Először talán kérdezz…

Ez az egyik legegyszerűbb módja a seggfejjé válás elkerülésének. Tudom, az ítélkezés, a címkézés, a másik lenyomása zsigeri reakcióként tör felszínre belőled (pont úgy, ahogy másokból is), de szerintem ennél sokkal több van benned.

Érzelmi és értelmi intelligencia. Szándék az egészséges kapcsolódásra. Vágy a lelki békére. Emberi értékeid megőrzésének igénye.

Úgyhogy mielőtt leordítanád a kollégád fejét egy hibája miatt…
Mielőtt beszólnál egy megalázó mondatot a párodnak…
Mielőtt nekiesnél egy vadidegennek válogatott szidalmakkal…
Mielőtt elmerülnél egy népcsoport, egy szavazótábor, egy közösség vagy egy más szemléletet képviselő ember iránti gyűlölet mocsarában…

…először talán kérdezz.

Miért gondolkodik úgy az a másik ember? Őt mi mozgatja? Miért tette azt, amivel Te nem értesz egyet? Mi az ő igazsága? És összehangolható-e az a Te igazságoddal?

Mert tudod, mindössze ennyiről van szó: neked nem tetszik az, ami van. Ami egyébként a másik ember sajátja.

És ez a történet még akkor sem szól többről, ha társadalmi visszaigazolásod is van. A kommunizmusnak is volt. A fasizmusnak is. A rasszizmusnak is. A népirtásnak is. A háborúknak is. A kirekesztésnek is. És mindegyiknek még most is van. De ettől még egyik sem vezetett előre soha.

Ahogy egy bölcs ember végtelenül egyszerűen megfogalmazta: a kérdés kinyitja az elmét, a kijelentés bezárja azt.

Zárt elmével nem fogsz tudni sem belső, sem külső békét megteremteni. Zárt elmével csak erőszakosan lehet érvényesíteni az akaratodat – ott, ahonnan nem pattansz le vagy nem vernek vissza.

Egészen más a béke útja.

Ha nem faltörő kosként támadsz a gondolataiddal, hanem a másik ember gondolatait is befogadod, akkor a béke útját járod. Ha nem címkézed fel őt, hanem esélyt adsz neki arra, hogy közelebb kerüljetek egymáshoz, akkor a béke útját járod. És ha nem közös az utatok, ám a kapcsolatot nem anyázással, hanem megértő nyugalommal zárod, akkor is a béke útját járod.

Te magad választod meg a reakciódat.

Mocskolódás helyett kérdezés. Megalázás helyett kérdezés. Ítélkezés helyett kérdezés. (És nem, a “Te hülye vagy??” ide nem elég). Nem olyan bonyolult ez – csak addig tűnik annak, amíg még nincsen gyakorlatod benne. Utána viszont olyan minőségi ugrást tapasztalsz a kapcsolataidban, amit csak a nyitott elméjű emberek élhetnek meg.

Úgyhogy: először talán kérdezz… és még az sem kizárt, hogy közben megtalálod a lelki békédet.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Sokszor bele sem gondolunk abba, hogy mennyi lehetőség áll rendelkezésünkre
Tovább
Korábban megosztottam már egy mesét Veletek a két farkasról és a
Tovább
Néha elcsodálkozom, amikor azt látom, hogy 20-30-40 éves emberek lemondanak
Tovább
Egy intelligens vita népszerű alternatívái: 1. Ledózerolás - Én ezt
Tovább
Az élet olykor nagyon kemény kihívásokat hoz. Van, akinek olyat,
Tovább
Életem egyik legfontosabb tanítását sokkal hamarabb kaptam, mint hogy megértettem
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük