Rengeteg dolgot megtanulunk az iskolában. Töménytelen mennyiségű információt táplálnak az agyunkba, és minél többet képes valaki pontosan visszaadni ezekből, annál jobban teljesít. Aki pedig nem képes, vagy nem akarja visszamondani a hallottakat, annak büntetés jár. És bár hasznos dolgok is elhangzanak azalatt a nagyjából két évtized alatt, amit az oktatási rendszerben töltünk, mégis a felénk közvetített tudás jelentős része haszontalan.
Ugyanakkor vannak olyan dolgok, amelyek nincsenek benne a tananyagban, pedig nagyon fontos tudást jelentenek. Olyan tudást, aminek nemcsak a saját boldogságunk szempontjából van kulcsszerepe, hanem az embertársainkkal, de valójában az összes élőlénnyel való kapcsolatunk szempontjából is.
Omer B. Washington „I’ve learned” című írásának szabad fordításán keresztül szeretnék néhány ilyen dolgot megemlíteni.
*****
Megtanultam, hogy senkit nem kényszeríthetek arra, hogy szeressen. A legtöbb, amit tehetek, az az, hogy szerethető emberré válok.
Megtanultam, hogy bármennyit is törődöm másokkal, mindig lesznek olyanok, akik ezt nem viszonozzák.
Megtanultam, hogy a bizalmat évekig is eltarthat felépíteni, de lerombolható másodpercek alatt.
Megtanultam, hogy időnként még a legközelebbi barátaim is tudnak fájdalmat okozni nekem, és jobb, ha megbocsátok nekik ezért.
Megtanultam, hogy hosszú idő és sok munka szükséges ahhoz, hogy olyan emberré váljak, amilyenné szeretnék.
Megtanultam, hogy soha nem érdemes egy bocsánatkérést tönkretenni egy kifogással.
Megtanultam, hogy egy pillanat alatt csinálhatok olyat, ami miatt egész hátralévő életemben összeszorul a szívem.
Megtanultam, hogy előbb én határozom meg a szokásaimat, majd azok határoznak meg engem.
Megtanultam, hogy mindig felelős vagyok azért, amit mondok vagy cselekszem, függetlenül attól, hogy hogyan érzem magam.
Megtanultam, hogy nem számít, mennyire forró és izgalmas egy kapcsolat az elején, a szenvedély egy idő után lecsendesedik, és jó, ha más is összeköti a két embert.
Megtanultam, hogy az igazán fontos eredményeket nem lehet pénzben mérni.
Megtanultam, hogy ideges lehetek, de kegyetlen soha.
Megtanultam, hogy az igaz barátság akkor is képes tovább mélyülni, ha két ember fizikailag messze van egymástól. És ez így van az igaz szerelemmel is.
Megtanultam, hogy a bölcsesség nem attól függ, hogy hány születésnapot élt meg valaki, hanem attól, hogy mit kezdett az átélt tapasztalataival.
tanit
Megtanultam, hogy nem számít, mennyre törtem össze, a világ mindig tovább halad.
Megtanultam, hogy két ember láthatja a szemeivel akár teljesen ugyanazt, mégis máshogy fogják értelmezni azt.
Megtanultam, hogy nehéz meghúzni a határt, hogy kedves maradjak és ne sértsem meg mások érzéseit, ugyanakkor kiálljak a saját véleményem mellett, és ne adjam fel önmagam.
Megtanultam, hogy a falon bekeretezett oklevelek nem jelentik azt, hogy a gazdáik emberségből is kiválóak.
Megtanultam, hogy bármilyen gyengének vagy szegénynek is érzem magam, ha egy szerettemnek szüksége van rám, mindig megtalálom a módját, hogy segítsek neki.
Megtanultam, hogy nem az a gazdag ember, akinek sok mindene van, hanem az, akinek kevés dologra van szüksége.
Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondok nekik, és elfelejtik, amit teszek, de azt soha nem felejtik el, hogy milyen érzést keltettem bennük.
Megtanultam, hogy nem elég, hogy mások nekem megbocsássanak, boldog életem csak akkor lesz, ha én is megbocsátok magamnak – és másoknak.
Megtanultam, hogy egy gyermeket soha nem szabad megfosztani az álmaitól, mert akkor felnőttként borzalmas élete lesz.
Megtanultam, hogy a család nem feltétlenül biológiai köteléket jelent.
Megtanultam, hogy a szeretteimtől mindig szeretetteljes szavakkal köszönjek el. Lehet, hogy akkor látom őket utoljára.
Megtanultam, hogy még nagyon sokáig bírom azután, hogy azt érzem, nem megy tovább.
Megtanultam, hogy nem az számít, milyen tárgyakat birtokolok, hanem az, hogy milyen emberek részei az életemnek.
Megtanultam, hogy a múltam és a körülményeim befolyásolják ugyan, hogy ki vagyok most, de hogy kivé válok, az már a saját felelősségem.
(Az eredeti írás szerzője: Omer B. Washington)
*****
Kemény pofonok, szenvedés és küzdelem kellett ahhoz, hogy mára azt mondhassam: megtanultam. És még ha néhányat közülük el is felejtek alkalmazni néha, de tudom, hogy semmilyen lecke nem volt hiábavaló. Igen, könnyebb lett volna, ha már hamarabb tudom, vagy legalább kevésbé rögös úton tanulom meg ezeket, de az életünk valódi értelme talán éppen az a fejlődési folyamat, amelynek során újabb és újabb elbukásainknak köszönhetően egyre bölcsebbé, és egyre értékesebb emberré válhatunk.
A lehetőség a miénk – a kérdés csak az, hogy élünk-e vele.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Mindennapi Motiváció – a street workout-os nagyi
Képzeld el, hogy azt csinálod, amit szeretsz. Nem érdekel, hogy
Tovább
Miért pont velem történt ez?
Megértem, hogy szeretnéd tudni. Elvesztetted a csatát, összeomlott az életed
Tovább
Minél kisebb, annál jobban ugat
Kutyák. Emberek. A legnagyobb különbség a lábak számán kívül talán
Tovább
A köpeny alatt kés lapul – gondolatok a passzív-agresszív emberek játszmáiról
Vannak olyan emberek, akik nem nyílt támadást intéznek az idegrendszered
Tovább
Néhány szó a túlélőkhöz
Még élsz. De már Te sem hiszel benne nagyon. Sem
Tovább

3 Comments

  1. Blue roses

    Szia Gabor 🙂
    Nem akarom ide beirni az utolso bekezdesedet, de az mindent leir, amit egy embernek erdemes megelni az eleteben. Minel hamarabb raebred erre, annal konnyebb dolga lesz kesobb. Az elet az igazi tanito. Konyvekbol ezeket nem lehet megtanulni.
    Szerintem is kell neha egy kis valtozatossag az irasaid koze. Mivel tudjuk semi nem allando, ezert egy egy “kulonleges” tortenet szint visz az egyhangusagba. Bar a TE irasaid soha nem egyhanguak, nem lehet megunni, mert mindig talalsz valamit, ami felrazza az alvokat.
    En tovabbra is varom az ilyen sokatmondo, szokimondo, valosagalapu irasaidat. Akinek nem tetszik ne olvassa!! 🙂
    Udvozlettel Rozika.

  2. Erzsi

    Érdekes ez a felsorolás, sok mindent megtanultam már én is és még sok mindent meg kellene, pedig már elmúltam
    50 :).
    Nekem tetszik az is, ha mások által megfogalmazott dolgokat raksz fel, mert vannak, akik jobban meg tudják fogalmazni azt, amit én is érzek, de nem tudom így összeszedni.
    Ma, az év első tízmilliós napján is nagyon oda kell figyelnem magamra, mert tegnap megint megtapostak kicsit, nagyon bánt, de direkt nem akarok rajta agyalni. Meg fog oldódni, el tudom engedni és soha többet nem jön vissza ez a sok rossz, ami az elmúlt években átgázolt rajtam.
    Erzsi

  3. Kedves Gábor!

    Nagyon szeretem az írásaidat, és őszintén remélem, hogy mások idézése helyett, továbbra is inkább azokkal örvendeztetsz meg minket. Ez a sok “megtanultam” szöveg ugyanis kicsit sántít. Szerintem jó néhány olyan pont is van benne, amit jobb nem megtanulni, legalább is úgy nem, mint ahogyan az le van írva.
    Mindemellett azért köszönöm, hogy megosztottad ezt is, mert jól fel tudom használni. 🙂 Elsősorban arra, hogy én se használjak másoktól származó anyagokat, ami olykor remek ötletnek tűnik azáltal, hogy olyasmibe botlok, ami épp nekem szól, de aztán kiderül, hogy mégiscsak az az igazi, ha az ember a saját meglátásait közvetíti.
    Nagyon várom a további írásaidat!

    Csodákkal teli szép napokat kívánok!

    Zsuzsa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük