A legtöbben csak kényelmesen tudnak szeretni.

Pont annyira, hogy ne fájjon. Hogy az egójuk meg ne sérüljön. Hogy ne kelljen változtatniuk a megszokott kis életükön. Hogy megspórolják a szembenézést önmaguk legsötétebb részével.

De ez a limonádé-szeretet addig oltja csak a szomjat, amíg elég az édes íz és a pillanatnyi felfrissülés egy kapcsolatban. Amikor ennél többre van szükség – mert egy komoly válsághelyzetbe kerülsz, vagy mert eleve egy akadályokkal terhelt kapcsolatban vagy –, akkor érzed igazán, mit jelent tényleg szeretni.

Könnyű elfogadni a másik mérgező szokásait, ha Te is ugyanúgy mérgezed magad. Könnyű támogatni a másikat, ha pont azt csinálja, ami tetszik neked. Könnyű mindig ott lenni a másik számára, ha szerencséd van és sosem találja el a gyenge pontjaidat. Könnyű kitartani a másik mellett, ha nincs épp semmi “probléma”.

De a valódi szeretet ott kezdődik, ahol a limonádé-szeretetnek vége szakad.

Ott, ahol azt mondanád a másiknak: “na menj a francba!”. Ott, ahol legszívesebben leordítanád a fejét, hogy hogy lehet ekkora kretén veled. Ott, ahol komolyan elgondolkodsz, hogy összecsomagolsz és mész – mindegy, hova. Ott, ahol felismered, hogy tovább így nem folytatható ez a kapcsolat.

Könnyű bizonyos pontig szeretni valakit, de vajon hányan képesek azon túl is szeretetet adni? Hányan képesek a saját sérelmeiket félretéve figyelni a másik ember fájdalmára? Hányan képesek áldozatokat hozni egy megértésért, egy beszélgetésért, egy másfajta folytatásért? Hányan képesek akkor is jót adni a másiknak, amikor a limonádé már elfogyott?

Nem sokan. Mert az csak úgy megy, hogy megszabadulsz az egódtól teljesen. Csak úgy megy, hogy szembenézel saját sebezhetőségeddel. Megtartod magadnak az igazadat, ha nem arra, hanem melegségre van szüksége a másiknak. Energiát fektetsz abba, hogy változz, és ezáltal változzon a kapcsolat.

Nem mindig az általad várt eredménye lesz ennek. Vannak emberek, akiknek tök mindegy, mit adsz, legfeljebb csak még jobban visszaélnek vele. Igen, vannak érzelmi fekete lyukak, ahová nem érdemes több energiát tolnod, de ha szeretnél esélyt adni egy kapcsolatnak, akkor kénytelen leszel túllépni a félelmeiden. Kénytelen leszel kitárulkozni, sebezhetővé téve önmagadat, mert ez a tiszta szeretet útja.

A többi csak limonádé cukorral.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

A legtöbben nem is akarnak. Vagy azért, mert ragaszkodnak a
Tovább
Mindig olyan szépen kezdődik. Szerelem, vágy, remény, hajnalig tartó őszinte
Tovább
Megfigyelted már, hogy a nagy felismerések mikor jönnek az életedben?
Tovább
Mit tennél, ha tudnád, hogy holnap meghalsz? Mindent ugyanúgy csinálnál,
Tovább
Őszinte elismerést kevesebbet fogsz hallani, mint irigységbe csomagoltat. Ezért fontos,
Tovább
Csodálatos dolgokra vagyunk képesek, mi emberek – akkor is, ha
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük