A boldog pillanatok

Írta: | 2017-03-30
Sokan szaladnak a boldogság után. Valami távoli célnak hiszik, amiért rengeteget kell küzdeni, és ami talán nekik soha nem is jár. Könnyű beleragadni az áldozatszerepbe. Könnyű beletörődni abba, hogy túl nagy feladat boldognak lenni, hiszen annyi fölösleges próbálkozás után mi mást hihetne az ember.
Pedig lehet, hogy csak túlagyaljuk a dolgot. Lehet, hogy nem görcsösen kéne próbálkoznunk boldognak lenni, hanem ennél sokkal egyszerűbb úton tudjuk ezt elérni. Erről szól Alkyoni Papadaki rövid, de nagyon szép története.
*****
Egy este a csillag így szólt a bölcs fához:
„Tényleg annyira ritkák a boldog pillanatok az életben?”
A fa terebélyes ágait lejjebb eresztve, szempilláit lecsukva már alváshoz készülődött éppen. Picit megmozgatta ágait, majd fáradt hangon így felelt a csillagnak:
„Nem, egyáltalán nem. Azért tűnnek olyan ritkának, mert az emberek az agyukkal hajszolva görcsösen kutatják a boldogságot, és közben elmulasztják észrevenni a lényeget. A boldog pillanatokra ugyanis csak a szívükkel találhatnak rá.”
fa_csillagok
A csillag érdeklődve figyelt, majd tovább faggatta a bölcs fát:
„Mesélj kérlek a boldog pillanatokról nekem.”
„Most hagyjál pihenni, álmos vagyok.” – felelte a fa.
De a csillag nem nyugodott:
„Csak egy boldog pillanatot adj nekem, kérlek. Utána hagylak pihenni.”
„Nagyon szeretlek!” – mondta a fa őszinte mosollyal az arcán.
A csillag pedig mérhetetlenül boldogan tért nyugovóra.
*****
Sokszor mulasztjuk el ezeket a pillanatokat a nagy rohanásban és a görcsös boldogságkutatásban. Külön iparág alakult már a boldogság keresésére, és sokan tényleg elhiszik, hogy ezt kívülről fogják megkapni – jó pénzért, vagy csak úgy, mert épp „szerencsésen alakulnak a dolgok”.
Nekem pedig Josh Billings szavai jutnak ilyenkor eszembe: „Ha a boldogságot kergetve valaha is megtalálod azt, akkor úgy fogod megtalálni, mint az idős hölgy a szemüvegét, mely végig ott volt az orrán.”
Boldogságunkat valójában soha nem a körülményeink határozzák meg – azok csak befolyásolni tudják az érzéseinket. A saját boldogságunk egy belülről jövő állapot, a befelé figyelés pedig egy olyan képesség, amit fejleszteni tudunk. Sokakat elrettent ez, mivel eleinte energiabefektetést igényel, azonban hatalmas lehetőség ez valójában. Lehetőség, hogy minden külső körülmény ellenére, minden fájdalmunkkal, nehézségünkkel, félelmünkkel szembemenve úgy döntsünk, hogy boldogok leszünk.
Lehetőség, hogy úgy döntsünk: észrevesszük azokat az apró csodákat, amelyek mindig is itt voltak bennünk és körülöttünk. Lehetőség, hogy őszintén boldogok legyünk.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

2 gondolat ehhez az íráshoz: “A boldog pillanatok

  1. Múth Jutka

    Köszönöm a hasznos és bölcs írásait.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.