A sport mindig is fontos része volt az életemnek, ezért a Mindennapi Motiváció sorozatban is többször hoztam sporthoz kapcsolódó példát. A tragikus balesetet szenvedett sífutónő és a jógának köszönhetően felépült hadirokkant története után most ismét a sport kerül a középpontba.
1992. augusztus 3, Barcelona. Nyolcan a világ legjobb futói közül a 400 méteres síkfutás olimpiai elődöntőjéhez készülődnek. Közöttük van egy férfi, akit sokan az olimpiai bajnoki cím legesélyesebbjének tartanak. Ő Derek Redmond. Karrierje csúcspontján, jó formában áll a rajthoz. Az első futamon a legjobb időeredménnyel jutott tovább, majd saját negyeddöntőjét is megnyerte, így nagyon jók az esélyei. A startpisztoly eldördül és megkezdődik a sprint. Nagyjából 150 méternél azonban történik valami. Derek Redmond hirtelen megáll és fájdalmában a földre rogy. Elszakadt a combhajlító izma.
Aki sportolt valaha nagy intenzitással (pl. futó, ugró, vagy küzdősport irányzatban), az pontosan tudja, hogy a combhajlító izom esetében már egy komolyabb húzódás is igen fájdalmas tud lenni és nagyon lassan gyógyul. Az izomszakadás pedig nemcsak egy versenyszereplést érint, hanem akár egy élsportoló teljes karrierjét is derékba törheti.
(h/t: theguardian)
Míg a többiek befejezték a versenyt, Derek Redmondhoz megérkezett a hordágy, hogy levigyék a pályáról. Ekkor azonban valami egészen váratlan dolog történt: Derek elküldte az ápolókat. Az olimpiai álom szertefoszlott, de a verseny még nem ért véget. A folytatást nézzétek meg az alábbi video-n.
65000 néző egy emberként felállva tapsolt és biztatta a fájdalmaival és álmai elvesztésével küszködő sprintert, aki elhatározta, nem adja fel. A verseny előtt rengetegen vártak tőle győzelmet, de ennél sokkal többet kaptak. Az átlagember számára elérhetetlen, csodált élsportolóban hirtelen meglátták az embert. Az embert, aki egy közülük, és aki ugyanolyan sebezhető, mint ők. Derek Redmond számára már nem az olimpiai arany volt a tét, hanem annál jóval több. Bebizonyította, hogy addig nem veszítettél, míg nem adod fel.
„Senki sem születik győztesnek vagy vesztesnek. A gondolkodása teszi azzá.”
Lou Holtz
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Írásaim
Vannak olyan helyzetek, amikor nagyon kemény próba elé állít az
Tovább
Ha két ember szereti egymást, bármire képesek – például arra
Tovább
Vannak, akik megérik a 80 éves kort. Szerencséseknek mondjuk őket,
Tovább
Elnyomott feleségek. Boldogtalan férjek. Robotként dolgozó emberek. Szülői lelki terror
Tovább
Tanult emberekkel van tele a társadalom. Tanult bunkókkal. Tanult aljasokkal.
Tovább
Vajon természetes folyamat-e az izoláció, mely társadalmunk jelentős részénél megfigyelhető?
Tovább
De jó, hogy észrevetted, köszi szépen! 🙂 Dehogy törlöm ki a kommentet, pont erről szól az oldal (és az élet is), hogy egymást segítsük. 🙂
A video nem működik, cseréld ki, és töröld ki ezt a kommentet 😀