A legtöbben nem is akarnak. Vagy azért, mert ragaszkodnak a rólad alkotott képükhöz, vagy azért, mert leszarnak. És tudod, az a néhány ember, akit valóban érdekel, hogy mit gondolsz és mit érzel, ők is csak tapogatóznak.
Rejtett világ a lelked, melyet Te magad sem mindig tudsz feltárni, nemhogy valaki, aki nem élte át azt, amit Te, nem érezte ugyanazt sose, nem küzdött azokkal a félelmekkel, melyekkel Te küzdesz.
Nem fognak megérteni. Nem is biztos, hogy érdemes tőlük ezt elvárni. Nem biztos, hogy görcsösen kell küzdeni azért, hogy tökéletesen képbe kerüljön rólad valaki.
Nem fog. Elfogadni viszont bárki tud – aki rendben van önmagával, ezért a saját szemetével nem Téged lep el. Akinek a szemét nem takarja ítélkezés-lepel.
Ők vannak kevesen. Nagyon kevesen. Ők azok, akik akkor sem harcolnak veled, amikor nem értenek meg. Csak elfogadnak, és segítenek vagy elköszönnek.
Nem ítélkeznek. Nem színészkednek. Nem cseszegetnek. Egyszerűen csak vannak – veled vagy nélküled.
Nem fognak megérteni. És ha Te is egyszerűen csak vagy, akkor már nem is fáj ez Neked.
* Drága Barátom örök emlékére *
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Írásaim
Köszönöm szépen, jó tudni hogy nem vagyok egyedül ezzel. 👍👀