Villával levest enni nem jó. Nem túl hatékony. És ha Te arra tanítod a gyerekedet, hogy így tegyen, attól még ugyan nem feltétlenül vagy rossz szülő, de hogy nem az életre neveled, az nagyon valószínű.
De nemcsak a gyermekek neveléséhez kapcsolódik felelősség, hanem minden közlés – legyen az írás, beszéd, vagy bármilyen hatás, amit egy másik emberben keltesz – felelősséggel jár. Én vállalom a felelősséget azért, amit átadok, azért viszont nem, amit más utólag beletesz, vagy éppen elvesz belőle. Mert ha torzul az üzenet, akkor könnyen lehet, hogy valaki villát kap kanál helyett a leveséhez.
Ez történt egy korábbi üzenetemmel is. Mert annak, hogy a hatékony leszarás művészetéről szóló írásom egy hét alatt 100 ezer emberhez jutott el, ára van. És ezt az árat én fizetem meg – de Te is, kedves Olvasó. Pontosabban nem Te, hanem az, aki nem itt olvasta azt az írást, hanem azon like-vadász oldalak egyikén, melyek szó nélkül lenyúlták azt. (Itt jegyzem meg, hogy pozitív kivételként a Szabadon Ébredők szerkesztője volt az egyetlen, aki nagyon korrekten megkeresett, engedélyt kért, és még be is bizonyította azt, amiben én is hiszek: egymást segítve is lehet haladni előre – sőt, csak így érdemes.)
De mi is az az ár, amit meg kellett fizetni? Mert látszólag itt mindenki csak jól jár. A like-vadász oldal szó nélkül ellopja az írást, amiért sok ezer like-al és a reklámfelületeinek köszönhetően anyagi bevétellel is gyarapodik. Nekik ez a céljuk, teljesült, jól jártak. Az olvasók (pontosabban közülük azok, akiknek az én „hangomra” van szükségük) szintén jól járnak, mert segítséget vagy megerősítést kapnak. És én is csak nyerek, hiszen még több embert tudok ezáltal arra ösztönözni, hogy szebbé tegye a saját és környezete életét – mert nekem ez a célom. Az, hogy nem az én nevem alatt történik ez, nem érdekes. A változás a lényeg, nem az ego. Akkor most mindenki jól járt, nem igaz? Bár így lenne…
Amikor az említett írásom szembejött velem néhány másik oldal saját gyermekeként hirdetve, egyiknél azonnal feltűnt valami: a kép. Ugyanis az általam választott képek mellé bekerült egy harmadik is: egy leszarom tabletta képe, ami látszólag baromi szellemes meg laza meg minden, tudod. Azt most nem kezdem el részletezni, hogy minden internetes tartalmat szerzői jog véd, így ugyanolyan jogsértést követett el az oldal a máshonnan lopott képpel, mint a tőlem lopott írással. Tekintsünk el ettől, mert ez a kisebb kár – ez legfeljebb csak anyagi. Az emberek számára okozott szellemi kár azonban sokkal lényegesebb.
De mégis milyen szellemi kárt okoz egy vicces kép? Mi a baj a leszarom tablettával? Semmi baj, csak az a helyzet, hogy aki ezzel reklámozza az írásomat, az egyáltalán nem értette meg magát az írást. Meglátta a sok like-ot, tetszett neki a stílus (ami számára baromi laza, számomra viszont a cél sokkal inkább a komfortzónából való tudatos kimozdítás volt, mert a kötetlenség nem cél, hanem alapállapot), és gyorsan át is emelte, hogy ő is laza legyen – meg persze a like-ok is kellenek.
Én pedig tudom, hogy ostobák mindig is lesznek, csak nem feltétlenül kellene széles körben is terjeszteni az ostobaságot. Aki valóban megértette az említett írásom lényegét (netán olvasott mást is tőlem), az pontosan tudja, hogy a leszarom tabletta tökéletesen ellentétes üzenetet hordoz azzal, amit én közvetíteni próbálok. A megfelelési kényszertől való megszabadulás – mint bármilyen más belső változás is – munka. Nem egy csodaszer vagy csodamódszer instant alkalmazása, hanem kemény munka, ami komoly idő- és energiabefektetést igényel.
Hosszú utazás az önfejlesztés, és itt nincsenek egérutak. Mozgólépcsőn nem lehet feljutni egy hegyre – de még ha fel is jutsz, mert most már ilyen is van, akkor sem fogod soha megismerni, megérteni és tisztelni magát a hegyet. Egy ideig gyönyörködhetsz a kilátásban, de hiányzik a küzdelem, a verejték, az izmok feszülése és fáradása. És így működik ez az Élettel is. Akiből hiányzik a hegy – az Élet – iránti tisztelet, az hamar elkezd lefelé csúszni, hogy megismerje azt, amit felfelé elmulasztott. Aki viszont maga mászott fel, azt sokkal nehezebb letaszítani.
Kényelmes, léleksimogató érzés abban hinni, hogy életünk instant megoldásokkal rendbe tehető. Könnyű kiadni a kezünkből a saját életünk iránti felelősséget. Mi magyarok kifejezetten jók vagyunk ebben. Panasz- és gyógyszerfüggő népként próbálunk átevickélni az életen, és ha éppen jó dolgok történnek, akkor örülünk, ha pedig számunkra rosszak, akkor kétségbeesetten várjuk, hogy valaki a szánkba adja a pirulát, mely azonnal meggyógyít minket. Az pedig, hogy ki adja, nem számít. Lehet Isten, orvos, politikus vagy önjelölt népvezér – teljesen mindegy, hogyan nevezzük, a szerepkör ugyanaz.
Fáj a fejed? Tessék, vegyél be egy pirulát, mert nem a fejfájásod oka számít, csak az, hogy most éppen ne fájjon. Holnap, egy hét múlva, vagy néhány évvel később majd újra fájni fog, de erre vannak a pirulák, támogasd szépen a gazda(g)ságot. Szorongásaid vannak, mert tele vagy félelemmel? Kedves barátom, a Te bajodra is egy pirula lesz a megoldás. Mert a félelmeidet is pirulában kaptad ugyebár, így az antipirula majd helyre tesz (a hely pedig előbb-utóbb a sírgödör lesz). Le akarod szarni azt, ami nem számít, hogy arra tudj koncentrálni, ami igazán fontos (a szeretetre, egymás tiszteletére, az életed szebbé tételére), és ennek módját keresed? Jó hírem van: Neked leszarom tablettára van szükséged. És bár ez egyelőre még csak poén szintjén működik, de a gondolkodásodat nemcsak a komoly (vagy annak tűnő) dolgok befolyásolják, hanem az is, hogy miből csinálsz viccet, és hogyan.
Mert jó mókának tűnik ugyan a leszarom tabletta, csak aki valaha is képes volt már leszarni olyan dolgokat, melyek komoly érzelmi vagy mentális terhelést jelentettek számára, az nagyon jól tudja, hogy ezért keményen meg kellett dolgoznia. Én nem hiszek a pirulákban. Ha valamit el akarsz érni, tegyél érte Te magad, és ne kívülről várd a megoldást. Pláne ne várj instant megoldást egy olyan dologra, amit hosszú évek alatt szartál el (akár mások közreműködésével, akár egyedül). Mert aki ilyen megoldást kínál, az nem Neked szeretne segíteni, hanem önmagának. Ezt jó, ha tudod. A leszarom tabletta nem fog működni. És semmi más tabletta sem, ha tartós eredményre vágysz. Te magadnak kell felmásznod a hegyre – illetve nem kell, csak érdemes.
Van egy morális fűszerezésű praktikus tanácsom is a végére: soha ne lopj olyat, amit nem tudsz használni. Leginkább semmit ne lopj – de ez már egy másik szint, tudom.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Írásaim
Lehetetlen. Egy szó, amit nagyon hamar megtanulunk. Egy szó, ami
Tovább
Különös alak jár csendben az utakon, be-benézegetve mindegyik ablakon. Tekintete
Tovább
Amikor legutóbb bekapcsoltam a TV-t – úgy 5 éve lehetett
Tovább
Vannak dolgok, amik nagyon mély sebeket okoztak a lelkedben. Átvertek,
Tovább
Szia Gabor 🙂
Vannak Angyalok es vannak Ordogok. Es ugy tunik, hogy most az ordogok vezetnek, mert ok vannak tobbsegben. Viszont ok ertektelenek – egy tiszta szivu, oszinten segiteni akaro, megerto Angyallal szemben. Azt hiszem, neked isteni kuldetesed van, es a sztrok vezetett erre az utra. Kemeny megprobaltatas volt, de valamiert ez kellett, hogy erre ratalalj.
Lehet hogy mindenkinek kell egy alapos pofon az elettol, hogy a megfelelo utra talaljon.
Udvozlettel Rozika.
Kedves Gábor! Nagyon hálás vagyok Neked az irásaidért! Sajnos én is tudom hogy vannak rossz emberek! De vannak nagyon jok is! Hiszem hogy mindenki azt fogja kapni amit megérdemel! Kedves Gábor! Kivánok Neked nagyon jo egészséget ,kitartást hisz sok jolelkü ember várja a segitséget amit irásaidbol olvas és tudja is használni.Igy vagyok ezzel én is és hála Neked lassan , de haladok.Ölelésem küldöm Neked! Marcsi
Kedves Gábor!
Vannak a FÉNYEK, mint Te, aki lámpásként vagy sziklaszilárd világítótoronyként segítesz nekem, másoknak, saját tapasztalataiddal mutatva az utat. Lehetőséget társz elénk egy tiszta ösvény lehetőségét tárod elénk, ami eljuttat a tiszta szeretethez, a kínok nélküli elfogadáson, a könnyű megértésen keresztül. Ez vagy Te. Kiválasztott. Minden írásodból árad az őszinte tisztaság, segítő szándék, példamutatás.
És vannak, akik fény mögé bújva elhitetik másokkal, hogy milyen zseniálisak is. Rajtuk álarc van. Az oldalaikon érezhetően nincsen törődés, szeretet. Hiányzik belőlük valami, amit érzésnek hívnak. Gátlástalanság viszont annál több. Sajnos több oldalt tudok, amiket már régen nem látogatok. Éppen azért, mert lenyúlták külföldi mesterek képeit, majd a sajátjukként tüntették fel.
Engem inkább az borzaszt el, hogy még mindig rengeteg követője van az ilyen, lélek nélküli, üres és romlott embereknek… Kényelmesebb elhinni számukra az egyszerűséget, mint erőt, fáradságot, energiát fordítani a változtatásra. Belőlük még hiányzik a tapasztalat. Még nem éltek át olyan csodát, amivel megtapasztalhatták a fenti energiát.
Szívből kívánok Neked kitartást, hogy eljussanak rengeteg emberhez az írásaid, s tisztára mossák őket a szavaid!
Áldás kísérjen!
Kedves Sára, köszönöm szépen, nagyon kedves vagy 🙂 Ne sajnáld, én sem sajnálom, vannak ilyen emberek. De mindenki jól jár. A tartalomlopóknak a like és a forgalom a fontos, amit így megkapnak. Az olvasóik remélem kapnak valami hasznosat az írásaim által, én pedig azért járok jól, mert nekem az a fontos, hogy terjedjenek a gondolatok és minél több embernek tudjak segíteni. Azt nem hagyom, hogy a lopott tartalmat megváltoztatva tegyék közzé, és az élősködőket is rövid úton lerendezem. Persze könnyebb lenne, ha nem kéne még ezekkel is foglalkozni, de hasznos tapasztalatokat tudok szerezni ebből is. Úgyhogy minden rendben van. 🙂
Nagyon köszönöm a kedves szavaidat, és azt is, hogy itt vagy és olvasol. 🙂
Legyen nagyon szép napod!
Gábor
Kedves Gábor! Nagyon sajnálom, hogy lenyúlták az írásodat és undorító módon használták fel! Mindig voltak és lesznek aljas, gátlástalan emberek, akik az írásaidból nem értenek semmit, ráadásul saját, önös céljaikra használják fel! Te- ne add fel, mert várjuk a tanácsaidat továbbra is! Tisztelünk és szeretünk! Ölellek: Sára ❤