És amikor itt a nagy felfordulásnak vége lett, lett egy csomó ember, aki újra hitt önmagában, újra hitt az összefogásban, újra hitt az emberi jóságban.
Mert másokkal szemben figyelmes, megértő, kedves és türelmes lett. Különösen türelmes. Hiszen megértette, hogy nehéz ez most (majdnem) mindenkinek.
És mert rájött, hogy a mozgás és a természet milyen jót tesz az immunrendszerének. Különösen a friss levegő (majdnem) mindig szabad áramlása a tüdejébe.
És mert felismerte a családdal töltött időben rejlő lehetőségeket. Különösen a konfliktuskezelésben. Hiszen megtapasztalta, hogy békésen meg tudnak oldani (majdnem) minden helyzetet.
És mert feldolgozta a lelki terheit, amiket eddig másokra vetített. Különösen azokat, amiket már évtizedek óta cipelt. Hiszen megértette, hogy a saját életében (majdnem) mindenért ő maga felel.
És mert úgy tudott együttműködni embertársaival, hogy nem értett mindenben velük egyet – mert nem az igazát kereste, hanem a közös érdeket. Különösen a kritikus kérdésekben. Hiszen tudta, hogy belül mélyen (majdnem) mindenki ugyanazt akarja.
És amikor itt a nagy felfordulásnak vége lett, (majdnem) lett egy csomó ilyen ember. És (majdnem) eltűntek a majdnemek. És az alternatív valóság (majdnem) igazzá lett.