Fogyasztói társadalom, információs társadalom – mindkettő mi vagyunk. És eljutottunk oda, hogy az információt tekintve is fogyasztói társadalommá váltunk. Úgy halmozzuk fel magunknak az információt, mint a tárgyakat és az anyagi javakat, és nagyjából azonos eredménnyel. A mennyisége nő, az értéke csökken. Azért csökken, mert berakjuk agyunk egy fiókjába, ahonnan aztán ritkán kerül elő, és még ritkábban kerül valóban értéket teremtő felhasználásra.
Ez az információ improduktív fogyasztása. Sokáig én is ilyen fogyasztó voltam. Mindig is erős tudásvágy volt bennem. Rengeteg minden érdekel, és ennek a megismerési vágynak köszönhetően annyi könyvet, cikket, video-t halmoztam fel az évek során, hogy ha semmi mást nem csinálnék, akkor is évtizedekig el tudnám foglalni magam. De ha ezt tenném, akkor tényleg semmi mást nem csinálnék. Egyenes út ahhoz, hogy egy nagyon művelt, nagyon haszontalan emberré váljak. Ironikus módon a fogyasztói betegségből egy másik betegség gyógyított ki. Hivatalosan betegség, valójában sok mindenre gyógymód: egy stroke. Akkor értettem meg, hogy a felhalmozott információ önmagában semmit nem ér. Az itt töltött időd bármelyik pillanatban lejárhat, és végül nem az fog számítani, hogy mennyit gyűjtöttél, hanem az, hogy azt mire használtad. A tudásod valódi értéke pont annyi, amennyit a valós életben, a körülötted lévő világban teremtettél vele.
A napokban találtam rá az alábbi történetre. Tekintheted tanmesének, karikatúrának, vagy az életből vett példának, ahogy tetszik. A mondanivalója egyszerű és világos.
*****
Két férfi évek óta rendszeresen összejárt sakkozni. Egészséges rivalizálás volt közöttük, hasonló képességekkel is rendelkeztek, így kiegyenlítettek voltak a mérkőzéseik. Azonban egyszer csak valami megváltozott: az egyikük elkezdte sorozatban megverni a másikat, szinte minden egyes játszmában. A másik férfi értetlenül állt az egész előtt, hiszen eddig soha nem történt ilyen, hogy sorozatban veszített volna. Sőt, épp hogy a játékteljesítménye javulására számított, hiszen nemrég fejezett be egy négykötetes könyvet az eredményes sakkozás praktikáiról. Sokat törte a fejét, mi lehet a gond, de továbbra is csak vereségeket szenvedett barátjától. Egy napon támadt egy ötlete: fogta a négy kötetet és elküldte ajándékként barátjának. Nem telt el sok idő, és újra kiegyenlítettek voltak a játszmák.
*****
Azt mondják, a tudás hatalom. Rosszul mondják. Hiába gyűjtjük az információt, hiába halmozzuk a tudást, ha nem ültetjük gyakorlatba azt. Semmi nem pótolhatja a tapasztalatot, az átélt, kipróbált, kudarcba fulladó és folyamatosan javítva újra és újra kipróbált gyakorlatot. Gyűjtsd az információt és mindig arra törekedj, hogy növeld a tudásod, de ha szeretnél elérni valamit az életben, ha szeretnél értéket teremteni, akkor ne csak gyűjtögess, hanem minél hamarabb kezdd el használni azt, amit megtanultál. Mert ha nem így teszel, nem leszel más, csak egy fogyasztó.
„A tudás csak lehetséges hatalom.”
Napoleon Hill
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
