A hosszú kanalak története – avagy a Mennyország és a Pokol megismerése

Írta: | 2017-12-21
A Mennyország és a Pokol fogalmával mindannyian sokszor találkoztunk már életünkben. Vannak köztünk olyanok, akik hitük szerint a jövőre vonatkozó ígéretnek vagy fenyegetésnek veszik ezt a két helyet, és vannak olyanok is, akik egy buta mese részének tartják ezeket. De mi van akkor, ha más értelmezés is lehetséges? Erről szól az a rövid történet, amelynek az eredeti változatával még évekkel ezelőtt találkoztam.
*****
Egyszer egy ember megkérdezte Istent, hogy milyen hely a Mennyország, és milyen a Pokol. Sokat hallott már róluk prédikációkból, olvasott róluk könyvekben, de nagyon szerette volna saját szemével is látni mindkettőt. Bizonytalanságát és őszinte kíváncsiságát látva Isten egy ajtóhoz vezette őt, amelyen keresztül egy nagy terembe léptek be.
A terem közepén egy hatalmas bogrács körül emberek ültek, és mindegyikük kezéhez egy nagyon hosszú nyelű kanál volt kötve. A bográcsból ínycsiklandozó illat áradt, a körülötte ülők mégis rendkívül soványak és gyengék voltak. A kanállal ugyan el tudták érni ülőhelyükről a bográcsot, azonban a szájukba nem tudták tenni az ételt, mert a hosszú nyél ebben megakadályozta őket.
(h/t: youtube)
Mindenki a saját kanalával erőszakosan próbálta odébb csapni másokét, hogy hozzáférjen a bográcshoz, akinek pedig ez sikerült, és még merni is tudott az ételből anélkül, hogy valaki kiverte volna azt a kanalából, az kétségbeesetten igyekezett valahogy a szájához juttatni a kanalat – de mindhiába. Az egész termet áthatotta a gyűlölet és az ellenségeskedés.
„Ez itt a Pokol.” – törte meg a látogató döbbent csendjét Isten, majd kivezette őt a teremből, és egy másik ajtóhoz léptek. Ez az előzőhöz nagyon hasonló terembe nyílt: itt is egy nagy bogrács állt középen, amelyből szintén nagyon finom illat áradt, és itt is körbe ültek az emberek, akiknek egy nagyon hosszú nyelű kanál volt a kezükhöz kötve – pontosan úgy, ahogy az előző teremben lévőknek. Az itteniek azonban egyáltalán nem voltak soványak, hanem jókedvűen beszélgettek, és nemcsak szemmel látható, de érezhető is volt, hogy mindenki nagyon jól érzi magát.
„Ez pedig a Mennyország.” – mondta Isten.
„Ezt nem értem…” – nézett rá komor tekintettel a látogató. Nem erre számított. Nem is tudott mit kezdeni a látvánnyal, hiszen mindkét teremben ugyanazok a körülmények voltak, mégis óriási különbséget tapasztalt az emberek hangulatában és állapotában.
„Figyeld őket még egy kicsit.” – mondta neki Isten, és az ember így is tett: leült egy kis időre a Mennyországban, és nézte, hogy mit csinálnak az ott élők. Hamarosan arra lett figyelmes, hogy az emberek a bogrács felé nyúlnak a hosszú nyelű kanalaikkal. Ők azonban nem úgy csinálták, mint a Pokolban élő társaik, nem egymás kanalát csapkodva próbáltak ételhez jutni, hanem türelmesen kivárták a sorukat, majd a saját kanalukkal valamelyik társuk szájához emelték az ételt. Mindenki sorra került, mindenki kapott valakitől ételt, és elégedetten mosolyogva fogyasztották el az ízletes falatokat.
Ekkor a vendég arcán is megjelent a mosoly. Megértette a lényeget.
A történet rövid videó változatát itt tudod megnézni:

*****
A Mennyország és a Pokol talán nem is egy-egy hely, hanem egy-egy állapot. Olyan állapotok, amelyek itt a Földön is jelen vannak – sőt, mindannyiunkban bennünk vannak. Az önzőség és az erőszak a Pokol kapuját nyitják meg, míg a figyelmesség és a szeretet a Mennyországba vezet.
Nem majd egyszer, hanem már most, ebben a pillanatban.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Kérlek, segíts eljuttatni hozzájuk is.
Ha személyes segítségre vagy új impulzusokra van szükséged, várlak szeretettel a személyes tanácsadásomon.
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

5 gondolat ehhez az íráshoz: “A hosszú kanalak története – avagy a Mennyország és a Pokol megismerése

  1. Angéla

    Kedves Gábor!
    Remekül szemlélteti ez a kis történet a
    ” földi”mennyországot és poklot. Aki mindkét helyen megfordult, annak ismerős… Újra egy nagyszerű, s egyben elgondolkodtató, igaz írást kaptunk Tőled. Nagy- nagy KÖSZÖNET érte!!!
    Én is megértettem a lényeget!!!😉

    Reply
  2. Judit

    Kedves Gábor!
    Ez a történet nagyon, nagyon régi, ennek ellenére mindig aktuális. Bizony, nagyon nem mindegy, hogy viselkedünk embertársainkkal, mit adunk, mit kapunk viszont. Én mindig azt tartottam és a mai napig hiszem, hogy “amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”! – A szeretet, a kedvesség ,az együttérzés napi szinten kell, hogy jelen legyen az életünkben! És! Ami nem kerül semmibe, egy mosoly a másik ember felé! Fáradt, közömbös, elfásult emberekkel vagyunk körülvéve. – Egy kis figyelmesség felvidítja a körülöttünk élőket.
    Ezen gondolatok jegyében szeretném megköszönni áldásos munkádat, írásaidat, melyekkel nyitogatod szemeinket egy jobb, szebb jövő felé. Nagyon boldog Karácsonyt, sikerekben, örömökben, egészségben gazdag újesztendőt kívánok sok szeretettel!
    Judit

    Reply
  3. Bagdi Gyuláné

    Kedves Gábor!
    Nagyon nagy örömömre szolgált ez a az írás! Nagyon tanulságos ,amit eddig is tudtam igaz,De nagyon kedves nekem!
    Sok szeretettel kívánok neked Boldog Békés Karácsonyt!
    Eszter

    Reply
  4. Kisgyőri Magdolna

    Kedves Gábor!
    Jó volt újra olvasni, köszönöm!
    Ilyen egyszerű itt a földön megtalálni a mennyet és sajnos a poklot is…a választás szabadsága adott, ha nem görcsölünk, nem akarunk magunknak mindent…jut elég mindenből mindenkinek, ha hisszük, hogy az élet egyensúlyra törekszik, minden körülmények között…

    Áldás, békesség minden napra, az Ünnepekre szeretet, örömteli órák, meghitt együttlét szeretteiddel!
    Magdolna Sopronból

    Reply
  5. Zoltán

    Kedves Gábor!

    Köszönet az eddigi tudattágító, pozitív üzeneteidért!
    Jó bennük megmártózni időről-időre.
    Kívánok Neked Boldog Karácsonyt és Új Esztendőt!

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.