tesz róla hogy még nagyobban mutassa magát.

  52. Á. Kati

    Á. Kati
    2018-03-12

    Kedves Éva, remélem, már tart a válópered.
    Hogy mi a teendő?
    Harc. Küzdés. Ha erős és kitartó vagy, szabadulás lesz a jutalmatok.
    Ez élet-halál harc. Ahogy Popper Péter könyvében olvastam: “A család halálgyár.”

  53. Á. Kati

    Kedves Éva, remélem, már tart a válópered.
    Hogy mi a teendő?
    Harc. Küzdés. Ha erős és kitartó vagy, szabadulás lesz a jutalmatok.
    Ez élet-halál harc. Ahogy Popper Péter könyvében olvastam: “A család halálgyár.”

  54. Á. Kati

    NEM, NEM! Egyáltalán nem biztos, hogy az anyánál helyezik el a gyereket!!! Egy pszichopata a bíróságot is megvezeti…!!! Ott áll a bíróság előtt egy “tökéletes”, “harmonikus, nyugodt, készséges, mély érzelmekkel bíró, odaadó”, stb…. férfi (apa) és egy “idegbeteg”, roncs nő (anya)… És sajnos a bírók nem ismerik a lelki bántalmazás mechanizmusát, nem ismerik fel a hátteret… Fel sem merül az a kérdés, hogy a nő (anya) miért “idegbeteg”? És az “idegbeteg” nő mellett, hogyan tud olyan “kiegyensúlyozott” lenni a férfi (apa)???
    Nekem 9 (kilenc) évig tartott a válóperem…, 9 éves pokoljárásba került, hogy legalább jogilag megszabaduljak a vérszívótól… De nem adtam fel!!!

  55. Bambinooo

    Én 27 éves nő vagyok. 2016 novemberében jöttem össze a párommal akivel 2018 februárjában sikerült szakítanom. Az elején nagyon kedves volt, ragyogott a szeme mikor látott engem, édesemnek, picinyemnek hívott. Minden randi során rózsát kaptam, kirándulások, étterem stb. 1 hónap után megszorította a karomat elég erősen mert a kollégáimmal mentem ki reggelizni a munkahelyen és nem vele. Ez év szilveszterén nadrágövvel kötözte össze a lábam és úgy húzgált a földön mert azt hitte nem szeretem. Ezután sírva kért bocsánatot, és elmondta milyen szar élete van 25 évesen, neki csak én vagyok, őt senki nem szereti stb. Megbocsátottam neki. Majd ezután több kisebb nagyobb testi bántalmazás volt a féltése miatt. Vagy ha nem mondogattam mindig hogy szeretem akkor nekem rontott. Megharapta a lábujjam pl, ruhástól a fürdőkádba rakott. De ezek után vagy kiengesztelt virággal vagy a megbánás jeleit nem mutatva túllépett rajta. Aztán áprilisban kivitt egy erdőbe és megerőszakolt. Ezután 3 hétre menesztett engem. Ez idő alatt próbált hibáztatni, nekem nem jó semmi, nem örülök semminek, nem illünk össze stb. Lelki terrorban tartott. Pedig mindent megtettem érte. Főztem a kedvenc ételeit, az összes szabadidőmet vele töltöttem. Magyarul rám akasztotta azokat a bilincseket. 3 hét után visszakönyörögte magát sírva. Visszafogadtam. Ezután is voltak kisebb bántalmazások. Volt hogy egyik nap az édese voltam, másnap közömbös volt velem, rám se nézett. Egyik kezével adott, a másikkal elvett. Folyamatosan ezt csinálta. Az anyjának nem voltam szimpatikus, összevesztem vele. Állandóan piszkált. A fiú nem állt ki mellettem. Egyszer úgy nekem jött kicsattant a szám. Máskor úgy megharapta a vádlim hogy 3 hétig hatalmas lila folt éktelenkedett rajta ami rettentő fájdalmas volt. Decemberben a szentestét is inkább a családjával töltötte. Január 1én nekem rontott. Akkor már anya küldte haza. Onnantól kezdve nem is érdekeltem. Nem jött el hozzám, nem akart látni. De közben mindig mondta hogy szeret. De folyamatosan engem próbált okolni. Februárban megígérte megváltozik értem, megy orvoshoz stb. Ennek hatására beleharapott a hátamba. Február végén sikerült vele szakítani. Ha mondtam neki milyen csúnya dolgokat művelt velem akkor azt mondta jó vagy rendben. Sérelmezte hogy elmondtam minden mocsok, szar embernek. Most teljesen padlón vagyok! Kilátástalannak látok mindent! Kínoz minden! Nagyon rosszul érzem magam! Úgy érzem fogságban vagyok

  56. Jázmin

    Kedves Zoltánka, hozzászólók, látogatók!
    Másfél éve tanulmányozom ezt a pszichopátiát, nem véletlenül. Kételyére úgy gondolom az a válasz, hogy minden pszichopata nárcisztikus, de nem minden nárcisztikus pszichopata. Tehát csak az a kérdés, hogy pszichopata-e, mert akkor nárcisztikus is. A pszichopata annyival több, mint a nárcisztikus, hogy nincsenek erkölcsi normái, életvitelükhöz nagyon sok pénzre van szükségük, amit meg is szereznek, nem mindig becsületes módon, sőt…. És még lelkiismeret furdalásuk sincs (nem is tudják mi az) ha másnak kárt okoznak. Még saját családtagjuk halála sem rázza meg őket. Ki nem állhatják az érintést, illetve csak akkor viselik el, amikor ők kezdeményezik, de akkor akár idegennel is. Mindenkit az ellenségüknek tekintenek, minden nap azon munkálkodnak, harcolnak, hogy minél több embert vonjanak az uralmuk alá. A szex számukra a leigázás, uralkodás eszköze, ez magyarázza a szélsőséges szexuális szokásaikat.(pl. biszexualitás) Több, akár 4-5 partner párhuzamosan, akár napi szinten. Hogy bírják ezt a tempót? Mindegyik megtalálja azt a szert, amelyikkel bírja… Függőségeik tartják életben. A partnerével való kapcsolatát is csak egy dologban jellemzi a kölcsönösség, a függőségben,legalább annyira függ partnerétől, mint partnere tőle, mert partnere biztosítja számára az értékes életenergiát ( érdemes tanulmányozni az energiavámpírok jellemzőit is). Az idő múlásával ő egyre erősebb lesz, partnere egyre gyengébb. Az én esetemben ez történt. Olyan fizikai és lelki erőtlenség lett rajtam úrrá, hogy egy szép tavaszi napon arra ébredtem, nem bírom tovább. Lelkemet olyan szabadságérzés öntötte el erre a gondolatra, hogy magam is meglepődtem. Fél év telt azzal, hogy már nem volt uralma felettem, egyre többet és erősebben próbálkozott ( fizikai bántalmazás nem volt), de már nem hatottak rám bántó szavai, amit nem tudott hova tenni. Érdekes volt ezt megfigyelni, érezni a szándékát, de nem belemenni a játszmáiba. Akkor kezdtem olvasni a nárcizmusról, ami hidegzuhanyként ért, mint sokunkat, akik nem értik miért nem boldogok a kapcsolatukban és megvilágosodnak, hogy egy forgatókönyv szerint élték az életüket egy kifordított világban. Akkor ráolvastam azokat a dolgokat, amiket korábban már megtapasztalhattam (hazudozás, bizalmatlankodás, nőzések …), most pedig már tudtam. Nehéz időszak kezdődött a számomra, ami még most is tart, de ez a gyógyulásom ideje, amit türelemmel viselek, egyre kevésbé húz le a múlt. Két hét múlva már elvált leszek, és elkezdődik az ÉLETem. Tudom, hogy erős vagyok, mindenki erős, aki kikerül egy ilyen kapcsolatból, már csak azért is, hogy elviseltük az elviselhetetlent. Minden Sorstársamnak javaslom, hogy írja ki magából a sérelmeket, ne cipelje tovább a terhet. Olvasson, képezze magát a témában és megtalálja a megoldást. Aki veszélyben érzi magát ( sajnos a legrosszabbra is fel kell készülni), keressen segítséget. Amikor a gödör aljára zuhantam, felhívtam a NANE-t ( Nők a nőkért), olvastam a kiadványaikat, elmentem ügyvédhez, barátokat kerestem (olyanok személyében, akik igaz nem voltak előtte a barátaim, de közel álltak hozzám, megosztottam néhánnyal a problémámat, van olyan akivel azóta mély barátság alakult ki).
    Kívánok minden Sorstársamnak, aki lelkileg már azon a szinten tart, ( mert sajnos aki még nem áll készen, az úgy is a bántalmazóját védelmezi még) erőt a szabaduláshoz, bizalmat a jövőhöz!

  57. Viki

    Ugyanezen mentem keresztül, kísérteties a hasonlóság nálam is…..
    Valahogy megszerzett beszélgetéseket, fényképeket a telefonomról. Amivel visszaél. Zaklatott, bántott nemcsak lelkileg hanem fizikailag is. Féltem. Sőt ismerősök körében hazugságokkal lehetetlenített el. Beteges féltékenység. Csökkent figyelem esetén terror következett. Olyat is tett, hogy a saját testi épségét nem kímélve, elhitette másokkal, hogy én bántottam. Mi segített? Teljes környezetváltozás. Ez betegség. Kezelésre szorulnak. Nincs lelkiismeretük. Aki teheti, meneküljön!

  58. Marcsi

    Nagyjából 6 éven át sikerült ellenállnom a munkahelyen egy ilyen embernek….valahol, tudat alatt már ekkor éreztem, hogy valami nagyon nem kerek körülötte! Aztán tavaly nyáron egymás után 3x környékezett meg újra, s harmadszorra végül sikerült elgyengítenie annyira, hogy “sikerült” beleszeretnem (sajnos!!!) ebbe a nyálas, bájgúnár emberbe, (mint évtizedek óta szeretetre “kiéhezett” nő, amire Ő kiválóan ráérzett!)!
    Tavaly nyár óta kb. 15 kg-ot “rágott le” rólam, végül megfenyegettem, hogy munkahelyi zaklatás miatt a feletteseimhez fordulok, amit végül meg is tettem, azonban kértem, hogy csak akkor lépjenek amikor szólok! Fél éve szó szerint próbálok “menekülni” előle, de sajnos nem tudom kiekrülni! Ugyanakkor azt is tudom, hogy sok embernek van gondja Vele, de csaknem ugyanennyit (“természetesen” nőket, akiket “kiszemelt”!) sikerült már maga mellé állítania, és nem biztos, hogy én kerülnék ki “győztesen” a dologból (mármint hogy “eltüntessék” végre erről a helyről!), így – ha meg akarom tartani a munkahelyemet – kénytelen vagyok tovább szenvedni, “elszigetelődni”, mert látja, hogy rájöttem mindenre, s most van az a fázis, hogy “természetesen” én vagyok “beteg” és hülye, én “gyártok összeesküvés-elméleteket”! Csak azt érzem, ha nincs a közelemben, jól vagyok, tudok enni, stb…..de minden nap be kell menjek dolgozni, és egy emeleten vagyok Vele!
    Ez a tipikus patt-helyzet! 🙁

  62. Anikó

    Én elég hamar felismertem, de a kiváncsiságomnak köszönhetően mégis beleestem a csapdájába.
    8 hónapig tartott és bár a lelkemet picit megtépázta, nagyobb károkat nem tudott okozni.
    A semmiből építettem fel az életem és ő utána jött. Megtanultam egyedül küzdeni, ezért nem alakult ki függés tőle. Egy hét alatt túlléptem rajta.
    Még próbálkozik manipulálni, de esélye nincs.
    Szerintem megleptem. Az előző kapcsolatában 8 évig kínozta a hölgyeményt. Vele csalt meg, beszédbe elegyedtünk és ő is rájött, menekülnie kell. Oda sem mehet vissza!

  65. Edina

    Sziasztok! Én 3.5 éve vagyok benne ebben a kapcsolatban 2 hete sikerült szakitanom vele azóta jönnek a telefon hivások a fenyegetések hogy megöli magát ha nem békülök ki vele mert neki nincsen értelme az életének nélkülem! minden naposak voltak az igérgetések játék gép függő… minden alkalommal megigèrte hogy több pénzt nem gépezik el aztán a sirás hogy segítsek neki mert ez egy betegség akkor megcsalt… és még én voltam a hibás azért csalt meg mert èn elköltözt tőle hogy olyan vagyok mint anyám…. teljesen idegbeteg lettem melette a cselédjének használt elszedte az egész pénzemet csak tudjon menni a játék géphez és sir mint egy gyerek hogy de bocsássak meg neki és ez megy 3.5 éve mindig megbocsájtottam neki mert megsajnáltam vagy féltem hogy tényleg kárt tesz magában. Mit tegyek hogy többször nem bocsássak meg neki? Elhitette velem hogy nélkülem én nem tudok létezni…

  66. dr.Fehér László Csongor

    Nem értem.Egy átlagos kapcsolat rejtett hatalmi harca miben különbözik ettől a leírástól?A mélységben a meddig lemegy?A kisebb erőkülönbség miatt a nekifeszülés nem olyan mély ,és pusztító szinten áll be egyensúlyba,mintha az egyik fél gátlástalan ,és együttérzés nélküli hidegfejű ember?Én itt az átlagos,és nem az érett,toleráns,szeretetteli teljességükben ragyogó emberek kölcsönös kapcsolatáról,hanem sz átlagos kapcsolatokról beszélek.Üdvözlettel:egy pszihopata

  67. Era

    Dora! No contact! Mas megoldas Nincs, fajo es vergodni fogsz mind egy drogos, hianyozni fog a dopamin agyitermelese, de olyankor vedd elo es olvasd el higy milyen O es hogy milyen lesz? Nem valtozik ! Senkivel, senkiert!

  68. Era

    Szia, Zorka! Imadom az irasod, teljesen En vagyok. Nekem azt mondtak” baszus nem vagy te detektiv? ” Mindent felfedtem, legalabbis 95%a mivoltjanak. Sajnos akkor meg nem olvastam a betegsegerol, tudtam hogy valami baja van. Egy ep eszu ember, nem igazan tudja azt mondani a szemdbe szeretlek es a masik percben csunyan banik. Nem , ilyen Nincs! Miutan sikerult ujra a halojaba bekeruljek, sikerult egy utolsot es kegyetlenul ” Belem rugjon” . Most vegre leszallt rolam, van mar uj aldozat. Nem tudom sajnaljam vagy ne. Neki a zaszlot meglobogtattam , figyelmen kivul hagyta. Hat legyen… Most folytatom sajat magammal a harcot es persze a ” flying monkeys -kal” Nehez…talan az a legnehezebb, higy felismertem az osszes szakaszt, annyit olvastam , neztem , higy măr lassan ” doktoralni” fogok a szemelyiseggel zavart emberek tuneteibol. NAgyon erdekes es tanulni valo dolgokat talaltam kulfoldi leirasokbol es videokbol îs. Erdemes megnezni oket! Es a legrosszabb hogy elfigadjam O egy ilyen ember, nem valtozik es pont nekem volt szerencsem hozza. 😁

  69. Era

    Lilly of the walley! Miota vagytok egyutt? Az , hogy valaki megcsal, hazudik, nem megy mar veled sehova, nem vagy mar Kiralyno, nem jelenti azt, hogy pszihopata. Figyeld a tobbi jeleket, a legeslegfobb a manipulacio! Ezt egy erkolcsos , empatikus ember nem teszi! Azt , hogy rendor…megneheziti a dolgod mivel O temaban van az ” emberek pszihologiajaval.” Ne hamarkod el, hallgas a belso hangra es figadd el a tanacsat egy kivulallotol( megbizhato baratnod, csaladtag, ismeros) En itt hibaztam mar az elejen…es Ra ment 6 ev + 1 ev uldozes stb…

  70. Lilly of the valley

    Sziasztok! Lenne egy kérdésem… a szakaszok stimmelnek. Ugyanakkor nem sürgeti az összeköltözést. Viszont folyton engem vádol valamiért, apróságokért. Illetve mikor rajtakapom apró hazugságokon akkor mindig visszafordítja rám a hibát, és agresszívan kiabál hogy nézzek már magamban, mert én vagyok ilyen meg olyan. A kapcsolat elején királynő voltam, de ahogy haladtunk, már nem jártunk sehová, csak ugorjak amikor ő csettint. Az összes volt barátnőjével rosszban van, sőt inkább utálatban. És hát én még gyanítom, de az előzőeket mind megcsalta. A volt feleségét még a nászéjszakán is….de én még nem tudok bizonyítani. Ja és rendőr….
    Azt hiszem, félnem kéne mélyebb kapcsolatba belemenni…

  72. Emese

    Kedves Gábor és Ti, Hozzászólók!

    Rendkívül sokat köszönhetek Nektek, mert erőt és kitartást adtok jelen helyzetem megoldására.
    Az általatok leírtakból ismertem fel hogy kivel is állok valójában szemben. Próbálok erőt meríteni, hogy ebből a csapdából végre és mindenkorra kikeveredjek. Sokáig reménykedtem, bíztam, de mindhiába. Az erőm elfogyott.
    Köszönöm Nektek Emese

  73. Katyi

    Sziasztok! Még sosem írtam cikkekhez hozzászólást, azt sem tudom hol kezdjem. 3 éve vagyok együtt jelenlegi párommal, van egy közös kisfiunk, most 2 hónapos. Jelenleg válófélben vagyok, amiből született 2 gyermekem, egy 11 és egy 9 éves. Mostani párom természetesen nagyon jó színben tüntette fel magát 3 évvel ezelőtt,holott neki már egy 20 éves kapcsolata volt szintén 2 gyerekkel (most 20 és 15 évesek). Páromhoz költöztem szép lassan, előző asszonyával nagyon rossz viszonyban van, nem is beszél vele.Ezt várja tőlem is.. Szép lassan megértettem hogy nem találkozhatok a barátaimmal, anyukámmal, mert nekem kötelességeim vannak otthon (főzés, mosás, takaríts..stb). Sokszor szíd és fenyeget hogy én milyen haszontalan vagyok. Az én gyerekeimet nem szereti, mindenre kitalál dolgokat hogy mit nem csinálhatnak..Csak a szobájukban lehetnek, mert nekem a kicsivel kell foglalkoznom..Ha szóvá teszem kiabál és persze ő a szegény mert nem szólhat rájuk. Kb. 3 alkalommal próbáltam elhagyni de mindig visszamentem hozzá, sajnos.Ígérgetések voltak, és meg fog változni, csak segítsek neki! Sajnos iszik is, bár vannak időszakok hogy nem nyúl piához.Amikor terhes voltam akkor is volt hogy késsel hadonászott előttem és a kihívott rendőrők előtt eljátszotta hogy nem is volt semmi és ő nem bántott.Őszintén megmondom hogy félek tőle. Előző párját is nehezen hagyta el és utána is “bántotta”, követte, tönkre tette az autóját, hivogatta, zaklatta,távoltartás volt ellene..stb. Közös gyermekünket szereti, és persze a sajátjait. Én sehol nem vagyok ,nem szeret, hiába mondja. Figyeli a telefonomat, féltékeny és nem mehetek sehova, kisajátít magának.Ne tudom mit tegyek, a korábbi eltünéseimet a mai napig a fejemhez vágja és bosszantja hogy nem tudja hol voltam. Hogyan tudnék kilépni ebből a kapcsolatból..? Azt mondja hogy bármikor elmehetek, de amint egy lépést teszek az ajtó felé már elém áll és fenyeget. Az előttem írt hozzászólásokból merítek erőt,de valami mindig visszatart, legfőképp a félelem. Nem vagyok egy erős jellem sajnos,de egyre jobban érzem hogy ez így nem mehet tovább.

  76. Zorka

    Kedves Bea . Ki fogsz kerülni. Pszichológushoz járok , kétszer voltam eddig. Vele is a de miért érzem olyan fantasztikus párnak című szinte megoldhatatlan kérdést vettük át. Hogy miért olyan veszteség a vég ,amiről hisszük hogy soha többé hasonló sem lesz. Ilyen instand vonzalom? ??? Kérdezte a terapeuta hogy mit tett Mit mondott ez az ember , amitől ezt érezzük? . Ott leesett az egész. Mert tenni semmit sem tett. Ugye ettől még érdekesebb az egész. Jó. Akkor mit mondott ? ….gondolkoztam és leesett : – Hát amit hallani akartam. ..bólintott és csak annyit tett hozzá : – Látja ??? Ilyen egyszerű dolga volt. ..

  77. Bea

    Annyira tudom miről beszélsz Zorka. A függgőséget, a káprázatot, a hullámvasutat. Nem tudom mennyi idő….nekem elég kilátástalannak tűnik…

  78. Zorka

    Sziasztok . Szeretném megköszönni a remek cikket , bármennyire is pofán vert..És a sok intelligens hozzászólást..
    Ebból is látszik, amit mostmár elhiszek, – nekik kell a stabil, értékekkel rendelkező, önálló, intelligens pár/áldozat..
    Három hete merültem végre, ki. ..Ennek állva tapsolt már a világ, mindenki aki hiába üvöltözött a leátóról..Hiába..
    A bombázás utáni állapot, hogy mi maradt belőlem, azt érzem a legnagyobb katasztrófának..Hitelek, lizingek, bérleti jogok, szolgáltaások igénybevétele voltam. Csap ami kinyilt és majdnem a végéig csak alá kellett feküdnie..Mert ezt a fantasztikus, különleges, semmihez sem hasonlító, hologramszerü állapot tényleg a droghoz hasonló a lekileg hozzám hasonló nők számára..Mert a tekintete nem volt ott, olyan volt, mint egy hiányállapot.. Valami nem volt meg.. ja igen, a lelke.. Ámulok és bámulok, hogy hogy képes valaki beteg elme egy ilyen káprázatra..Normális embernek tartom magam, helyn a szivem a kapcsolataim, a szám és volt valami jel a homlokomon..Most pszichologushoz járok és csak azért nem gyülölöm, mert rényleg attól félek, hogy saját magamat emésztem fel ezzel..Muszáj leállnom ezzel,pláne, hogy nagyon stilusosan semmisítettem meg..Engem sem kell félteni..Életemben nem voltam még ilyen kegyetlen..De a közelében sem..Ettől függetlenül, tudom, érkezik a holnapi menetrendszerü hullámvasút..Félek töle..Fáj, az agyam nem tudja feldolgozni azt, amit egy másik beteg agy legyárt..Azért annak örülök, hogy mikor megláttam, annyit mondott, basszus , nem vagy te ügyvéd ??? Erre azt válaszoltam neki, hogy nem, csak te tünsz olyannak, mint aki démonokkal küzd..Kár, hogy közben eltelt 6 év..Viszont nagy haszon, hogy a lakásom nem úszott el, nem mentem feleségül hozzá, és nem lett gyerekünk..
    Ezek a menekülések..Már látom az alagút elejét..Kitartást nekünk .. Sok erőt..Hitet önmagunkban..Sokkal többet érdemlünk..Hősök vagyunk..

  80. Orshe

    Kedves Bea, kitartás, idővel jobb lesz. Nekem is sokáig tartott feldolgozni, hogy kihasznált, és valószínűleg nem szeretett egy percig sem. Nem szabad magadat büntetned, se szégyellned. Ahogy irtad, sok nőt átvert, ezek profik, nem vagy hibás. Nálunk is volt munkára hivatkozás, külföldön vagyok, nem tudok beszélni stb. helyzet. Szinte minden ismerősöm előjött ilyen történetekkel, köztük férfi is, aki 3 evig élt együtt egy valószínűleg szociopata nővel. Családdal, gyerekkel hitegette őt, kölcsönkért, több milliós hitelt vetetett fel a férfi nevére (neki volt bejelentett állása), nem sokkal később a nő otthagyta, elment a pénzzel és a hitelt nem fizette. Sajnos túl sok ilyen ember van. Egy biztos, legközelebb te is felismered, soha többet nem történhet meg újra! Helyre fogsz jönni, a szived, a lelked, csak idő kell hozzá és támogató környezet.

  81. Bea

    Köszönök minden információt. Csodálom Orshe az erődet.
    És örülök,hogy férfiak is hozzászóltak, tisztában vagyok vele,hogy ez a jelenség nem nemfüggő.

  82. Orshe

    Köszönöm kedves Bea! A korábbi férjem is 1 hónap után kérte meg a kezem, akivel 13 évig éltünk együtt és két gyermekünk született. Létezhet nagy szerelem, de persze azóta nagyon óvatos vagyok az ismerkedéssel. Több embert buktattam már le még randizás előtt, jól jött a tapasztalat. Akár csak házas volt, akár megrögzött hazudozó. Az idő sokat segít, de nekem az aktivitás is segített. Segítettem a rendőrség munkáját, felkutattam korábbi és későbbi áldozatokat, cikkeket írtam. Nagyon megviselt, de nem éreztem értéktelennek magam, se naívnak, az a tudat szörnyű, hogy léteznek ilyen emberek és köztünk vannak nap mint nap. Elég beírni a police.hu-n, hogy tarskeresés, csaló stb címszavakat, nem egy eset jön fel és ez csak a jéghegy csúcsa!

  83. Bea

    Kedves Orshe!
    Elolvastam. Őrület. Jó,hogy volt bátorságod mindezt leírni,talán segít annak,aki még nem találkozott ilyennel.
    Azt is tudom,hogy akkor,abban a oillanatban elhiszed,hogy veled megtörtént a csoda…és aztán betegesen ragaszkodsz az illóziódhoz…ennek a mesterei. És kialakul a függőség .
    Már csak a feldolgozásra kellene valami módszer.

  85. Orshe

    Szuper cikk, minden igaz. Nem esik szó róla, de a legtöbb ilyen ember bűnöző, csaló, megrögzött hazudozó, házasságszédelgő (én is kaptam gyűrűt 1 hónap után), munkahelye nincs, vagy csak pár hónapig, hazudik róla. Aki azt írja, hogy csak a hölgyek keverik össze a dolgokat a frusztrált férfiakkal, egyértelműen soha nem találkozott ilyen emberrel, fogalma nincs, miről beszél. Együttérzek az itt megszólalókkal, tönkretesz anyagilag, lelkileg! Ki kell szállni, a kapcsolatot megszakítani örökre, ha kár keletkezett, feljelenteni, szerelem ide vagy oda. Legyetek bátrak, erősek! Egy pszichológus írta, ezek az emberek spirituális értelemben halottak. Igaz, semmi sem számít nekik, se gyerek, se nő, se idős, se élet, se halál (még a temetőbe is kivitt sajnaltatni magát és hazudott mindenről, kinek a sírjához visz virágot). Nem véletlenül van egy könyv erről, címe Az épelméjűség mint álarc. És ne hibaztassátok magatokat, normális ember nem feltételezi, hogy létezik ilyen gonoszság!!

  86. Bea

    Köszönöm Gábor ezt és minden írásodat.
    Most léptem ki egy ilyenből…szóról-szóra a leírtak történtek.
    Válás után (alatt), érzelmi mélypont,szőke herceg lovon,ráadásul osztálytárs általánosból,megbízom benne. Én a királykisasszony,Hófehérkéke stb Az összes nőnemű mesefigura…,jól estek a szép szavak.
    Előszőr távkapcsolat,email-ek,gyönyörű versek,még gyönyörűbb romantikus számok. Neki nehéz sors 30 éve külföldön,(10 000 Km) én vagyok a mindene,a megmentője, mert őt mindenki eldobta, miattam majd hazaköltözik. Aztán skype…már látjuk is egymást. Napi több órás beszélgetés,amik időnként a technika ördöge miatt megszakadnak.Váratlanül.Utána elérhetetlen. De már lángol az igazi.egyetlen,mindenek és mindenki fölött álló szerelem. Csak haza nem tud jönni egyenlőre a munkája miatt. Aztán egyszer 8 hónap után,elszólja magát: nős.De nem szereti,meg akar szabadulni tőle,már rég nem élnek szexiális életet,csak rám vágyik. Sokk,sírás,feldolgozás.
    Végül megbeszéljük hogy összefutunk egy romantikus tengerparton ,repjegyvásárlás,izgalom,boldogság.
    Aztán egy véletlen telefon egy volt osztálytársnőtől.tudok-e valamit Róla. Perszehogy…most tettem le a telefont.
    Szó szót követ.Ugyanabban az időpontban ugyanazok a gyönyörű levelek szóról.szóra, Zenék, megszólítások,ugyanúgy telefonszex…Róla még komprommítáló képek,videók kicsikarása is. A lány elvált miatta,aztán majdnem öngyilkos lett. És most gyakran veszekednek,nem tudja mi van vele. Aztán kiderül még egy lány…ő már lelépett. de szívesen elmond mindent,neki is fáj,ő is szégyelli. Aztán még egy…Időpnt egyeztetések,ahogy egyik telefont letette,hívta a másikat.
    Amíg az asszony haza nem jött.
    Összetörtem,mint még soha. Nem utaztam el, leírtam,hogy mindent tudok,ne keressem többet. Azt hittem annyira elszégyelli magát,hogy soha többet nem hallok róla. Újra hívott.Nem hagyott békén.állította,hogy már csak én érdeklem,sírt,ivott (alkoholista),bizonygatott. Hogy csak az igazit kereste,és bennem találta meg, a többi nem érdekli….és hosszú, gyalázkodó levelek a részéről a másik lánynak,hogy el merte mondani nekem.
    És képzeljétek…annyira szerettem,hogy elhittem, belementem. Sőt elérte…lassan én kértem bocsánatot,hogy nem bíztam benne.
    Utána többször találkoztunk,egyszer itthon,mindjárt vett egy gyűrűt (!),aztán kint, mindig szállást bérelt ,nehogy a felesége megtudja,és akitől hamarosan elválik. Szerető lettem. Egyszer kényeztetett,imádott,elhalmozott mindennel,máskor lealázott,a buta picsa a legenyhébb. Szídta a családomat,és én is csak olyan vagyok mint az anyja:őt gyötröm. Azóta sem tudom,miért.
    Aztán a jelek,hogy mégsem csak én vagyok….és mégis mindig meggyőzőtt…nem engedett elmenni,pedig már nagyon fájt.
    Aztán véletlenül biztosan kiderült egy másik nő….
    Előtte pár perccel még velem akarta leéni az egész életét,és ígérjem meg,hogy soha nem hagyon el,aztán már csak egy féltékeny ostoba buta kurva volta….,ha igazán szeretném szóvá sem tenném….különben is magamnak köszönhetem,miért nem utaztam el akkor,2 éve…ez most fiatalabb,és tiszteli,és már hónapok óta megvan….Hazamenekültem idő előtt onnan messziről.
    El sem hiszem,hogy mi lett belőlem ez alatt a kapcsolat alatt. Borzasztóan szégyellem magam.
    Belebetegedtem. Szó szerint. Leszedálom magam,úgy könnyebb. Kérlem ne ítéljen el senki, így is nagyon fáj.
    A legrosszabb,hogy még mindig szeretem. Elvett,adott.Sokat. Most az a feladatom,hogy magamba nézzek. Hogy elengedjem. Nem tudom mikorra sikerül feldolgoznom….félek nagyon sokára.
    Köszönöm,hogy leírhattam.
    Azt hittem egyedül vagyok ezzel a problémával.Tényleg jó lenne egy ilyen nem virtuális csoport,amit Mogyoró Judit említ.

  87. Orshe

    Nincs gyógymód, ezt ezer helyen leírják. Mindent elolvastam a témáról, amit találtam, mivel pár hónapig együtt éltem egy ilyen beteg szociopatával (az elején persze fogalmam se volt róla) . Lopott, csalt, hazudott, kölcsönkért. Másfél hónap után feljelentettem, hosszas nyomozás, 6 másik áldozat (férfiak is, akiktől kicsalt pénzt, vagy lopott), vádemelés lett belőle. Ugyan nincs betegségtudata, de pontosan tudja, hogy ő más, hogy nem érez és nincs lelkiismerete. Tisztában van vele, hogy amit tesz az rossz, fájdalmat okoz másoknak, csak nem érdekli. Egy parazita. Mindenki meneküljön az ilyen embertől, nem változnak, nincs gyógymód, NINCS gyógyszer, nincs hatásos terápia. A pszichológusokat úgy veszik hülyére, ahogy akarják. Pontosan tudják, hogyan kell a normális embert eljátszani, a manipuláció nagymesterei.

  89. Évi

    Sziasztok!
    Közel egy éve ébredtem rá én is,hogy valami nagyon nem stimmel a “barátommal” .
    Elszívta az összes energiámat,állandóan kért, folyton ígérgetett, semmit nem teljesített belőle, csak akkor tudtunk találkozni ha ő akarta,csak akkor telefonáltunk,ha ő hívott, csak akkor hagytuk abba a beszélgetést,amikor ő tett pontot a mondat végére . Megnyerő,behízelkedő modorával elbűvölő nézésével beférkőzött a lelkem legmélyére,kihasználva a leggyengébb pontjaimat,az empátiámat, a határozatlanságomat,a szeretetéhségemet. Minden együtt töltött percünket élénken a fejébe véste és amikor ki kartam lépni,előhozakodott olyan emlékeivel rólam,hogy szentül hittem,szeret! NEM!! Csak használt,mint egy tárgyat.
    Rengeteget gyötrődtem miatta, számtalanszor panaszkodtam,hogy csak én adok,vissza semmit sem kapok,és egy kapcsolat így nem működik. Hiába szembesítettem a viselkedésével,mint a falra hányt borsó,lepergett róla minden. Eközben mondogatta,hogy ő soha nem érez bűntudaot,ha elhagy valakit,túllép mindenen egyik napról a másikra.
    Ráadásként anyagilag is kihasznált, a kölcsön visszaadása esze ágában sem volt,és nagy cirkuszok kellettek hozzá,hogy végre valamennyit visszacsepegtessen.
    Keresgéltem a neten,miféle emberi viselkedéssel van dolgom? És rátaláltam erre az oldalra. Bár teljesen ráismerek a férfira,aki azóta talált magának egy számára kedvezőbb “kondíciókkal” rendelkező hölgyet, nagyon fájdalmasan élem meg a sunyi módon elém tálalt szakítását, de tartok tőle,hogy még felkerültem egy polcra a többi károsulttal egyetemben, hogy bármikor elő lehessen szedni.
    A legnagyobb bökkenő,hogy mindezek ellenére olyan szintű függőség érzést hagyott maga után,hogy fogalmam nincs,hogy keveredek ki belőle. 🙁

  90. Dóri

    Sziasztok! Eddig azt hittem hogy a párom nárci, de -ré kellett jönnöm hogy annál is rosszabb. Pszichopátia. A kapcsolatunk eleje tökéletes volt, aztán a második hónaptól kezdődtek a gondok. Másfél éve vagyunk együtt, már eljutottunk a bántalmazásig is. Utána bocsánatot kér, sir, de rá 2 hétre már én vagyok az oka mindennek. Rengetegszer próbáltam már kilépni de nem hagyja. Visszajár és zsarol. Hol érzelmileg, hol máshogy…..kezd rámenni az egészségem és már depressziós is vagyok. Hogy lehet ebből kikeveredni? 🙁

  91. Zoltánka

    Igen. Az egyik gyanús jel,túl gyorsan lobban fel a kapcsolat,hirtelen egy csodálatos mesébe kerülsz….Aztán persze ennek ára lesz,súlyos….

  93. Zoltánka

    Kedves Gábor!
    Köszönettel vennénk,ha meg tudnád határozni,mi az alapvetö diffi a nárcisz és a pszicho között.
    Előre köszönjük..

  94. Zoltánka

    Szerintem ez a nárcizmus gyakorlatilag pszichopátia,annyira sok az átfedés.Vajon Gábor hogy tudná definiálni a különbséget ez érdekelne.

  95. Zoltánka

    Az a gond,hogy a pszichopátia általában genetikai,a csajom minden családtagja stikkes,az unokaöccse Aspergeres lett,de lehet már az autista spektrumban van inkább…Védőoltásra fogják,de szerintem genetika degeneráció….

  96. Zoltánka

    Ezek simán “megmargirozzák”,átverik a pszichológust,mert félelmetesen intelligensek.Nem csoda,hogy átment a vizsgálaton is….

  97. Zoltánka

    Iszonyatosan rombol,Frontint szedek,majdnem kirúgtak a munkahelyről,mert a 3havi szinusz hullámszerű ölre menő csaták után egy hét táppénz,dolgozni se tudok! Velük a párkapcsolat sinus hullámszerű diagram,egy normális kapcsiban egy viszonylag egyenletes függvény,ami jó esetben nagyjából vízszintes.

  100. Zoltánka

    Itt vagyok én úgy látszik egyedül.Két éve járunk.Egy éve nárcisztikusnak véltem,de ez pszichopátia,nagy az átfedés,nem is tudom eldönteni.Vagy csak Nárcisztikus Pszichopata….

  101. Zoltánka

    Szerintem fuss,de én se bírok,inkább játszmának kezdem két év után venni,Challenge-nek,ahogy egy informatikus doktor cimbi ajánlta.Nehéz megtenni,hogy becsaljon a Gyilkos Kaotikus Örvényébe a kis Sátánnőm,de igyekszem nyaldosni a s…..egóját,asszem ez a legjobb taktika jelenleg….Ha dob,akkor is nyerek,mert tiszta elmével szabadulok.Most mondom,de lehet taktikát vált,és beletörik a bicskám….:)

  102. Zoltánka

    Tiszteletre méltó a segítő szándékod,de ennek nagyon kicsi az esélye,mert ez a (másokra!) nagyon súlyos menthális betegség gyerekkorban és/vagy genetikailag gyökeredzik,így szerintem gyógyíthatatlan.CT agyi felvételek igazolják a sérült inkorrekt agyi területeket,amik az életvezetési káoszért felelnek,de egy próbát megérhet,csak ne te menj rá.Olyan,mintha maga a Sátán lenne melletted az ágyban,személyes tapasztalatom.Mintha egy Big Brother show-ban lennék,állandó kontroll,megfigyelés alatt állok,minden gyönyörű napot meg kell legalább egy tüskés mondattal….

  103. Zoltánka

    Ez a szinuszos ciklikusság nagyon jellemző, s ez csak szinte lehetetlenné teszi a kilépést.Ezek iszonyatos, mondhatom nyugodtan, sátáni intelligenciával megáldott emberek.Mellettük vagy idegosztály,vagy megtanulod becsülni az élet szépségeit,nyugalmat,egészséget,mert ők ezt természetesnek veszik,pedig isten ajándéka,már amennyiben ez a törékeny, sokszor gyötrő élet ajándék nekünk…

  105. Zoltánka

    De jól tetted.Pablo Picasso is így kergetett betegségbe,öngyilkosságba,őrületbe nőket,mert nem volt erejük kilépni,s igy önmagukat áldozták fel!

  106. Zoltánka

    Kedves Gábor!
    Te nagyszerű ember vagy!
    Ennél remekebb cikket nem olvastam a nárcisztikus pszichopátiáról.Picasso is az volt,de nőket taszított az őrületbe és/vagy öngyolkosságba.Magam 2éve járok ilyen beteg nővel,de most,hogy cigire rászoktam majdnem,és Frontint is szedegetek,eljutottam oda,amit egy zseniális ismerős tanácsolt,kihívásnak,játéknak tekintem,tart amig tart.Boszorkánynak titulálta 🙂 Mert remek a napi sex vele,remek háziasszony.De tudom,betegsége gyógyíthatatlan,nem hagyom,hogy becsaljon a kaotikus világába,és kontrolláljon.Ez nagyon nehéz,de könnyebb,mint elveszíteni.Mert kilépni a heroinból is könnyebb.Sok sikert a továbbiakban is!

  110. lan123

    Minél hamarabb dolgozd fel!Avval tudsz a legtöbbet segiteni a gyerekednek is..Ha kell ha tudsz akkor akár pszichologiai segitséggel is.

  111. Vicenti Szintia

    Én soha nem tapasztaltam…de azért kiváncsi lennék hogy mien lehet egy igazi psychopatával egyűtt élni.

  112. Swind

    A cikk alapján a rossz párkapcsolatok 99%-ára rá lehetne sütni, hogy valamelyik fél pszichopata.
    Úgy tudom piszchopata ember mentálisan beteg, ez egy ismert betegség.
    Hiányolom a cikkből, azt a kulcsot, mértéket, határt, ahol eldönthető, hogy tényleg beteg az egyik fél.
    Addig csak, mint a fenti hozzászólásokból kiderül, mindenki ráismer a saját szönyű párkapcsolatára, és enykönyveli, hogy a párja pszichopata.

  113. Anna

    Bő 1 hete jöttem rá, hogy a férjem mindenben hazudott. Éreztem, hogy valami nem stimmel, de mindig hittem a szépen csengő szavaknak.
    Kisemmizzett anyagilag, lelkileg. Elvesztettem a barátaimat, az otthonomat, az összes pénzemet.
    Ostobának érzem magam, hogy elhittem amiket mondott, hogy elhittem, hogy annyira jó képességekkel rendelkezik, hogy az izraeli shin bet (mert izraeli) addig járt a nyakára, míg igent mondott. Természetesen hazudott. Tudom, hogy hülye voltam, hogy benyaltam, de esküszöm, hogy minden hihető volt.
    Ő még nem tudja, hogy rájöttem a “játékára”. Megpróbálom a lehetetlen és visszaszerezni a pénzt, hacsak egy részét is, így meg kell játszanom, hogy még mindig ugyanúgy szeretem és hiányzik és vele képzelem az életem.
    Mindezeken felül pedig a vallással takarózik, amit pedig a családja miatt tesz, hogy őket is kisemmizze. Gyomorforgató, nem tudom meddig tudok még színészkedni, mert minden egyes szeretleknél hányingerem lesz.
    Tényleg igaz, hogy ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem az…
    Gondoljatok rám, hogy legyen elég erőm harcolni vele és aztán legalább a pénz egy részével végre elválni tőle és új életet kezdeni.

  114. Donát Gemayel

    Drága Évike, Én akkor pszihopata vagyok, vagy ez csak egy áltudományos dolog?
    Komoly gondolataim támadtak ezzel kapcsolatban.
    Amit a pszihopatákról írtak, többé-kevésbé mindenkire illik.
    Volt egy kapcsolatom, sajnos igen rövid, egy szép, édes asszonnyal.
    Ha vele kapcsolatban követtem is el hibát, az legfeljebb önzés volt, mert birtokolni akartam.
    Hogy elmebaj lett volna? Ha ismernéd őt, milyen édes, csodálatos asszony, hát lehet, nem gondolnád.
    A férfiak pl önző csődörök általában…… A nők pedig manipulatív érzelmi lények,,…
    De ettől még nem elmebetegek!

  118. Beniczky Edit Judit

    MINDIG van lehetőség kilépni! Én kiléptem. Bár félelmetes, mert elhiteti, hogy egyedül nem tudsz még levegőt sem venni, de hidd el, nem így van. Sazabad vagy! MENJ! Menekülj!

  120. Mónika

    Teljesen egyetértek Dittával. Helytelennek tartom azt a gondolatot, miszerint az áldozatok – ez esetben nőkről beszélünk – túlreagálhatták a férfiak negatív viselkedését. Pontosítok: nem helytelen, mert sajnos előfordulhat, viszont azok, akik itt leírták saját tapasztalataikat, minden bizonnyal nem tévednek, és a legtöbben már a poklok poklát megjárták, mire idetévedtek erre az oldalra, és mertek megszólalni.
    Aki ennyire leegyszerűsítve azt állítja, hogy nem szabad azt feltételezni, hogy valaki pszichopata, hanem szakemberre kell bízni ezt a feladatot, az az ember valószínűleg még soha nem találkozott pszichopatával, és ezt örömmel hallom. Soha ne is találkozzon.
    Ami a szakembert illeti, pont ez a nagy baj, hogy nagyon kis százalékukat sikerül szakember által diagnosztizáltatni, és még, ha sikerül is, pszichopatának lenni még nem számít bűncselekménynek, és egyelőre nem is kezelhető, így a szakvélemény felállítása sem jelent semmilyen megoldást. Ha pedig intelligens a pszichopata, akkor tudja, miért kell elbeszélgetnie egy pszichológussal/pszichiáterrel, akit könnyű szerrel kijátszik.

  121. Ditta

    Ezt a fenti posztot csakis olyasvalaki írhatta, aki az összes előzmény végigolvasása után sértve érzi magát.
    Nos, ha azt nézzük, hogy az összes előző posztot nők írták férfiakról, és megnézzük a fenti poszt hangvételét, példáit és következtetéseit, akkor egyértelmű, hogy az írója, a neve ellenére férfi.
    Kedves Uram, maga nagyon félreértett valamit! A cikk nem férfiakról szól, hanem pszichopatákról, szociopatákról, a kapcsolataikban pusztító személyekről, csak éppen nők olvasták többen, nőket érintett meg annyira, hogy billentyűzetet ragadjanak és így ők mutatták be a saját helyzetüket.
    Amennyiben gondjai vannak, írja le maga is! De az, hogy azzal mentegeti a férfiakat, hogy panellakásba szorulva nincs életterük és ezzel mintegy felmenti őket a személyiségtorzulásukból adódó viselkedésükért…hát, ez kérdéseket vet fel az ön személyisége épségével kapcsolatban is.
    Az áldozathibáztatásról már sok cikk született. Itt is ennek címeres példányát olvashattuk. Egyszer remélhetőleg minden ilyen embert utolér a sorsa és megtapasztalja azt, amiről ilyen “felmentegetve” ír. Rosszat nem kívánok, csak tapasztalatot, hogy a másik oldalt is megismerje, hogy ezzel is gazdagodjon és épüljön a személyisége 😉

  122. Ditta

    Jane Marpl, megértelek, az én anyám is szociopata, aki megkaparintotta magának 58 évvel ezelőtt a szintén defektes lelkű, kisebbségi komplexusos apámat, így egy hihetetlenül erős függő kapcsolatban élnek azóta is. Kifelé maximálisan tudják titkolni, elfedni – magasan kvalifikált, köztiszteletben álló házaspárként “adják el” magukat, a valóságban viszont a legsötétebb pokol legmélye a velük való családi kapcsolat. 16 évesen elköltöztem tőlük, kb 23 évesen tudtam kimondani magamnak, hogy elmebetegek, azóta jobb, de soha fel nem dolgozható trauma számomra. Vannak, de fogalmam sincs milyen az, ha szerető, érzelmileg biztonságot adó család van az ember háta mögött, ahol nem alázzák és gyalázzák permanensen az embert. Már 80-asok, de kifogyhatatlan energiával rágják szét egymást és próbálják a mi életünket is, amit persze nem hagyok, de mindig ott vannak a tudatalattimban az őrjöngéseikkel. A fiam is látja már a 14 évével, és nagyon hálás a sorsnak, ami megkímélte ettől. Okos gyerek, tudja, hogy szerencsés, hogy csak a nagyszüleiről van szó és nem a szüleiről. Szóval egyet tudok tanácsolni neked: a lehető legtávolabb told őt a lelkedtől és ha úgy érzed, hogy nem vagy képes elviselni a személyes találkozót, akkor ne találkozz vele. Neki nem rád, a gyerekére van szüksége, hanem alattvalóra és olyanra, aki az ő közönsége, akitől elszívhatja az energiát. A saját nyugalmad érdekében támogasd pl anyagilag, ahogy tudod, ezzel megteszed azt, amit a lelkiismereted megkövetel, de a személyes találkozást nem kötelességed erőltetni. Ő nem szeret, mert belőle az hiányzik, fogalma sincs semmilyen érzelemről. Mondom: tapasztalatból beszélek. Ne hagyd manipulálni magad! Peches vagy, ahogy én is, de az, hogy felnőttként hogyan kezeled ezt a helyzetet, az rajtad múlik. Oké, rám is hatnak, de tudatosan távolítom el magamtól azt, amit ők képviselnek, közvetítenek, és a pokoli gyerek- és fiatalkorom után már nem hagyom, hogy a felnőtt- és idős koromat is tönkretegyék. Szóval hajrá, nem vagy felelős érte, csakis magadért és a családodért!

  123. Johanna

    Hölgyeim! Azért ez nem ennyire egyszerű. Annál, amit a nők gondolnak, sokkal kevesebb pszichopata él köztünk. A cikk pontosan levezeti, hogy hogyan viselkedik egy pszichopata, ugyanakkor könnyen rásüthetjük ezt a titulust a férfiak többségére. Nincsenek könnyű helyzetben ők sem, hiszen jelentős társadalmi szerepváltás történt, és a régi beidegződések és elvárások még erősen jelen vannak. Értsd: ma már nem kell vizet hordani és fát vágni. Legtöbben panellakásban élnek, ahol nem lehet “bütykölni”, vagyis a férfi nem tud férfiasan “alkotni”. Nem tud létrehozni valamit, amire büszke lehet. A házimunka számára nem alkotás. Ha ki is veszi belőle a részét (feltéve, hogy a nő hagyja, és nem minősíti negatívan az eredményt), nem fogja hangoztatni a baráti körben, tudjuk, miért. Nem tud a családfenntartó szerepében sem megfelelni, hiszen képtelen annyi pénzt előteremteni, hogy a nő otthon maradhasson. Mi marad? Tévé és számítógép. Esetleg van hobbija, amit házon kívül űzhet, feltéve, hogy társa nem szekálja érte állandóan, hogy már megint nincs otthon. A férfiak édesanyja is rátesz minderre egy lapáttal, mert az ő fia ugyan ne legyen papucs, a kis menye pedig minimum ötfogásos vacsorát lesz szíves készíteni és gatyát vasalni, mert különben alkalmatlan feleség. Ez társadalmi beidegződés, ami hosszú évtizedek alatt csekély mértékben változott. Nem csoda, hogy a férfiak frusztrálttá és dühössé válnak, hiszen ha valamire, akkor arra, hogy elismerésre méltó dolgokat tehessenek, hogy “királyok” lehessenek, nagy szükségük van. A lehetőségeik viszont korlátozottak. Könnyű ráfogni egy férfira, hogy pszichopata, de a helyzet az, hogy mielőtt ilyet diagnosztizálunk, érdemes megnézni, mi is a férfi szerepe, hol van neki helye mellettünk. Támogattuk-e abban, hogy elismerést zsebelhessen be a mindennapokban, vagy csak lusta disznónak titulálva őrjöngtünk, hogy nem hozza azt a virágot nekünk. A nők ragaszkodása is sokat segít a férfiak hozzáállásában, tekintve, hogy nagyon sok nő egyszerűen képtelen megérteni, hogy nem biztos, hogy ő a legjobb társ az adott férfi számára, és gyakran tapasztalok “mindenáron-megtartani-a-kapcsolatot” hozzáállást, méghozzá úgy, hogy a férfit negatívan beállítva, állandó és kitartó szekálással sikerül a saját önbizalmában és méltóságában megingatni, így még annyit sem tesz, mint korábban, elkerülő és menekülő stratégiákhoz nyúl.
    Hangsúlyozom: a cikk teljesen rendben van, igaz, csak a nők többsége annyit képes belőle megérteni, amivel a saját felelősségét a történetben eltakarhatja. Nagyon kevesen pszichopaták valójában, és óvakodnék attól, hogy egy cikkből átvezetve a saját környezetemben bárkit is így diagnosztizáljak. Ugyanez a szociopata, vagy bármilyen más patológiás betegségre érvényes. Ahogyan nem diagnosztizálunk senkit rákosnak csak azért, mert köhög és hullik a haja, sem nem diagnosztizáljuk alzheimeresnek azt, aki gyakran elfelejt dolgokat, és ha valakinek rossz kedve van, nem mondjuk, hogy depressziós, ugyanúgy ne diagnosztizáljunk senkit pszichés betegséggel sem csak azért, mert látunk néhány hasonló viselkedési sémát a tényleges betegekével. Ez a feladat a pszichiáter szakorvosoké, hagyjuk meg nekik a munkájukat.

  124. tamás

    Letetik női szakosztály is. Atomvillanaskent hat és hosszú végtelen tél követi ami beborít. sok férfit egyszerre, párhuzamosan. Akik persze tudnak egymásról. Ők a csak barátok.

  125. Mónika

    Kedves Andrea!
    Higgye el, tudom milyen nehéz feldolgoznia azt, hogy lehet, hogy egy pszichopatát szeret. Én pszichológus segítségét kértem. Amit még javasolni tudok, hogy olvasson erről minél több cikket, valamint történetet, amit az áldozatok írtak. Nézzen meg egy pszichopatákról szóló dokumentumfilmet is. Nekem az mindig segített visszazökkenni a valóságba, amikor kezdtem elgyengülni.
    Még ha tudná is bizonyítani, hogy megcsalja Önt, azt javaslom, ne szembesítse vele, nehogy magára haragítsa, mert a pszichopaták dühössé válhatnak, ha lebuktatják őket. Szerintem annál jobb, minél kevesebbet sejt a párja.
    Már az is nagyon jó, hogy ilyen jól átlát rajta! Legyen erős, és ne belé kapaszkodjon, mert ő csak még lejjebb fogja Önt húzni. Nem könnyű önszántunkból eldobni magunktól egy olyasvalakit, akit szeretünk, akiről korábban a legjobbakat gondoltuk, akiben megbíztunk. Nagyon nehéz, pokolian fáj, de ez az egyetlen kiút!

  127. Gyö

    Johanna, Te nem vagy pszichopata! A pszichopatáknak nincs betegség-tudatuk. Ha lenne, elmennének az orvoshoz és gyógyíttatnák magukat… Van gyógyszer, van módszer, de ha jól vannak, akkor nem szedik és visszaesnek…. Gyö

  128. Gyö

    Menekülj minél hamarabb a gyerekkel BÁRHOVÁ – és imádkozz, hogy a gyerek ne örökölje a hajlamot. Férfiak sokkal többen skizofrének… // Ha nem lehet BIZONYÍTANI, hogy rendszeresen kurválkodsz vagy hogy évek óta nem törődsz rendesen a gyerekkel, akkor Neked ítélik a gyereket. Vidd messze magad és a gyereket – vidékre, külföldre, bárhova.
    A gyerekeknek elsősorban arra van szükségük, hogy a Mama őszintén mosolyogjon!!!! Gyö

  129. Andrea

    Igen, minden ismeros! En kb 2 hete magamtol jottem ra hogy a parom akivel 1,5 evig egyutt eltem pszihopata. Nougyei miatt bukott le folyton es mikor egy nalanal ketszer idosebb oregedo asszonnyal is kiderult kapcsolata( persze o tagadja), elkezdtem a neten kutatni. Nem ertettem hogy tud osszeszedni idos konnyuveru es nem vonzo noket is akiktol sajat bevallasa szerint undorodott. Elolvastam: barkivel kepes szexualis kapcsolatot letrehozni. Hanyingerem lett tole… Azt tudtam mindig hogy hazudozott de ez buktatta le es felhivtam egy volt baratnojet is aki elmondott rola dolgokat, es mondta: menekuljek! Meg csak ket hete hagytam ott erosebb vagyok de tudom kell meg segitseg. Nem veletlen hogy minket talalnak meg ezek az alakok, es emiatt fordulok spiritualis segitsegnyujtohoz. Van aki pszihologushoz fordul vagy csak siman levalik. Mikor olvastam a jellemzoit rajottem ez az ember szamomra nulla, es nincs ra szuksegem. Persze nalam is sikeres volt mindig a visszahodito par kedves szoval: igen kincsem! Meg vonzodom hozza es talan belul szerethetem is, de elnyomom, es addig nyomom mig el nem mulik. Undort erzek iranta, defolyton eszembe jutnak a szep idok is. Egy szabaly van: no kontakt, se vele se a cigany csaladjaval. Ja es ne lassa hogy picit is nem jol vagyok, ezert remekul erzem magam! Ok akkor boldogok ha mi nem, de jol atverjuk oket legyunk boldogok, nelkuluk! 😊

  130. Puhr Adrienn

    Kedves Éva, és kedves Virág!

    Csak okosan a gyerekkel! Ha lehet tűnj el a környékről!!!
    Itt az én történetem:
    Nekem ugyanis elvitte a nagyobbik gyermekem. Senki nem csinált semmit (gyámhivatal, családsegítő) 4 évbe telt, amíg a Bíróság végre elhelyezte őket, addig ideiglenesen a láthatást szabályozták – apuka NEM tartotta be, a gyerekre terelte a felelősséget, akit addigra teljesen megvadított. A rendőrség, Gyámhivatal semmit nem csinált, a beadványaim 5 évre visszamenőleg még mindig válasz nélkül ott vannak. A másodfok után apuka a Kúriára is elment, MINDENHOL nekem ítélték mindkét gyermekem, ennek ellenére a lányomat még mindig NEM adta ki. Rendőrség, Gyámhivatal, Végrehajtó- semmi nem történt…
    Az erő Veled van, repülj, menj minél távolabb 😀

  131. Andrea

    Döbbenetes a cikk és a hozzászólások is, de még döbbenetesebb érzés rájönni, hogy a férfi, akit szeretek valahol a pszichopata és a nárcisztikus személyiségzavar határán mozog. Szörnyen érzem magam, mert az eszem tudja, hogy menekülnöm kéne, de a szívem visszatart. Távkapcsolatban vagyunk. Eddig háromszor próbáltam vele szakítani, mindháromszor fondorlatos módon szerzett vissza, nyájasan, kedélyesen, ígérve mindent, aztán pár nap múlva megint ugyanott tartottunk és tartunk most is. Teljesen biztos vagyok benne, hogy több nővel van dolga mellettem, bár bizonyítani nem tudom, ezért nem is említettem neki, hogy erre gyanakszom. Úgyis letagadná a csillagokat az égről. Mindig ellenőriz, mindent tudni akar rólam, de róla alig tudok valamit azon kívül, hogy hol lakik és dolgozik. Féltékeny, többféle módon tesztelgetett már, hogy hűséges vagyok-e? Álprofilokról próbál ismerkedni velem, így tesz próbára. Eleinte kedves és aranyos volt, aztán lassan és fokozatosan váltott és már ott tartunk, hogy sérteget, megaláz, lebecsül. És minél inkább azt érzem, hogy kifáraszt, belefáradok testileg/lelkileg ebbe a kapcsolatba, annál inkább kapaszkodok belé. Életvidám nőből lettem roncs, aki éjjel-nappal azon aggódik, hogy ne veszítse el azt az embert, aki semmibe sem nézi. Sokszor generál veszekedést, olyankor pedig mindig úgy forgatja a lapokat, hogy én kérjek bocsánatot. Ördögi kör és egyre inkább azt érzem, hogy nem tudok szabadulni belőle, megfojt, elveszi az összes energiámat. És mégis, pár szép szó és ismét bízni kezdek benne 🙁

  132. Mónika

    Kedves Gábor, kedves olvasók!
    A tünetekkel kapcsolatban azt üzenem minden kedves olvasónak, hogy, ha minden kétséget kizáróan ráismer azokra, meneküljön, távolodjon el az illetőtől minél hamarabb, amíg még nem késő. Nagyon fontos, hogy ne buktassa le magát az illető előtt, a gyanakvásnak a legkisebb jelét se mutassa, színészkedjen, és titokban építse ki a menekülőutat.
    Tavaly év elején kerültem ismét kapcsolatba egy akkor már négy éve külföldön megismert férfival. Külföldön tartózkodásom során találkoztam vele először, egy iskolába jártunk.
    Bejelölt engem a facebook-on, és elkezdtünk beszélgetni, ami egyre gyakoribbá vált. Nagyon szimpatikus, kedves, melegszívű, megértő, intelligens, azonos érdeklődési körrel rendelkező, és nem utolsó sorban jóképű férfinak tartottam. Egy évig leveleztünk, majd idén év elején eljött az újbóli találkozás ideje.
    Kétszer járt itt nálam. Az első alkalommal minden tökéletes, túl tökéletes volt. Megkérte a kezem, gyermeket szeretett volna és házi kedvenceket. Persze én nemet mondtam, mert úgy véltem, nem ismerhetjük még egymást eléggé a házassághoz, de persze a közös jövőnkről szívesen álmodoztam vele. Később, a megbeszélt időtartam lejártakor megkérdezte, hogy szeretném-e, hogy maradjon még egy hetet, mert a főnöke elengedte. Ez úgy hatott, mintha rajtam állt volna, pedig tulajdonképpen ezt mondta ezzel: „maradni akarok”. A plusz egy hét után visszament.
    Volt egy rossz érzésem vele kapcsolatban. Az apró jelek… azonban ezeket elvakította a szerelem. Arra kértem, lassítsunk le, időre van szükségem, hogy átgondoljam, biztosan készen állok-e egy új kapcsolatra. Ugyanis nem rég egy tízéves kapcsolatom ért véget. Erre azt válaszolta, hogy megöli magát, látszólag összeomlott lelkileg, én meg megsajnáltam. Így engedtem másodjára is visszajönni, amellyel életem legnagyobb hibáját követtem el.
    A pszichopatákra jellemző összes tünettel rendelkezik, egy pszichológus ismerősöm szerint a legerősebb fokozat… hozzátette, egy magas intelligenciájú pszichopatával állok szemben, aki emellett perverz, szadista és kényszerbeteg is. Rendkívül körmönfont, mindennek utánajárt, kiismert, és erre építkezett. Minden nap megbántott, lányokkal flörtölt, a pénzemen élt, követett az utcán, ijesztő, gusztustalan dolgokat művelt a lakásomban. Idővel kiderült, hogy az állítólagos munkahelye nem létezik, a barátokról és a kedvenc dolgairól is hazudott. Egy szava sem volt igaz. Rettenetesen ijesztő, agresszív személynek tűnt, számos bűnténnyel vádolták már meg.
    Én lelkileg teljesen összetörtem, úgy érzem, nagyon nehéz lesz talpra állnom, DE szabad vagyok, és most már biztonságban érzem magam. Ami miatt még mindig reszketek, az a hideg, gonosz vigyor az arcán, amit akkor mutatott, amikor rám engedte a forró vizet, pedig kiabáltam, hogy éget…

  133. kiss Szofia

    Sziasztok ! Félve irok ide ..sajnos rettentően fiatal vagyok.19 eves
    A Parom joval idősebb nàlam ..de szerettem egészen addig ameddig észre nem vettem hogy nem normális a gondolkozasa teljesen aberalt..most bortonben van de onnan is sikerult neki fizikailag es lelkileg bantani..lehetetetlen megaszabadulni tole..az erzelmi zsarolas a mestersége de a fizika bantalmazas nala mindennapos volt ..talan a legdurvabb mikor kotellel a nyakamon az erdobe az elrtemert imadkozta ..es remego hangal elmondani neki soha tobbet nem mondok ellent csak ne oljon meg ..most is bujkalok hamarosan szabadul de tudok hogy megtalal es sose lesz vege…persze mikor kulsoleg latszo jelei vannak Hogy agyon vert nem mehetek sehova nehogy megtudjak mi folyik nalunk.edesanyamekkal sem tarthatok a kapcsolatot nehogy segitseget kerjek…talan lehet en vagyok a hibas en valtom ki belole es magamnak koszonhetem mert nem ertem meg milyen szornyu elete volt..
    nem tudom mi tevo legyek

  134. Tina

    Érdekes írás. Sajnos én is ‘áldozatul’ estem! Többször próbáltam kilépni, menekülni, de soha nem sikerült! Kegyetlen , érzelemmentes manipulátorok akik a ‘törődés’ álarca mögé bújva lehetetlenítik el az életünket! 4év után, megfontoltan, titokban szervezem a szökésem! Már csak 1hónap és újra szabad leszek.

  135. Johanna

    Kedves Gábor,
    itt mindenki azt írja, ilyen személynek esett áldozatul… azt hiszem én viszont egy ilyen személy vagyok. Segítségre van szükségem.

  136. Kati

    Babonak uzenem, h ha kilep a kapcsolatabol, a gyereket mindenkeppen vigye magaval!!!!! Akkor is ha mar elmult 18 eves! Egy pszichopatanal nem szabad hagyni gyereket, mert a feleseg, ha elment, utana a gyerekkel fogja ugyanazt csinalni.
    Ezt tapasztalatbol irom, sajnos ez megtortent velem.
    Mikor otthagytam a ferjemet, (mivel semmit nem vittem magammal es meg azt sem tudtam hova megyek, csak el onnan!) ugy gondoltam, a fiamnak egyelore meg jobb helye van otthon, hiszen van sajat szobaja, sajat mindene, s ha majd osszeszedem magam, ugy gondoltam, lesz a fiam nalam is es az apjaval is.. Akkor meg nem tudtam, h pszichopata, csak elegem lett a viselkedesebol. H ok nelkul megver stb…
    S a fiamat ugy a hatalmaba keritette, h mar 4 eve nem beszel velem. S amig otthon voltam, a fiam engem sokkal jobban szeretett, mint az apjat. Mindig tisztelettudo, udvarias volt velem, es nagyon szeretett. Szamomra erthetetlen volt a viselkedese, mig meg nem tudtam, h a ferjem pszichopatakent valo viselkedese az ok.
    Ugyanis meg az elejen a fiammal beszeltunk telefonon minden heten vagy gyakrabban is. Minden rendben volt. Majd ezek a beszelgetesek egyre ritkultak, mar nem hivott fel, mar nem vette fel, mar kinyomta a telefont, megvaltoztatta a telefonszamot (s persze nem mondta meg az uj szamat), nem ment el a diplomaosztojara, mert az apja tudta, h en ott leszek, s hogy ne tudjak talalkozni a fiammal, rabeszelte h nem kotelezo oda elmenni… Ez egy folyamat volt, s mindekozben a fiam es koztem semmi nezetelteres nem volt, ami ezket a lepeseket indokolta volna.
    Meg sajnos nincs vege, meg mindig a hatalmaban tartja a volt ferjem. Ha irok a fiamnak emailt, a volt ferjem valaszol ra. Minden sms-et, email-jet ellenorzi, minden kodszamot meg kell neki mondani (tudom, mert nekem is meg kellett mondani).
    Ha van valakinek hasonlo esete, kerem irja meg nekem. Hogy lehetne ettol az embertol “megszabaditani” a fiamat? Addig amig bele nem rokkan erzelmileg. Ugyanis zsarolja ot erzelmileg…

  137. Erika

    Kedves Gábor,
    borzongató, és nagyon tanulságos írás, több mint 25-éve vagyok így. Egyszerűen lehetetlen kilépni tőle, már a lányaim is elmenekültek otthonról, mert valósággal útálják az apjukat. Ver, megaláz, és mindezt szeretetből teszi, mert annyira szeret imád, én értem félre. Egy hónapja elmentem tőle, másfél napot bírtam, mert ment a lelki terror,és vissza mentem, amikor haza értem, mondta innentől kezdve nem is dolgozhatok, mert a kolléganőim, akik a legjobb barátnőim is egyben, ők segítettek elköltözni tőle, és ilyen rendetlen munkahelyen nem dolgozhatok. Most elmondtam neki, nem bírom tovább, elmegyek megint, ennek nincs értelme, hogy teljesen tönkre megyek. Zsarol, folyamatosan, akkor öngyilkos lesz, nincs értelme az életének, senki de senki sincs akire számíthat csak én, és valóban……. egy barátja sincs, totál zárkózott, a külvilág felé egy tökéletes házasságot mutat, gyönyörű házzal, kocsival, rendezett anyagiakkal, de senki sem tudja a négy fal között mi megy. Anyósom megfenyegetett, ha a fiát valami éri, a két lányommal együtt ki leszek belezve, és apró darabokra vágva leszek. Mondanom sem kell férjem cigány származású, én nem,……. idővel sokat változtam, és látom, milyen börtönben vagyok, a lelkem és magam is szabadulni szeretne, de félek! Tőle, anyóstól, és attól is ha csinál valamit magával, annak én leszek az oka, illetve soha nem tudom majd megbocsájtani magamnak.

    Kedves Mogyoró Judit a facebookon van egy segítő csoport, nagyon jó, érdemes csatlakozni, a neve
    Felépülés narcisztikus visszaélésből

    Üdv, Erika

  138. Hajni

    Kedves Gábor! 2011-ben Nem egészen 2 éves volt a gyermekem, mikor megelégeltem a nap-mint-napos gyalázásokat, a szitkozódásokat , a féltékenykedést, a lelki terrort, a hazugságokat és végül a fizikális bántalmazást és hazaszöktünk a kisfiammal… (Pedig csodálatos kapcsolatnak indult! 1 hónap alatt összeköltöztünk, gyermektervezés, stb.. minden tökéletesnek tűnt..)
    A mai napig rettegve gondolok rá vissza, és a mai napig rettegve engedem el hozzá a ma 7 éves gyermekem, mivel gyámügyileg köteles vagyok odaadni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A gyermekre is kezdi a bilincseket felrakni…………….őt ki fogja megvédni???????? A gyámügyes nő aki a kormányablaktól került a hivatalhoz (és semmi köze nincs a szakmához) kérdően széttárja a kezét mikor segítségért megyek be, hogy most kinek higgyen???????????? nekem vagy az apának?????????????? 5 éves gyereket 2-en vallatnak a gyámügyesek míg én kint ülök a folyosón és nem mehetek be……. hogy miért nem akarom én az apához engedni a gyereket…. Szörnyű bilincsek ezek a mai napig!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hiába mentünk pszichológia tesztre mindketten a gyermekelhelyezésnél….. nem derült ki róla semmi…….. mindenkinek hazudik, valótlan képet állít. ELVISELHETETLEN…. 100 km választ el minket tőle mégis folyamatosan keseríti az életünket továbbra is. Mi lesz így a gyermekemmel???? Féltem nagyon…….. jó lenne segítség! Hogyan készíthetem fel a gyermekem ekkora teherre amit még az édesanyja sem dolgozott fel….???!!! Üdv: Hajni
    Ui: Még mindig nem tudok higgadtan mesélni a múltról…..

  139. Ulla

    Megedződött az Aczél?
    Nagyon bízom benne, hogy az elmúlt hónapok nyugalmat hoztak, meg azt is, hogy a tavasz új reményt ad.

  140. Mogyoro Judit

    Tisztelt Gabor kedves hozzaszolok.Dobbenten olvastam ezt a remekul osszefoglalt hasznos irast.Koszonom.Ugyanakkor szomoruan olvastam hogy mennyi kapcsolat elet lelek egeszseg ment tonkre ilyen kifordult beteg karakter miatt.Sajnos csatlakoznom kell hozzatok plusz narcisztikus tulajdonsaggal is fuszerezve kaptam karmikusan ezt a halalos tancot.Jo lenne egy kis csoport ahol mindezekrol lehetne oszinten es nyiltan beszelni.Szerintem sokunknak segitseg ha hasonlo sorsu emberek megbeszelik a veluk tortent borzalmakat.Udv Judit

  141. Kőszegi Szilvia

    Kedves Gábor! Egy éve (8 év után) léptem ki egy ilyen kapcsolatból. Ismerőseim közül többen kérdezték, hogy miért tűrtem ilyen sokáig, és én magam sem tudtam választ adni nekik. Ez az írás viszont megadta nekem is, és nekik is a választ. Nagy köszönet érte, és a többi írásért is, hogy segítenek megérteni és feldolgozni azt, hogy mi és miért történik velem, körülöttem.
    Üdv: Szilvi

  142. Ibolya

    Kedves Gàbor! Ezzel az íràssal megvan a “betegség”, de a gyógymód még vàrat magàra. Aki ilyen jellemzőkkel bír, ő sosem fogja beismerni, hogy pszihopata. Aki pedig tàrsàvà vàlt ebben a jàtékban, ő màr alàrendelődött. A hozzàszólàsokból azt is làtom, hogy nem fog kilépni ebből a bilincsből. Pedig minden csak döntésen múlik, a többi kifogàs. Mire ràjön a màsik fél, addigra elhitették vele, hogy nincs élet a szakitàs utàn.

  143. Mária

    Kedves Éva,

    A Fiam, akivel 3 éves korában otthagytam pszichopata apját most 25 éves.
    6 és 12 éves kora között nem látta az apját, csak egy-két alkalommal, úgy szabadultunk meg tőle, hogy külföldre (nagyon messzire) költöztünk. (Megszöktünk.) Egyébként követett minket, telefonon hagyott üzenetet fenyegető tartalommal, így nagy szerencsénk volt a külföldi lehetőséggel.
    De 3 és 6 éves kora között oda kellett adjam neki láthatásra. Nem kívánom senkinek azokat a napokat, vagy, a nyári két hetet(!) A válás során “megigényelte” a gyereket. Nem az elején, hanem kb. 2 év után. Akkor kértem pszichológusi vizsgálatot. Engem nagyon megviselt, hiszen engem is ugyanúgy alávetettek a tesztnek, igen kellemetlen pszichológusnő végezte. (Kihallgatáshoz hasonlított.)
    Nem állapítottak meg nála betegséget.
    (A volt férjem késeket szedett elő, erőszakoskodott, éjjel felhívta az édesanyámat, hogy meg akartam őt ölni, stb. stb., hajnalokig “kellett” hallgassam a nyugodt, intelligens és körmönfont előadásait arról, hogy én milyen alkalmatlan, lehetetlen, buta (az tényleg igaz volt 🙂 voltam. Betegesen féltékeny volt. Telefonálgatott a munkahelyemre délután 5-től, hogy én mit csinálok még ott ilyenkor. Megjátszotta, hogy rosszul van, (halálán). stb.)
    A pszichológusnő nem állapított meg nála betegséget.
    Lemondtam minden anyagi juttatásról (fél budai ház), ő pedig lemondott a gyerek nála történő elhelyezéséről.
    Így vettem meg a gyereket.

    A fiam most 25 éves, ahogyan írtam.
    Meg akarta ismerni az apját.
    Tudom, nem szabad a másik szülőről rosszat mondani. Én nem szitkozódtam, nem haraggal beszéltem, de elmondtam pár dolgot a gyereknek. Ő saját maga meg akarta ismerni, hogy önálló, saját véleményt alkosson az apjáról.
    Amióta erre lehetőség van, kb. két éve, kétszer-háromszor találkoztak. A gyerek megállapította, nem normális, ahogyan az apja viselkedik. Azóta megismerkedett az apja többi gyerekével is, én is külföldön egy volt feleségével. Nagyon felzaklatott az a találkozás. Most is, ahogyan írok róla.
    Évekig álmodtam, hogy megint vele vagyok a börtönben.
    Egy tapasztalat: Ha csak kevésbé is lett volna borzasztó a helyzet, akkor vele maradtam volna. Szerencsére elég rossz volt ahhoz, hogy ne bírjam vele tovább.
    Így fejlődtem, erősödtem, megtanultam, hogy jobban meg kell ismerni az embereket és: képviselni a saját érdekeimet.

    Nem haragszom rá.
    Egyszerűen betegnek tartom. Beteg emberre nem lehet haragudni.
    Nem vagyok hajlandó vele találkozni soha többet pedig a fiam kért erre egy ideig.

    Bátorság! Mindíg lesz valahogyan, ha bátor vagy és elindulsz. Ha nem csinálsz semmit: véged.

    Szerüdv.
    M.

  144. Virág

    Kedves Éva!
    Gyerekkel is meg lehet szabadulni, és érdemes is, mert nemcsak a te érdeked, hanem a gyereké is. Az anyánál helyezik el a gyereket egyébként is, az apának csak láthatása van. 2 olyan nőt is ismerek, aki gyererekkel “szabadult”. Az egyik a pszichopata exem exfelesége. Ügyes volt, mostmár látom. Nekem 2 évembe telt megszabadulnom tőle. Szerencsére nem lett közös gyerekünk, pedig szeretett volna! Persze, egy újabb bilincsnek…

  145. Éva

    Sziasztok!
    Hát igen, én is a kellős közepében vagyok, és látom, nem egyedül..
    Kár, hogy az egyes fázisok évekig is eltarthatnak, és csak a végén eszmél fel az ember, amikor már a sárban van. 10 év után túlteszem magam a dolgon, továbblépek, kezdem a nulláról szívesen, csak szabaduljak tőle, azonban a “gond” a gyerek. Esetleg, kaphatnék tanácsot arra vonatkozóan, hogy aki gyerekkel éli ezt át, és a pszichopata szülő igényt tart a kicsire, mi a teendő?

  146. Babó

    Nagyon jó írás, de az hogy nők szólnak hozzá inkább, az szerintem csak azért van, mert az olvasók többsége nő. Valószínűleg férfiak is sokan vannak így. Azért kíváncsi lennék, hogy mi van akkor, ha szülő és gyerek között van ez a rettenetes kapcsolat. Én jó csomó idő után kezdek gyanakodni, mert a jellemzőket amiket írtatok nagyon hasonlóak. Csak itt én, mint anya megyek tönkre szép lassan. Ebből a “kapcsolatból” még nehezebb kilépni mint a párkapcsolatból, ha egyáltalán lehet ilyet mondani. El kell enged gondolatban is – mondják. Ja.

  147. Judit

    Kedves Gàbor, kedves hozzászólók!
    Csak annyit tennék hozzá, hogy eddigi tapasztalataim (saját és más) azt mutatják, az ilyen jellegû kapcsolatból kilèpni csak az összes fázis megtapasztalása után lehet.
    Hiába a piros zászlós dolgok, amiket ugyan furának találunk, de a saját (mondhatni önzô) érdekünk, az elénk festett idilli képért cserébe ezeket figyelmen kívül hagyjuk.
    Tanulság: 1. A belsô megérzésre, hogy ez fura, valami nem stimmel minden esetben hallgatni kell.
    2. Túl szép, hogy igaz legyen. (A gyerekek és a mézeskalács házikó esete)

    Mindenkinek kívánom, hogy ismerje fel, ha lehet kerülje el, vagy lépjen ki a hasonló emberekkel való kapcsolatból. Sem fizikailag, sem szellemileg nem jo az egészségnek.

    -J-

  148. Jane Marpl

    Kedves Gábor! Rengeteg a hozzászólás és mind a válasz Te soraidra vár… Nem is tudom, hogy eljutsz-e az én hózzászólásomig. Mit csinálhat az ember, ha a saját édesanyja ilyen. Egyedül él 68 évesen egy faluban. Elvileg nem szenvedhet hiányt semmiben, de mártírként állítja be magát. Ha találkozunk tele van pannasszal és gyilkos beszólásokkal. Már rosszul vagyok, ha közeledik a látogatásunk időpontja.
    Ha tudsz írni, nagyon hálás vagyok, ha nem megértem. Már az írásod is nagyon sokat segített! Köszönöm!
    Üdv!

  149. Réka

    Sajnos én is éltem át ilyet. Túl tökéletes pasi volt, teljesen a bűvkörébe vont, csodásabbnál csodásabb randik keretében. Sürgette az összeköltözést is… Aztán gyanús lett, hogy egyetlenegy, furcsa baráti kapcsolata van csak; nem dolgozik, sőt, erről sajátos felfogása, és mellé ezer kifogása van, és persze a múltjáról mélyen hallgat, vagy csak a negatívum jön elő. Persze szenvedett, elvált szülők, alkoholista apa, szörnyű gyerekkor, szörnyű barátnők, elveszett álmok, stb…
    Aztán teljesen átalakított… Mikor észrevettem, hogy hajszínt váltottam a kedvéért, és már egyáltalán nem a saját stílusomban öltözködöm, hanem utasításra, de még úgy sem vagyok jó;
    hogy házasság meg gyerek sosem lesz ebből, csak ígéret és kifogás;
    hogy ha szóba hozom a saját igényeimet, vagy nem teszek meg neki valamit az irreális álmai érdekében, egy darab szarral vagyok egyenértékű;
    hogy totálisan kiborította, hogy két hetet Franciaországban fogok tölteni, mert megnyertem egy ösztöndíjat, és ott nem tud ellenőrizni;
    hogy egyébként is teljes kontroll alatt akar tartani, és ha nem adom meg neki a jelszavaimat a netes fiókjaimhoz, “biztos meg akarom csalni” (persze cserébe én semmiképpen nem nyerhetek betekintést az ő dolgaiba!), na körülbelül ekkor szakítottam vele. Úgy hagyott menni, hogy azt hazudtam, mást szeretek, mert a rá vonatkozó kritikámat kiröhögte, vagy áthárította rám. Utána mindenhonnan letiltottam, de akkor is zaklatott, és a leglehetetlenebb helyeken, vagy másokon keresztül próbált elérni és ellenőrizni, mi van velem. Két hétig tartott a szünet, utána hirtelen zaklató helyett kedvessé, megbánóvá vált, megint mindent megígért – na mondom, jó, járjon egy második esély… Egy hónap múlva máris a régi szarban ültem. Pedig még munkát is vállalt az ügy megnyerése érdekében, de persze én voltam a hibás, hogy ő fáradt, mert “én zavartam el dolgozni”. Aztán már csak vártam a csodát, és közben, hálistennek megismertem a Férjemet, aki jó barátom lett, majd elkezdett tetszeni, így könnyebb volt szakítani. Nem akarta hagyni, hogy menjek, majd jött a gyanúsítgatás és a gyűlölködő sárdobálás, majd közöltem, hogy kész, elegem van, akármivel jön, hazaköltözöm, és végre valahára hagyta. Persze hüppögve búcsúzott, mint a legfőbb áldozat, mint a szegény, otthagyott kutyakölyök, és meg akarta tartani emlékbe a sálamat… Akár a fél ruhatáram otthagyom neki, csak hagyjon menni…
    Sajnos még ezután is próbálkozott aljas dolgokkal. Először ocsmány hazugságokat terjesztett rólam és a kapcsolatunkról, így felhívtam, és elküldtem a francba. A hívás után máris kaptam egy sms-t, hogy én micsoda szörnyeteg vagyok, és sértegetem az ő érzelmeit… Ekkor töröltem minden elérhetőségét, mert még dühöngeni se volt értelme. Pár hónappal később még egy “véletlenül félreküldött sms” formájában adta tudtomra, hogy nője van, és milyen jó neki. Gyakorlatilag sírtam a röhögéstől, mikor rájöttem, kitől is jött az üzenet, és a lehető leghűvösebben leráztam. Azóta végre totálisan eltűnt az életemből.
    Sem azelőtt, sem azóta nem éreztem magam ennyire megnyomorítva lelkileg, és női mivoltomban… A Férjem empátiájának és odaadó figyelmének köszönhető, hogy így, három év után végre nagyjából fel tudtam dolgozni a pszichopatával együtt töltött másfél évemet…

  150. Zoltán

    Kerestem válaszokat a párom érthetetlen viselkedésére! A nagyobbik lányom (16) egy játékos pillanatban az anyukáját, a feleségemet pszichopatának jellemezte és akkor leesett … – pár nappal később kérdeztem tőle, hogy ezt miért mondta de nem tudott rá magyarázatot adni “csak úgy kijött!” – mondta! … akkor kezdtem el kutatni a témát és találtam válaszokat a feleségem viselkedésére! Igazán csak azért írtam ide, mert úgy tűnik mindenhol csak hölgyek jellemeztek férfiakat pszichopatának mintha ez csak rájuk jellemző betegség (?) lenne. Gondolom a férfiak talán kevésbé kutatják a feleségük lehetetlen viselkedése mögötti okokat.

  151. Nagybarta Ágnes

    Csak bekukkantottam,ide kivancsi voltam ki az akinek tetszik a hozzaszolasom…
    Es pillanatokon belul ra kellett jojjek,halas vagyok a veletlenert. Most vagyok a kellos közepebe mindannak ,amirol olvastam. Harmadik honapja dolgozom,-evekkel ezelott otvenket nap utan dontottem ugy vegre megtalaltam ,akivel eletem befejezhetem.
    Mindvegig kihasznalt ,a sajat erdekeit szemelottartva,szoszerint hazugsaghistoriara epitette mar a megismerkedesunket is. Mindenki elhitte a meset,meg en is.
    Szorol szora igaz ,amit olvastam!
    Megremultem. Valosagos es orulok,hogy mar nem kotodom ezerszállal hozzá,-felismertem ez nekem nem kell az en eletembe.Kozel a hatodik X- hez eros akarattal ujra kezdem az eletem,visszakapva a felre tolt csaladom,barataim,a munkam,eröm, önbizalmam segitsegevel.
    Megteszem magamert.

  152. szabó éva

    A pszichopata – nem szeret – nem tanul – nincs bűntudata.
    Az kevés a jellemzésére,hogy lelki és mentálisan is beteg…
    A báránybőrbe bújt farkas…

  153. Lívia

    Kedves Emma!
    Szereti. Azt az embert, aki megjátszva magát, bizalmába férkőzött. Egy nemlétező személyiséget szeret. Nem az érzelmeit akarom kétségbe vonni, ne értsen félre! 10 éves kapcsolatból léptem ki, azért tartott 10 évig, mert szerettem, amikor már nem szerettem, akkor sajnáltam, hiszen “nem tudott nélkülem élni”.. Csak majdnem az életem ment rá egy olyan kapcsolatra, amelyben kiszívta belőlem az energiát, kb 2 hetente volt fogadkozás, hogy ezután másként lesz, stb. A pszichopatának nincsenek érzelmei! Egy szerepet játszik el , amelyhez az alapokat más emberek viselkedéséből, filmekből merítette, erre “építkezik”, hogy Önt teljesen a hatalmában tartsa! Önnek kell döntenie, de javasolnám ehhez, olvasgasson pszichopaták tüneteiről a neten és vizsgálja felül az érzelmeit! A szerzett tapasztalatom alapján én menekülnék. Mielőbb.

  154. Léra

    Kedves Gábor és Hozzászólók!
    Én azt hittem, csak velem történhetett meg ez a borzalom. Menny és pokol váltogatva. Adjon másoknak is erőt, hogy kiléptem, elváltam és nulláról újra kezdtem felépíteni az életemet. Nem volt, csak némi anyagi támaszom, lelki semmi. Eleinte a munkába menekültem, egy év kellett, hogy egyáltalán rá tudjak nézni újra a férfiakra. Sajnos megértettem, hogy a boldogság nem jár, inkább csak szerencse kérdése. Látom nap, mint nap, hogy akik sokkal kevesebbet tesznek a kapcsolatukért többet kapnak és jobban megbecsülik őket. Nálam még a velünk (házasságunk 3. évében) összeköltöző anyós is “megédesítette” a helyzetet.

  155. Aczél

    Köszönöm!
    Ez tök jó, meg logikus, csak mikor az élet kiüresedett, miután bármilyen kifacsart és kóros is volt ez a kapcsolat úgy érzem a mennyország után a földre zuhantam (arccal előre, összetört csontokkal) kissé nehéz megtenni előrefelé azokat a lépéseket.

    Nyilván felfogom, hogy már én is beteg vagyok, előjegyeztettem magam mentálhigiénés szakemberhez és tényleg megfogadtam, hogy addig biztosan nem nyírom ki magamat. De.. amikor tényleg értelmetlennek tűnik minden, és a létezés csak fájdalommal jár, úgy azért elég nehéz. Használhatnám az elviselhetetlenül kibaszott nehéz kifejezést is, de férfiként ne tűnjek már gyengének..

  157. Kata

    Mindig van kiút, a lelked is meg fog gyógyulni. Egy hasznod lett belőle, legközelebb óvatosabb leszel.
    Nekem a válásom után volt “szerencsém” egy ilyen emberhez.
    Légy nyitott a világra, ne keresd a gonoszt mindenkiben, de azért légy óvatos, nehogy ismét egy ilyen csapdába sétálj.

  159. Macsek

    Borzalmasan nehéz ebből kilépni, hasonlóban vagyok benne. Úgy érzem, nem tudok nélküle élni, a hazugságait inkább ráhagyom. Mert van egy olyan része, ami tökéletesen rám hangolódik, és olyat tud adni nekem, ami még soha senki…

  160. Emma

    Kedves Gabor!
    Elofordulhat, hogy hasonlo cipoben jarok. Rendkivul sok dolog igaz a fent irtak kozul a kapcsolatomra, am sajnos bizonyos szinten egymasra tesszuk a bilincset.
    Viszont.
    En bizom abban, hogy o valoban szeret engem, en ot biztosan. Es az utobbi miatt, feltetelezve, hogy pszichopata a parom, onzetlenul segitek neki. Segiteni szeretnek.
    A kovetkezo cikke szolhatna ennek modjarol, amennyiben van otlete.
    En csak probalkozom.
    Mert szeretem.
    Emma

  161. Marianna

    Kedves Gábor! Hálásan köszönöm ezt az írást, minden szó így igaz, ahogy leírtad, általa tudatosulhat az emberekben, felismerhetik a helyzetet. Én nemrégiben keveredtem ki egy ilyen kapcsolatból, a kapcsolat rövid és viharos volt, és rettenetes. Egyik nap a ” Mennyek Országa, másik nap a Pokol Tornáca”, s amikor már éreztem-tudtam, hogy nagy a baj, és ebből menekülni kell mindenáron, akkor meg nem tudtam elvágni a kötelékeket. Végül sok-sok segítő közreműködésével Sikerült!
    Még egyszer köszönöm az írást! Áldás ! 🙂

  162. Ilona

    3. fázis: kialakult mindennapok (Szavakkal verve c. könyv alapján) az alábbiakban felsoroltak közül jobb esetben csak 1-1 jellemző, rosszabb esetben majd az összes, és valóban gyakorlatilag mindennapos jelenségekről van szó
    1. Titkolózás: nem enged bepillantást az életébe, nem beszél magáról. Az áldozat azzal mentegeti magában, hogy “zárkózott”. Ha szóvá teszed, azzal hárít, hogy “ez Téged úgysem érdekel”, vagy rosszabb esetben “úgysem értesz hozzá”
    2 Ellenkezés: folyton vitába száll partnere gondolataival, élményeivel, érzéseivel
    3. Leszólás: először megbánt, majd letagadja azt pl: “túl érzékeny vagy”, “nem érted a viccet”. Ezzel gyakorlatilag a saját felelősségét tagadja le.
    4. Viccnek álcázott bántás, leszólás
    5. A beszélgetés akadályozása, vagy mellébeszélés: “ne hisztériázz!”; “hagyjuk”, “leszállnál rólam?”
    6. Vádaskodás, hibáztatás: az áldozatot okolja saját dühéért
    7. Kritizálás (az elején még természetesen jó szándékú segítségnek fogja beállítani), a lényeg, hogy hangsúlyozzon hibákat, olyat is ami nincs, esetleg mások előtt is tesz megjegyzéseket
    8. Bagatellizálás: ha az áldozat valamit szóvá tesz, azt jelentéktelennek állítja be. Tagadja a másik érzéseit, ezzel rombolja az önbizalmat.

    A következők már az utolsó szakaszra jellemző, ez már tényleg a “vég”, önbizalom már a padlón van, és még jól bele is rúgnak. Ha itt nem állnak fel, akkor már tényleg késő lesz…
    9. Aláásás: az előzőek szisztematikus kombinálása: teljes érzelmi támogatás megvonása, önbizalom teljes felőrlése
    10. Fenyegetés
    11. Becsmérlés (akár még mások előtt is leszól)
    12. Elfelejtés: következetesen elfelejti azokat az eseteket, amelyek erősen hatottak a másik emberre.
    13. Parancsolgatás: pl: “ezt tüntesd el innen”, “nem mehetsz sehová!”
    14. Tagadás: a bántalmazó soha nem fogja elismerni a már leírtakat, és úgy gondolja hogy ő soha nem okozott fájdalmat a partnerének pl: “nem tudom ezt honnan szedted”, “ezt csak kitaláltad”, “én soha sem mondtam ilyet”
    15. Bántalmazó dühkitörés: rendszeresen a partner ellen irányuló kiszámíthatatlan dühkitörések. Az áldozat akivel kiabálnak fájdalmat és zavarodottságot érez, a támadások kibillentik az egyensúlyából, a lelkébe tipornak. A vádaskodó dühkitörések oda vezetnek, hogy az áldozat el kezd gondolkodni vajon mit is mondott rosszul. Az évek folyamán folyamatosan növekszik a dühkitörések intenzitása, és gyakorisága.

    Az ilyen kapcsolatokra jellemző a ciklikusság. A dühkitöréses szakaszokat “mézeshetek” követhetik, a bántalmazó látszólag megbánja a dolgait, ilyenkor megint minden csodálatos egy darabig… Csak az idővel egyre kevesebb a csodálatos szakasz, és egyre több a dühkitöréssel kombinált lelki terror.
    Súlyosabb esetekben akár fizikai bántalmazás is lehet, fenyegetéssel fűszerezve.
    Minden héten egy nő Magyarországon bele is hal, amit az újságcikkek “szerelemféltésnek” titulálnak.

  163. Ilona

    Köszönjük, nagyon jó összefoglaló írás!
    Ha lehet kiegészíteném a következőkkel:
    1. Szakasz Idilli kép megfestése:
    amikor már lehet gyanakodni:
    a. sokszor hív meg ebédelni , vacsorázni, de mindig ő mondja meg, hogy hova menjetek, vagy hogy milyen bort igyatok (persze ezt kedvesen teszi, úgy állítja be, “hogy tudok egy nagyon jó kis éttermet”
    b. alig ismer, de már egy földre szállt angyal vagy
    c. még rövid ideje ismeritek egymást, vagy vagytok együtt, de már sürgeti az összeköltözést házasságot (akár már 3 hét után megkéri a kezed, az nagyon gyanús…) minél hamarabb akar “megkaparintani”
    d. már a legelején a közös jövő képével ámít el téged (gyerekek, ház, esküvő család stb)
    e. figyelni kell, hogyan beszél pl az édesanyjáról, vagy eddigi barátnőiről, ha mindig negatív gyanakodni kell
    f. attól még , hogy valóban feleségül vesz, még nem leszel mellette boldog!

    2. Szakasz: a bilincs, azaz a kapcsolat elmélyítése
    a. egyik legtöbbet alkalmazott módszer a “megőrjítés”: azaz egyik nap minden tökéletes, a csillagot lehozza neked az égből, a másik nap meg látszólag indokolatlanul dühös veled. Vagy tárgyak esetében letagadja, hogy az ott volt, mikor te teljesen biztos vagy benne, hogy hova raktad le.
    b. elkezdi szépen lassan leépíteni az önbizalmadat először csak apró kis beszólásokkal “de ügyetlen vagy drágám”
    c. kontrollálni akar: pl rendszeresen elmegy érted a munkahelyedre
    d. elszigetel: egyre többet az ő társaságába mentek
    e. a barátnőidet, barátaidat kritizálni fogja, hogy minél kevesebbet találkozzál velük

  164. Balogh Zsigmondné

    Kedves Gábor,
    megerősítettek az Öntől fentebb olvasottak.Többféle kapcsolatban tapasztaltam meg mindezt:volt gimnáziumi főnököm,valamint egy volt tanítványom vonatkozásában.Szóról szóra azt éltem át,amit Ön leírt.A jóindulatú,nyitott emberektől éppen abban különböznek ezen betegségben szenvedők,hogy egy adott ponton túl agresszívvé,teljesen megbízhatatlanná,szava hihetetlenné válnak.Valóban a korábban kedvesen,készségesen viselkedő ember a hibákat nekem tulajdonítja.Konfliktus helyzetben bravúrosan áttolja a felelősséget arra,aki nem is hibás,s úgy állítja be,mintha abszolut ő lenne a károsul,miközben önmaga vétlen… Hihetetlen szomorúságot ,végső soron-a legrosszabb esetben-súlyos betegséget válthatnak ki a valóban ártatlan félből.Férfi-nő viszonylatban,szerelmi kapcsolatban ez maga lehet a pokol.Hál’ Istennek,ezt eddig nem tapasztaltam meg.
    Üdvözlettel:
    Balogh Zsigmondné Magdi/nyugdíjas középiskolai tanárnő/

  165. Babos Vali

    Kedves Gabor!Regota olvasom, nagy erdeklodessel irasait, es minden szava igaz, es elmenyt ad.Halat adok a sorsomnak, hogy sikerult “leraknom a bilincseket”, amiket hosszu evekig cipeltem.Most mar jol vagyok, es most probalkozom, hogy ujra epitsem az eletemet, 70 evesen. Remelem , hogy ez meg lehetseges.
    Szivesen olvasnek, fogadnek jo tanacsokat.Koszonom irasait, tovabbra is nagyon varom, sok erot adnak, lelkileg feltoltenek.Udvozlettel.

  167. Rita

    Kedves Gábor! Mintha a saját életemről olvastam volna! Minden sora igaz! Királynőként kezelt, minden gondolatomat, kívánságomat leste. Amit lehetett megadott. Éveken keresztül. Majd elérte célját, és lassan fokozatosan mindent visszavett, amit adott. Mindenben hazudozott, még a legapróbb dolgokban is. A kapcsolataimat folyamatosan rombolta, addig míg mire észbe kaptam, senki nem maradt mellettem. Úgy alakított, hogy még a gyerekeimmel is romlott a viszonyom. Annyira bántott, nem tudtam feldolgozni a csalódásomat! Nem akartam elhinni, hogy csak egy dolog fontos számára, uralkodni, kisajátítani magának, játékszerévé tenni. Belebetegedtem. Sugárkezelések, kemoterápia. Egyedül végig csinálni, borzasztó volt. Egyes-egyedül. Fel kellett állnom, újra felépíteni magam, megmutatni, nem győz le. Mindent kritizált, semmi nem volt jó amit tettem, és elbizonytalanított, semmire nem vagyok jó. Dolgoztam, nem voltam egyetlen napot sem táppénzen. Rá kellett jönnöm, gonosz. Egyre kevesebb időt töltöttem vele, hiszen mindig olyan dolgokat tett, amivel csak gyötört. Féltem tőle, nem éreztem biztonságban magam mellette. Az első felesége alkoholista volt, majd öngyilkos lett! Sok mindent megértettem, miért így dolgozta fel a házasságát. Természetesen ő volt az áldozat! Nyomogatta a piros gombot. A háttérben pedig felépítettem az új életemet. Aztán elhagytam. Minden nap megjelent, újra kedves volt, de már nem hittem. Gyorsan az interneten keresett magának egy újabb áldozatot. Nála is ugyanazokat a lépéseket tette meg mint nálam! A forgatókönyv ugyanaz! Kitakarodott az életemből! Azóta boldog vagyok, kiegyensúlyozott, újra tudok nevetni. Mérges vagyok magamra, amikor eszembe jut. Újra és újra leveszem azt a bizonyos bilincset. Nem gyűlölöm, csak végtelen szánalmas embernek tartom!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük