Kereshetsz újat. Kereshetsz izgalmat. Kereshetsz valakit, akivel újra megéled a szerelmet, ami a mostani kapcsolatodból már régen kikopott. Mert ott már csak a kiszámíthatóság maradt: a mindennapi teendők, némi öröm és a megszokott konfliktusok.
Kereshetsz újat. Kereshetsz kalandot. Kereshetsz valakit, aki megadja neked azt, amit már mélyre eltemettél magadban. Megteheted, hogy megfiatalodsz valakivel, és a régit, a meglévőt kidobod a kukába.
De tudod, gyakran előfordul, hogy ez csapda.
Olyan csapda, amelyben akár egy egész életen át lehet vergődni, mindig valaki másban keresve a gondoskodást vagy az izgalmat. Mindig elmenekülve az elhanyagolt kertből, és locsolgatni egy darabig egy újat.
Sok kapcsolat valóban a nem megfelelő választás eredménye. Pontosabban akkor, ott megfelelően választottál, hiszen erre a kapcsolatra volt szükséged éppen. De ahogy fejlődsz, ahogy felismered a mintákat − legyen az akár érzelemhiány, akár bántalmazás, akár szülő-komplexus, akár ego-harc −, egyre nagyobb szükségét érzed a távozásnak. És ez jó eséllyel helyes döntés azokban a kapcsolatokban.
De… És most jön a csapda…
Vannak olyan kapcsolatok, amelyek úgy kerülnek a kukába, hogy kivirágozhattak volna. Ha kaptak volna egy kis vizet. Ha kaptak volna egy kis teret a fejlődésre. Ha két ember adott volna esélyt egymásnak arra, hogy újra egymásra találjanak.
Apró dolgok ezek. Egy gesztus. Egy ölelés. Egy kis figyelmesség minden egyes nap. Egy őszinte megbánás, amelyet nemcsak szó, hanem cselekvés is támogat.
Igen, ez munka. A megszokott séma megváltoztatása. Olykor az ego háttérbe szorítása. Néha kényelmetlen, néha áldozattal járó, néha egészen természetes tett − de munka.
És ez a munka hozza el azt, hogy bele tudsz szeretni a társadba újra. És újra. Mert bele lehet. Ha nem pusztán félelemből vagytok együtt, hanem tényleg társai vagytok egymásnak, akkor a szerelmet is átélhetitek együtt újra.
Nem teljesen azt a kislányos-kisfiúsat. Annál már érettebbet − amelyben benne van sok év öröme és fájdalma, benne vannak az emlékek és a harcok, benne van az elhidegülés rémálma, és benne van az újra egymásra találás csodája.
Az ismeretlenség izgalmával átitatott szerelmet rengeteg emberrel átélheted néhány hétig vagy hónapig. Az elmélyült szeretettel átitatott szerelmet viszont csak azzal éled át, akibe bele akarsz szeretni újra.
Igen, ez egy döntés. Még egyszer (vagy talán most először) megadott bizalom. Közösen befektetett munka. Ez a kemény része a dolognak. De amit utána megtapasztalsz, ahhoz nagyon kevesek a szavak.
Azt az érzést, azt az eggyé válást, azt a tapasztalattal átitatott rajongást, azt az újra feltörő szerelmet elmagyarázni nem, csak átélni lehet.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Írásaim