Vannak egyértelmű helyzetek. Elütnek egy autóval, kirúgnak a munkahelyedről, megvernek vagy hozzád vágnak egy teljes étkészletet… Ezeket az élményeket könnyű észrevenni, és viszonylag egyszerű értelmezni is. A legtöbb esetben az okozott fizikai és lelki károsodás is elég jól körülhatárolható, hiszen egyszeri nagy impulzusként érkezett a sérülést kiváltó esemény. Vannak azonban olyan támadások is, amelyek szépen lassan, akár teljesen észrevétlenül pusztítanak el.
Ilyen támadás az érzelmi zsarolás is. És pont attól válik pusztítóan veszélyessé, hogy a szeretet álcája mögé bújva jelentkezik – sokszor valódi szeretettel vegyülve. Ezért is olyan nehéz felismerni, hiszen minél erősebb az érzelmi kötődés a másik ember iránt, annál kevésbé érzékeljük, ha ez az ember éppen a vérünket szívja.
De van még egy csavar a dologban: sok esetben maga az érzelmi zsaroló sem veszi észre, hogy éppen ezt teszi. Hiszen ő csak szeret… Ő csak jót akar Neked… És bár vannak olyan érzelmi zsarolók is, akik tudatosan manipulálnak másokat (például a profi csalók vagy a pszichopaták egy része), de a többség nem ilyen. Az érzelmi zsarolók jelentős részének fogalma sincs róla, mekkora kárt okoz a másik embernek. Ezért jó, ha az áldozatnak van róla fogalma.
Az első lépés természetesen az, hogy felismerd: érzelmi zsarolás áldozata vagy. A kapcsolatod – legyen szó akár párkapcsolatról, akár szülő-gyerek, baráti vagy rokoni kapcsolatról – hiába épül szeretetre, ha közben apró adagokban szeded be nap mint nap a lelkedet pusztító mérget. Érzed, hogy valami nagyon nem stimmel, de mivel szereted a másik embert – és a legtöbb esetben ő is valóban szeret Téged –, ezért lelkiismeret-furdalásod van, ha akár csak rosszat is gondolsz a másikról. Vagy talán gondolni már mersz bármit, tenni viszont semmit sem. Mert belül mélyen mindenki érzi, ha megborul az egyensúly, csak nagyon sokan tudatosan vagy tudat alatt felveszik az áldozat szerepet. Hiszen akit szeretünk, az ellen nem akarunk fellépni. Ráadásul aki szeret minket, az nem is tud igazán ártani nekünk, nem igaz?
Sajnos nem igaz. A legnagyobb károkat éppen a szeretet síkján lehet elszenvedni. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy azáltal, hogy szeretünk, egyúttal sebezhetővé is válunk. Ahol megnyílunk egy másik ember felé, ott szükségszerűen beengedünk bármilyen támadást is. A másik ok pedig az, hogy ha egy ember szeret egy másikat, akkor hajlamos elhinni azt, hogy tudja, mi a jó a másik ember számára. És hajlamos ezt a „jót” akár rá is erőltetni a szeretett személyre. A szeretet egy képesség – és ha valaki nem sajátította el a szeretet képességének legmagasabb szintjét, akkor komoly károkat tud okozni önmaga és a másik ember számára egyaránt.
Hogyan ismerd fel?
Az érzelmi zsarolás felismerése attól válik nehézzé, hogy az áldozat nemcsak a másik emberrel, hanem a saját érzéseivel és a lelkiismeretével is harcol. A legtöbben ezért az elfojtást választják: magukba zárják a problémát, és sok esetben meg is magyarázzák (még önmaguknak is), hogy nem is gáz ez a kapcsolat; van néhány probléma ugyan, de hát ott a szeretet, baj nem lehet. Csakhogy ez nem igaz. Lehet baj, méghozzá elég nagy, és mielőtt ez bekövetkezik, jobb, ha teszel is valamit ellene.
Ha már tudatosult benned, hogy valami nagyon nincs rendben, és elkezdesz figyelni, akkor az érzelmi zsarolás felismerése már nem is lesz olyan bonyolult feladat. Röviden erről van szó: a kapcsolatotokból hiányzik az egyenlőségjel. Az érzelmi zsaroló gyakran emeli magát föléd (Te ilyen meg olyan vagy, bezzeg én megteszem érted ezt meg ezt…), és igyekszik bebizonyítani, hogy míg ő mindent megad Neked, Te nemcsak kevés vagy, de még hálátlan is. Az érzelmi zsaroló legerősebb fegyvere a bűntudatkeltés. Ő a jó, Te vagy a rossz. Egyszerű logika, könnyen le is leplezhető, de attól válik működőképessé, hogy érzelmekkel van átitatva.
Kik ők és hogyan csinálják?
Az érzelmi zsarolás elkövetője lehet mentálisan ép vagy sérült ember is, egy valami viszont biztos: az ilyen ember lelkileg sérült. Így nem is érdemes rá haragudnod, amiért Téged pusztít, mert a legtöbb esetben ezt nem szándékos károkozásként teszi, hanem a saját lelki sérülését vetíti ki Rád. Igen, jogosan érzed úgy, hogy az ilyen ember egy seggfej, de minden seggfejnek megvan a maga terhe. Ha haragszol rá, azzal Te magad is csak egy újabb terhet veszel fel, ezért inkább őrizd meg a lelki békédet, de határozottan és rövid időn belül zárd ki őt az életedből, vagy korlátozd a kapcsolatodat vele. Mert ha nem teszed meg, akkor ez a kapcsolat szép lassan felőröl.
De mielőtt az érzelmi zsarolók kezeléséről beszélnénk, nézzük meg, hogy mik a leggyakoribb típusai az ilyen embereknek, és milyen lelki sérülés húzódik meg a háttérben.
Az agresszív érzelmi zsaroló olyan ember, aki rendkívül akaratos személyiségével olyan határozottan Rád telepedik, hogy azt nehéz lenne nem észrevenni. Az van, amit ő akar és kész. Megmondja, hogy mit csinálj, és ha nem azt teszed, vagy valami nem úgy alakul, ahogy azt ő elvárja, akkor bebizonyítja Neked, hogy mekkora szar ember vagy. Tipikusan férfiaknál és férfias nőknél tapasztalható ilyen viselkedés. Az agresszív érzelmi zsaroló lelki sérülése az, hogy tudat alatt gyengének érzi magát, ezért erősnek akar látszani. Ehhez pedig szüksége van egy olyan emberre, akit el tud nyomni.
A mártír érzelmi zsaroló ezzel szemben azt a stratégiát választja, hogy elhiteti Veled: ő cipeli a vállán a világ terheit. Gyakran panaszkodik, sajnálatot kelt benned, és ha szembe akarnál menni azzal, amit ő szeretne, akkor Te vagy a hibás azért, mert még egy terhet rátettél a már amúgy is roskadozó vállára. Gonosz vagy, aki megtapossa a Földre szállt angyal meggyötört lelkét, és miattad fog összeomlani a világ legjobb, legtöbb szeretetet adó, legártatlanabb embere. A mártír érzelmi zsaroló lelki sérülése a szeretethiány. Jó eséllyel még gyerekkorában nem kapta meg azt a figyelmet és szeretetet, amire szüksége lett volna, és azóta cipeli magával ezt a terhet.
A hideg érzelmi zsaroló azt használja ki, hogy mivel Te feltétel nélkül rengeteg érzelmet közvetítesz felé, ő közömbös (vagy legalábbis nem túl érzelmes) tud maradni. Folyton azt érezteti veled, hogy Neked nagyobb szükséged van rá, mint neki Rád – és ez könnyen lehet, hogy igaz is. Mindenesetre ezt csak akkor tudod meg, ha egyensúlyba hozod az érzelmi intenzitásotokat, vagy akár a sajátodat az övé alá viszed. Az ilyen ember lelki sérülése az érzelmektől való félelem. Korábban olyan csalódás érte egy érzelmi alapú kapcsolatban, ami miatt többé nem akar érzelmessé, és ezáltal sebezhetővé válni. Ez a lelki sérülés is gyakran valamelyik szülővel való kapcsolat, vagy a szülők egymással való kapcsolatának élménye miatt alakul ki.
A játszmázó érzelmi zsaroló stratégiája az, hogy tudatosan, vagy akár tudat alatt visszaél a pillanatnyi vagy tartós helyzeti előnyével. Adok-kapok játékot játszik Veled, és előszeretettel bosszulja meg a vélt vagy valós tetteidet. Büntet, nem veszi fel a telefont, ha keresed, és ha bármi olyat teszel, amit ő sérelmez, akkor többszörösen fogod visszakapni. Az ilyen embernek az igazságérzete sérült, és az egója nagy. Üzleti alapra helyezi a kapcsolatot: pontosan megméri a gonoszságaidat, és az annak megfelelő kompenzációt adja érte cserébe.
Mit kezdj az érzelmi zsarolóval?
Végül nézzük, mit tudsz tenni, ha érzelmi zsarolás áldozata vagy. Nem egyszerű a helyzeted, hiszen minél erősebb az érzelmi szál, annál kevésbé érzel erőt magadban ahhoz, hogy kiszállj a játszmából. De ha már eléggé fáj ahhoz, hogy változtass, akkor változtatni fogsz. Ez ilyen egyszerű.
Arra kevés esély van, hogy észérvekkel meg tudj győzni egy érzelmi zsarolót arról, hogy amit tesz, az nem helyes. Ő sem az észérvek síkján mozog, még ha sokszor elő is hoz racionálisnak tűnő magyarázatokat. Az érzelmekkel tart sakkban, azok pedig mindig felülírják az észérveket. Amíg az érzelmi zsaroló lelki sérülése feldolgozatlan marad, addig vagy Téged fog pusztítani, vagy önmagát – és az is lehet, hogy mindkettőtöket. Ez pedig szükségszerűen felvet egy olyan kérdést, amely egy önzetlen, kiegyensúlyozott, feltétel nélküli szeretetre épülő kapcsolatban fel sem merülhet: megéri ez Neked?
Megéri hónapokat, vagy akár több évet szánni arra, hogy először felismertesd a másik emberrel az általa okozott kárt, aztán ha ez sikerül, akkor megkeressétek a háttérben húzódó lelki sérülését, majd feloldjátok azt? Igen, van az a kapcsolat, ahol megéri végigjárni ezt az utat, de azt csak Te tudod eldönteni, hogy a Tiéd ilyen-e.
Ha nem ilyen, akkor menj! Minél előbb, minél messzebb. Lelkileg mindenképp, de általában fizikailag is szükséges. Zárd le teljesen a kapcsolatodat az érzelmi zsarolóval, mert ha nem teszed, akkor tovább fogja szívni a véredet, újra és újra elhitetve veled, hogy Te vagy a rossz ember, és ő a jó.
Ha viszont a másik ember fontos számodra annyira, hogy időt és energiát fektess a lelki sérülése – és ezáltal a kapcsolatotok – rendezésébe, és vállalod annak a lehetőségét is, hogy ez nem fog sikerülni (mert ha ő nem akarja, akkor nem fog), akkor maradj, és egy empátiára, ugyanakkor határozott következetességre is épülő stratégiával tegyél azért, hogy közösen előbbre jussatok. Lesznek nagyon fájdalmas pillanatok is, főleg a lelki sérülésének megkeresésénél és feloldásánál, de ha képesek vagytok a kölcsönös megértésre és elfogadásra, akkor a bizalom is újra megerősödhet köztetek.
A stratégia mindig személytől függ, de egy valami egészen biztos: csak rendszeres és őszinte kommunikációval működhet. Ahhoz, hogy egy érzelmi zsarolóból újra lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, önzetlen szeretetre képes ember váljon (amilyen talán egészen kicsi gyerekként volt utoljára), rengeteg munkára és folyamatos együttműködésre lesz szükség. És még valamit fontos tudnod: soha senkit nem fogsz tudni megváltoztatni. Mindenki csak önmagán képes változtatni – egy másik ember csak segíteni tud ebben. De a segítség is csak akkor ér bármit is, ha nem ráerőlteted azt a másik emberre, hanem az ő személyiségéhez, lelki sérüléséhez és pillanatnyi helyzetéhez igazítva adod számára. Pont úgy, ahogy az eső: nem áttör rajtad, hanem az alakodat felvéve áztat el.
Ha így csinálod Te is, akkor van esély rá, hogy sikerülni fog. És ha ő is akarja, akkor biztos, hogy képesek lesztek egészségessé alakítani egy beteg kapcsolatot. Legtöbbször azonban az áldozat részéről vagy a reakció, vagy a segítség módja nem megfelelő, és az is nagyon gyakori, hogy az érzelmi zsaroló nem ismeri fel tetteinek káros hatásait. Vagy felismeri, de ez az állapot tökéletesen megfelel számára.
Bárki válhat önhibáján kívül érzelmi zsarolás áldozatává. De ha valaki áldozat is marad, az már kizárólag a saját felelőssége.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Üdvözlet! Nálunk sajnos az édesanyám, aki érzelmileg zsarol. A probléma régi, de mostanában vált elviselhetetlenné. 91 éves, én gondoskodom róla, emiatt munkám is itthonról végzem. Ha csak 1 órára hagyom magára, már számon kér. Azt mondja csak azért él még, hogy nekem segítsen, ami persze nem igaz. 30 éve a valásom után a lányommal visszakoltoztem, amit azóta is a szememre hány, mondván, nélküle én semmire sem mennék. Ami nem igaz, hiszen párkapcsolatban élek 23 éve, ami a napi intrikák miatt mostanában veszélybe került. Nem tudom mit tegyek, szeretem az anyukámat, de a páromhoz is ragaszkodom. Gyermekeim felnőttek, hárman élünk ebben az egyre nehezebben kibirható családban.
Mit tehet egy gyermek? neki hogyan segíthetünk?
Köszönöm.
Nagyon tettszik!!!
A házasságom rendkívül fontos számomra mert imádom a nejemet a fiamat és külföldön élve még nagyobb felelősséggel tartozom értük.Sajnos egyfajta megfelelési kényszerérzetem is akadályoz mert mindig igyekszem mindenkinek a legjobbat nyújtani de a határokat gyakran nem ismerem fel és átlépem.Nagyon félek hogy a nejem és a fiam elhagynak mert nem tudnék felkészülni a hiányukra sosem hisz mindennél jobban szeretem őket viszont rengeteg fájdalmat is okoztam nekik ezzel a hozott, örökölt hozzáállásommal.Üdv.János
Ez az írás hasonlít az én életemhez a velem megtörtént eseményekhez mindennél jobban szeretnék változtatni ezen ,mert házas vagyok nős és nevelek egy fiúgyermeket is de ezzel a személyiséggel és mentalitással kivitelezhetetlen ,és véleményem szerint tudok egyedül is változtatni ,rengeteget segített.Mivel sokat foglalkoztat a szervezett bűnözés elleni védekezés a taktikai dolgok miatt és ebből kifolyóan rengeteget olvastam erről ,viszont ezt a munkát végezni nem tudnám mert nem tartom magam rá alkalmasnak hiszen a vért erőszakot fegyvert stresszt nem birom elviselni és gyenge érzelmű ember lévén az erőszakot sem bírom szeretem a gyerekeket természetet és elítélem azt aki védtelen embereket bánt.Várom további megtisztelő írását.Tisztelettel:János
Kedves Gábor!!!Köszönöm az írásaidat nekem ez nagyon hasznos.Állandóan ilyen emberek társaságába voltam gyerekkoromtól,jól tönkre is tettek lelkileg.Már nagyon sokat fejlődtem,de még mindíg vannak problémáim az ilyen érzelmi manipulátorokkal. Kommonikációs könyveket is vettem már ami segít kimondani a mérgemet dühömet fájdalmamamat.De most van egy égetö problémám. Az ismerősöm a gyerekemet támadja levélben azért mert rám haragszik.Ez talán a legaljasabb húzás a világon ,főleg úgy ,hogy én sokat segítettem neki.Ő mondja ,hogy a szeretet nevében teszi,de ez persze nem igaz.Engem akar bántani a gyerekemen keresztül.De ezt a fajta aljasságot nem tudom,hogy hogy hívják.Ha válaszolnál megköszönném.
És ha az az érzelmi zsarolo az edesanyam? Teljesen kulombozo mentalitast kepviselunk. Felek ha kozlom vele hogy osszekoltozom a parommal, nem fog kimelni. Neha ongyilkossaggal fenyeget es buntudatot kelt bennem mondva o nem fontos nekem és jobb lenne ha nem lenne es nem szeretem ot…
Barátommal 15 éve vagyunk kapcsolatba,de neki van családja.Sajnos hogy belementem egy ilyen kapcsolatba.többször megcsalt másokkal ,de mindig mindent letagadott én voltam a hülye féltékeny.Pedig ez nem alaptalan volt.Most odáig fajult a dolog,pedig már nem fiatal 70 felé jár,de vezető beosztásánál fogva még mindig ragadnak rá a nők. Most sem ismer el olyan dolgokat ami bizonyított és engem ellenőriz illetve azt mondja én nem szeretem.Telefonon hívogat engem és a másik nőket is mindig elmondja mennyire szeret,de gondolom másoknak is ezt mondja.Szeretném ezt a játékot befejezni,de ő mindig hív és keres és azt mondja én untam meg,pedig csak a sok gaztettét unom.Szerintem bennem akarja a büntudatot ébreszteni.Sajnos sokszor kikészülők és nem szeretnék rá menni .gondoltam elmegyek orvoshoz mert egyedül nem tudom megoldani
Szia Gábor!
A döbbenet, a felismerés elegye kevereg a fejemben, hogy életem kezdete óta körülvesz ez a érzelmi hozzáállás.
Arra lennék kíváncsi, hogy ez úgymond “ragályos”? Akit érzelmileg zsarolnak ő is ilyenné válhat?
Én többszörösen megéltem! Nem szeretném ezt továbbadni!
Köszönöm, Mira!
Üdv,
Nem véletlen kerültem ide,ahogyan a többiek sem.Belekerültem egy olyan nevezzük kapcsolatnak- amiben sajnos rájöttem hogy a páromnak nevezett ember,zsarol.érzelmileg.
Mivel úgy éreztem hogy én ezt tudom kezelni,és természetesen nem vagyok hülye hogy hagyjam,utána néztem mit kell csinálni,és ott azt irták hogy szembesitsük a zsarolót a tettével-és ha szeret őszintén,akkor változtatni fog,vagy pedig egyszerűen kiderül hogy én tévedtem,és Ő lelép!
Megtörtént a szembesités……elmondtam mit érzek,hogyan gondolom és megkértem hogy ne tegye ezt velem!
Iszonyatosan leszidott,rám támadt-különböző jelzőkkel,hogy én mennyire megsértettem ŐT !
És hogyan viselkedhetek vele igy,hogy kétségbe vonom a szavát!
Szint e letaglózott.
A rossz hogy teljesen maga alá gyűrt..ennek már másfél éve…és tudom,hülye aki állja-de nem tudom már mit is tehetnék…!
Valaki tudna segiteni.?
Alexa ,24 éves
Kedves Gábor!
37 éves nő vagyok, most vagyok túl egy másfél éves kapcsolaton. A kapcsolat megszakadásának az oka egy volt kolléganőm, aki korábban zsarolta a páromat(akivel akkor még barátok voltunk), hogy “válassz: vagy az Edina, vagy én!?”. Ráadásul mindenért ÉN voltam a hibás, ÉN tettem tönkre a barátságukat stb. Szóval nem akarta elfogadni, hogy mi barátok lettünk. Később megtudtam, hogy már nem féltékeny a szerelemre, így elkezdtünk közeledni egymáshoz. 2015.11.20-án jöttünk össze, de a probléma azóta is emésztett, végül én a kolléganőmmel megszakítottam a kapcsolatot, a barátom csökkentette felé az érzelmi kötődést. Most odáig jutottunk el, hogy megszakította velem a kapcsolatot(korábban meg én is zsaroltam a páromat, hogy “vagy az Ildi vagy én”, de akkor a szerelme voltam!!!). Ezek után nem kerestük egymást, pedig nagyon hiányzik!!! Egyébként tetszik az írás. Edina
Én is megnéztem!Nagy szükségem van most minden batorítasra !Köszönöm 🙂
GÁBOR Az apám igy tette beteggé anyámat-nemvolt számára kiút két kisgyerekkel.sajét rokonai nemsegitettek,még örültek is hogyha hozzáment viselje.Rettenetesen sajnáltam anyut,gyerekként mindégabban biztam,ha felnövök megmentem.mire kijártam az iskolát,már akkorára énis betege lettem.Rettegtem,féltem,remegtem bújkáltam-sorolhatnám,kiszolgáltatottak lettünk,uralkodott felettünk,Bátyám fiatalon elmenekült otthonról,ezután ő már nem volt szemtanúja a történteknek.(Ő élete is szerencsétlenül sikerült)Apám intézte kihez mehetek férhez,éppen olyan volt mint ő,ütütt vert terorizált,elhagytam csakhogy úgy hogy vissza mentem a szülőkhöz,apám elküldött-férhez mentem ott a helyem és vissza kisért,Bánatomba munkába menekültem, a fentleirt minden érzelmi zsaroláson keresztül mentem,ha menni akartam -virágot hozott,ha szóltam össze vert,olyan beteggé tett,hogymár nem láttam kiutat ,értelmet az életnek,Még gyereksem született a rettenetes életün miatt.Elvált 21 év után ,hogy elhidegült,első pillanattól nőzött melettem,házaséletünk szinte nem volt.Évtizedekig kihasznált környezetembe lévők élveztét is,reméltem hogy megváltozik,Még 5évig egy telken különépületben laktunk,én teljesmagányban összeroppanva.És jött egy férfi aki igérte mindentől megvéd,költözzek el vele,hát még pokolabb lett az életem,Mindenem elvett ellopott, csöndes volt,de leg aljasabb a földön,nem lehetett tőle megszabadulni élősködött zsarolt,majd vert halál volt,Újra5évig senki,majd utána jöttaki azt mondta szeret,engem anyun kivül soha senki nem szeretett,lelkibeteg szeretet hiányos összetört fásult életunt voltam és elhittem még mindig mindent,Olyan békés nyugodt ember azt hittem végre megértő társam lessz vénségemre,de amilyen alamuszi olyan rafinált volt,Kedves zsarolással orromnál fogva vezetett,szép szavakkal hátra feléhaladtam vele,tisztelettudó viselkedése mögött saját maga érdeke ált,Erről szólt egész életem a zsarnokságról,érzelmileg kiegyensúlyozott ember azonnal látja hogy megvisel vagyok lelkibeteg,amit elviseltem amin átmentem egy vastag könyvbe tudnám szedni,Tudom nem sokan értenének meg, Nagyon tanulságosak a kérdések és válaszok kár hogy fiatalon nem voltam ennek tudatába,a mai embereknek nagy segitség ez.Sok sikert és folytatást ,Tetszik az oldal.köszönöm,
Kedves Gábor !
Csak most kezdtem erről a témáról kutatni, mert ugyan évtizedek óta tart, csak most éleződött ki igazán. Ugyanis az Anyám az, aki érzelmileg zsarol. Nyár végére már odáig jutott, hogy öngyilkossággal is fenyegetett, súlyos betegségek tüneteit mondogatja… stb
(40!!! éves vagyok)
Tudnál valami hasznos tanácsot adni?
Nagyon szépen köszönöm!!
Kedves Írisz!
Elolvastam a történeted, nagyon igazad van a ” a nem,az NEM is maradjon”sorral. Biztos, hogy sok erő kell ezt betartani, de egyszer elérkezik az idő, amikor kinyílik a világ és új embereket ismersz meg, új barátokat. Remélem hamarosan te is megtapasztalod azt az érzést amit most én: olyan hülye voltam, hogy eddig hagytam, annyira boldog az életem mióta nincs benne a zsaroló, és mi a francért vártam X évet, mire megszabadultam tőle… Kitartás és lesz eredmény:)
Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a cikket,pár hónapja vetettem véget egy baráti kapcsolatnak, amiről gondoltam, hogy érzelmi zsarolás van benne, de most tudatosult bennem igazán, hogy tényleg az volt. Az a vicces az egészben hogy 6 évig hagytam, hogy zsaroljon, folyamatos lelkiismeret-furdalásom volt, mert szemétnek éreztem magam. Számtalanszor vetette a szememre , hogy miért a párommal voltam, miért nem vele, volt hogy el akartam menni bulizni szilveszterkor a barátaimmal, de a szüleimnek elsírta a hölgy a bánatát, hogy egyedül lenne, és a szüleim meghívták, így otthon kellett maradnom. Ha nem vettem fel a telefont csak másnap, közölte hogy “hívtalak, nem vagyok elég fontos hogy felvedd? – Dolgoztam…” Nincs annyi szeretet a földön, amit ő közvetített felém, de nekem egy baráttól sok volt, túl sok, így persze én voltam a nemtörődöm és érzelmi nulla a szemében mert “kevés volt” amit érte tettem. Majd mondtam hogy ebből elég, hónapokig írkálta az smseket, hívogatott, hogy “szemét vagyok hogy lökhetem el őt magamtól, mikor ő annyi szeretetet adott és megváltoztatott jó emberré, ha most ellököm magamtól az egész változásom semmivé foszlik”. Egy ilyen embert nem lehet megváltoztatni. Próbálkoztam mindennel, ha egyszer valaki elkezd zsarolni azért teheti meg, mert tudja hova nyúljon, mit mondjon, amivel megbánthat, hogy kiakadj rá, mert ezeknek az embereknek az is elég ha veszekszel vele, mert addig is vele foglalkozol. Így van oka másnap felhívni hogy haragszol-e még, ő annyira jó ember hogy bocsánatot kér és nagyon szeret, majd elmondani ugyan ezt 3-4-5 nap múlva. Ha viszont nem vagy tökéletes 3-4-5 nap múlva is hallgatod, hogy “hogy lehetsz ilyen szemét ő annyira szeret, hogy megtette volna érted de teeeeeee!!” Kiszálltam. néha még próbálkozik de nem veszem fel, ha fel is veszem semleges dolgokról beszélgetünk. Azóta lett új párkapcsolatom, és a nem zsaroló barátaimra is több időm jut. ( Régebben nem volt senki az életemben mert a 24 órámat kisajátította. Ezért szakítottunk a párommal is.) Az egészben az a vicces, hogy az ő szemszögéből én voltam az aki zsarolta. Előfordult. De miért? Próbáltam magamat védeni az ő zsarolása ellen. Nem akartam több mérget, lelkiismeret-furdalást. de ennek VÉGE. kössz, hogy elolvastad.
Kedves Gábor!Ezúton szeretném megköszönni a hasznos információkat!Sajnos,kilenc évig éltem egy ilyen típusú kapcsolatban.A volt férjemmel..két gyermeünkkel.Komplikált volt a helyzet,mert az összes fajta zsarolást megtapasztaltam a leírtak közül.Hibáztatom magam,mert túl sokáig tartott de még most is tart ez a “küzdelem”.Sokáig fogalmam sem volt arról,hogy miben élek,csak annyit tudtam,hogy “valami nincs rendben”.Többször próbáltam kilépni,sikertelenül ebből.Ezek a kapcsolatok nagy mértékű függőséget okoznak,emiatt nehéz NEM-et mondani.A mai napig ,minden nap megküzdök azzal,hogy az a nem,az NEM is maradjon.El kellett döntenem,hogy mentenem kell a menthetőt:a gyermekeimet és magam,különben tragikusan végződött volna ez a kapcsolat.Fizikai bántalmazás miatt is.A félelem és a fájdalom visszarántott mindig.Azok,akik elszenvedői egy ilyen kapcsolatnak,sokszor szeretnének változtatni,vagy segítséget kérni,de segítség helyett mégegy adag pofont kapnak,(tapasztalat).Vagy nem tudnak/mernek változtatni,anyagi körülményeik miatt is,esetleg önbizalom hiány miatt is,főként,ha gyermek is van.Szerencsés az,akinek akad segítsége,aki által megtapasztalhatja,hogy képes “normális” életet élni,újra szépnek és jónak látja a világot és önmagát,mert már tudja,helyt tud állni,van kiút,a reménytelennek tűnő helyzetből.Aki nem él benne,nem tudja,mennyire nehéz egyáltalán beszélni róla,sokszor nincs is kihez fordulni,egyedül pedig nagyon nehéz felismerni,és a “gyógyulás útjára ” lépni,és járni rajta.Mindenkinek,akik érintettek ebben,sok erőt és kitartást kívánok,a küzdelemhez!
Kedves Gábor!
Rengeteg gondolatom támadt az írásával kapcsolatban. El kezdtem írni aztán ki is töröltem. A lényeg: nagyon pontos, szuper írás. Gondolat ébresztő és segítő.
Minden Jót Kívánok!
V.Kati
Kedves Gábor!
Több évtizedes gyötrődés után tettem pontot egy kapcsolatra. Ezt a kapcsolatot nem magam választottam, beleszülettem. Több évig küzdöttem, hogy az mégsem lehet, hogy pont őt kell elengednem, még itt a földi életemben. Saját lelki békémért mégis meg kellett tennem, mert felemésztett. Pontosan tudtam hol hibáztam. Mindig a segítségére siettem. Nem vártam meg, hogy ő kérjen segítséget, tettem ami a módomban állt, sokszor önmagam és a családom rovására. Nem vettem azt figyelembe, hogy ő mit szeretne, miben lenne szüksége segítségre. Mártír szerepe egyértelmű. Aztán hozzászokott és már ki is provokálta a segítséget tőlem. Természetessé váll, hogy önmagam elé helyezem. Sokszor kész helyzet elé állított. Persze ez nem tetszett nekem. Aztán nem keresett, nem hívott és mára már semmi kapcsolatom nincs vele. Azóta boldogabb vagyok. Az írás nagyon tetszett. Sok emberrel történhet ilyen. Sajnálatos, de soha nem tudtam megbeszélni vele a dolgokat. Ellentmondást nem tűrve éli az életét, mer szerinte én miattam romlott el az élete. Tudom, hogy ez csak a zsarolás egyik eszköze, de már nem érdekel. Fájdalmas hosszú út vezetett idáig, már előbb kellett volna ezt a döntést meghozni, az érzelmi kötelékek bennem nagyon erősek.
A napokban akadtam az oldalra!!Nagyon jókor jött!!Én is egy érzelmi zsarolóval élek már nagyon hosszú ideje?Végre felismertem a sok sok fájdalom után!!Sokszor próbáltam kimenekülni ebből a kapcsolatból,de tudja hogy szeretem és tudja mikor mit kell tenni hogy újra vissza könyörögje magát?Most lépni akarok!!Tudja,érzi ez most más…megváltoztam!!A baj hogy ő is…stratégiát váltott….?Borzasztóan félek!!!Félek hogy újra megsajnálom!!Tudom mit akarok,tudom mit kell tennem.El is kezdtem!!De félek újra legyőz a rutinjával!!?
Kedves Bea,
abból, amit írtál, számomra úgy tűnik, hogy nem fogod tudni közvetlen módon jó irányba vezetni édesanyádat. Szerintem érdemes lenne kiderítened, hogy mi az, amit szívesen csinálna (akár új hobbi, akár valami, amit már régóta halogatott), és például egy barátját bevonva ajánlani neki, hogy kezdjen bele. Így sem biztos, hogy menni fog, mert van, aki egyszerűen nem hajlandó változtatni az életén, bármit teszel, de így legalább nagyobb esélye van, hogy talál valamilyen irányt, és nem a Te életedet próbálja élni helyetted. Mindenesetre akármilyen eredménye is van a próbálkozásnak, azt azért tudd, hogy senki más életéért nem felelsz, csak a sajátodért. Azért viszont igen, és ha bárki más miatt elcseszed, akkor egy olyan ajándékot pazaroltál el, ami egyszeri és megismételhetetlen.Ha édesanyád változtat, az nagyon jó, ha viszont nem, akkor érdemes olyan szintre korlátoznod a kapcsolatotokat, hogy képes legyél mellette élni a saját életedet. De első körben szerintem próbáld meg, hogy valaki (egy barátja, vagy akiben bízik) rávezesse, hogy belevágjon valami olyan konkrét tevékenységbe, amit élvez.
Legyen szép napod!
Gábor
Kedves Gábor!
Mi a jó megoldás akkor , hogyha az édasanyám az érzelmi zsaroló? 60 éves, nyugdíjas, elmondása szerint “semmi öröme az életben”, édesapámmal nem a legjobb a házasságuk. Egyke vagyok. megváltoztatni nem tudom, viszont a kapcsolatot sem szeretném vele megszakítani. Kamasz korom óta zsarol érezelmileg, mióta elkezdtem függetlenedni. Most 30 éves vagyok. Sajnos nagyon sok vitánk van/volt, mert soha nem hagytam magam. Sokszor úgy érzem jobb, hogyha nem is beszélünk…
Nagyon hálás lennék egy használható tanácsért.
Köszönöm!
Kedves Gábor!
Köszönöm a választ! Az eszem tudja a választ, hiszen már néha görcsbe rándul a gyomrom, amikor beszél velem. Akiről szó van, egy olyan ember, akinek soha semmi nem jó, mindennel problémája van, mindenki őt akarja átverni, mindenki ellene van, állandóan harcban áll mindennel. Okolja a sorsot, engem, mikor kit, hogy hibáztak….A szüleimet leszólja, kritizálja, kétszínűnek titulálja, nem tisztel sem embert, sem a szeretteimet. Mindenkinek és mindenről megmondja a véleményét, persze leggyakrabban a rosszat. Eddig mindig újabb és újabb eseélyt adtam neki, én balga…. Nem akarok kapcsolatfügő lenni, a gyermekem ad erőt a mindennapokhoz. Gyűjtöm az erőt a megfelelő lépéshez…
Kedves Judit,
köszönöm szépen, hogy itt vagy, és azt is, hogy írtál. A változástól általában mindig félünk, pedig sokszor az állandóság sokkal veszélyesebb. Természetes, hogy most félsz változtatni, de gondolj bele, mit éreztél volna, ha régen, amikor még rendben voltál, tudtad volna, hogy most egy ilyen helyzetbe fogsz kerülni? Féltél volna nagyon, gondolom. Próbáltad volna elkerülni, mert ez a helyzet nagyon nem jó Neked, és szenvedsz miatta. Ha innen kilépsz, az is félelmetesnek tűnik, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy csak jobb jöhet. Jöhet rosszabb is átmenetileg, de hosszútávon csak Rajtad múlik, hogy milyen életed lesz. A jót is el lehet rontani, de minden rosszat is meg lehet változtatni. Általában azonnali eredményt várunk, egy ilyen helyzetből való kilépés pedig nem garantálja, hogy azonnal sokkal jobb lesz. Jó eséllyel igen, de az is lehet, hogy lesz még vele munkád. Az viszont számodra is egyértelmű, hogy ami most van, az nem élet, csak túlélés. Egy érzelmi zsarolót megértéssel érdemes kezelni, mert nem ellened irányul a tette, hanem a saját lelki sérüléseit kompenzálja. Viszont ha valóban szeret Téged, akkor a Te érzéseid is számítanak számára. Ha ezt nem érti meg, akkor ahogy írtam, ideiglenesen vagy véglegesen érdemes kizárnod az életedből. A félelmeiddel kapcsolatban pedig eszembe jutott a kedvenc motivációs videóm, ami talán Neked is hasznos lesz: https://www.youtube.com/watch?v=BI_HOPqcRFA
Kedves Gábor!
A saját problémámra választ keresve jutottam el erre az oldalra…Nem régen jöttem rá, hogy érzelmi zsarolás áldozata vagyok…erős lelkületű nők közé tartozom, de egyenlőre nem boldogulok a problémámmal..tudom, hogy mit kellene tenni, de nagyon nehéz ellenszegülni..félek…
Kedves Erzsi,
én már nem hiszek a véletlenekben. 🙂 Nagyon örülök, hogy itt van és olvas, és köszönöm szépen a nagyon kedves szavait. 🙂 Igen, az írásaim tapasztalatra épülnek, mert amiről nincs megfelelő ismeretem, azzal kapcsolatban igyekszem kerülni a véleményalkotást. Ami a tudományokat illeti, szinte mindenre nyitott vagyok, és próbálom megtalálni a párhuzamokat és hasonlóságokat a különböző, egyébként mesterségesen szétválaszott tudományokban. Szerintem ezek a hasonlóságok azok, amik valahol visszavezetnek oda, ahonnan egyre inkább elszakadtunk: a természethez.
Teljesen egyetértek, hogy általánossá vált a zsarolás és a félelemkeltés, pontosabban mindig is jelen volt, csak a módszerek finomodtak, és talán ezért esnek bele többen ilyen csapdába.A zsaroló és a bosszúálló ember indítéka is mindig ugyanaz volt: a félelem. Amint megtaláljuk a mélyen gyökerező félelmet, úgy megtaláljuk a megoldást is annak feloldására, vagy ha a másik embert erre nem tudjuk ösztönözni, akkor elfogadjuk őt olyannak, amilyen, és kizárjuk az életünkből, mert önmagunkat nem fogjuk pusztítani mások miatt.
Még egyszer köszönöm szépen, hogy írt, és hogy olvassa az írásaimat. 🙂
A legjobbakat kívánom szeretettel!
Gábor
Kedves Gábor!
Én teljesen véletlenül tévedtem erre az oldalra, aztán elvesztettem a fonalat, a sok kattintgatással. Örömmel, újra itt vagyok, és ez már nem lehet véletlen.
Köszönöm nagyon érdekes eszmefuttatásait, mondhatom tapasztalatnak? Nem tudom, milyen tudomány segíti, született intelligácáján kívül, de az érthető megfogalmazása, humánus megközelítése, megfogott. Olvasója, együttgondolkodója maradok. Annyira mindennapi “kenyerünk” lett a zsarolás, félelemkeltés, kiközösítő magatartás, amit szerintem a bosszúállás érzése tart életben. Lehet irigykedni, félni, félteni, féltékenykedni, de zsarolónak, bosszúállónak lenni soha. Szerintem ez nem megalkuvás, nem birka tempó, nem meghátrálás, alap ahhoz, hogy egy ember tartása megmaradhasson, a lélek nyugalma. Egészséges, hosszú életet, további szép gondolatokat kívánok! Takácsné Erzsi, a jövő generációját féltő, gyakorló nagymama
Bizony, pozitív és negatív viselkedésmintákat egyaránt nagyon hatékonyan meg tudunk tanulni. És ez leginkább gyerekkorban történik, ezért óriási a szülők felelőssége abban, hogy később kiből lesz másoknak ártó ember, vagy éppen áldozat.
Köszönöm szépen Ildi, hogy megírtad a gondolataidat. 🙂 Teljesen egyetértek, hogy kiállni önmagunkért egy tanulási folyamat eredménye, ami sokak számára nem nyilvánvaló, mert nem hisznek benne, hogy van megoldás. Szerintem nincs ellentmondás az “azt lehet bántani, aki hagyja” gondolattal kapcsolatban sem. Nemcsak az tudja hagyni az érzelmi zsarolást, aki hagyni akarja, hanem az is, aki fel sem ismeri, vagy nem tudja, hogy lehet másként is élni (ahogy Te is írtad, még nem tanulta meg). Ezért nagyon fontos, hogy egyrészt közvetlenül is tanítsuk egymást, másrészt a saját életünkkel megmutassuk, hogy nem kell a langyos pocsolyában maradni.
Áldozat is lehet zsaroló!
Pát persze!
Azt látja, hogy így lehet érvényesülni, ezért azt az utat követi. Mint a gyermek amikor a szülőt követi. De másképp is választani. De ez már az értelem, és tanulás, kutatás kérdése. ..
“CSAK AZT LEHET BÁNTANI, AKI HAGYJA”
Ezzel nem értek egyet.
Minden embernek megvan a fejlődési szintje, fejlődési szakasza. Mink is mennyivel bölcsebbek vagyunk, mint pár évvel ezelőtt.
Mindenki másmilyen szintről indul.
Az akkori én, az akkori tudásommal, ugyanazt tenném. Ha még nem tanultuk meg, a hogyant, hogyan változtassak a helyzetemen, addig bizony nem is fogunk tudni.
Hagyni magunkat. Ebbe nagyon sok minden benne van. Megtanulni, hogyan álljunk ki magunkért.
Megtanulni, hogyan konfrontálódjunk a másikkal, vagy hogyan kell a másik embertől elhidegülni, ha nagyon érzelmesek vagyunk. Még lehetne sorolni….
Akar az ember változni, mert sokszor érzi, hogy nem jó. De ameddig nem látja a hogyant, de a miért-et már igen, hogy miért is kell megváltozni, mert ez a helyzet nagyon nem jó.
Ezért nagyon jó az ilyen írások, hogy sok hogyan-ra is választ adnak. Megvílágítják, hogy nem is olyan nagy baj nemet mondani, ha valakit elengedek az életemből… sokszor kell a bátorítás, és hogy valaki megmondja az igazságot, ha még fájdalmas is. Nagyon sok ember közelében nincsen ilyen személy, akitől tanulhatna. Marad a nett.
Lehet, hogy sokaknak érthetetlen, hogy azt is tanulni kell, hogyan álljak ki magamért, magunkért. De ameddig ezt az utat be nem jártuk, addig nagyon sok személy áldozat.
De ez nem az ő hibája, csak akkor, ha nem akar fejlődni, változni. De nyilván aki ezt, és ilyen cikkeket olvas, már úton van, egy szebb élet felé, ahol megtanulja, hogyan legyen saját maga úra a saját élete felet. Nem mások döntenek felettünk, hanem mi. Ha valamit megengedünk, az is a mi ( én) döntésem.
Köszönöm szépen Tibor, nagyon örülök, hogy tetszenek az írásaim. Nagyon jó gondolatot tettél hozzá, tényleg még egy adott kapcsolaton belül is lehetünk egyszerre zsarolók és áldozatok. Ezért fontos az önreflexió, mert ami az én igazságom, az nem biztos, hogy a másik ember igazsága is, és nincs is olyan, hogy abszolut igazság. Írtad, hogy fontos felismernünk magunkban azt, ha mi magunk ártunk a másik embernek. A legtöbben erre azért nem képesek, mert azt sem veszik észre, ha önmaguknak ártanak. Önmagunkkal szembenézni talán a legnehezebb feladat az életben, ezért is nem teszik meg olyan sokan. Pedig nagyon megéri. Köszönöm szépen még egyszer az értékes gondolatokat. 🙂
Legyen szép napod!
Gábor
Köszönöm szépen Ági, örülök, hogy hasznos volt. 🙂
Szia Emese, köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy hasznos volt. 🙂 Teljesen egyetértek, én csak a végén utaltam rá, hogy az áldozatnak is szerepe van a dologban, de nagyon jó, hogy kiegészítetted a gondolataiddal. Amit említettél, hogy valaki egyik kapcsolatában áldozat, a másikban farkas, az sokszor éppen azért van, mert kap egy lelki sérülést valakitől, és ezt továbbadja másnak. Oda önti a szemetet, ahova éppen lehet. Ez az a bizonyos kukásautó törvény, amiről megosztottam egy történetet korábban: http://hasznaldfel.hu/2014/07/kukasauto-torvenye.html
És igen, a szemét csak akkor a miénk, ha elfogadjuk, amit ránk öntenek.
Köszönöm szépen még egyszer, hogy megírtad a gondolataidat, és a “ha szabad”-ra csak annyit mondok, hogy nemcsak szabad, hanem nagyon örülök is neki, ha együtt gondolkodunk és egymástól tanulunk. 🙂
Legyen szép napod!
Gábor
Kedves Gábor!
Nagyon jó eszmefuttatás, nagyon szeretem a cikkeidet, mert mind elgondolkodtató.
Egyetlen dologgal egészíteném ki (vagy inkább gondolnám tovább) a fentieket: a felállás (ahogy Emese írta) soha nem fekete-fehér. Te azt vezeted le, hogy van a zsaroló és van az áldozat. Ám: az áldozat is lehet zsaroló. Zsarolják, hát visszazsarol.
Most jön az eredeti gondolat. 🙂 Felismerhetem, hogy zsarolnak, de azt is fel (kell) ismernem, hogy én is zsarolok adott esetben. Most ezt vagy sikerül közösen rendeznünk (a zsarolónk az esetek 90%-ban nem fogja elismerni, hogy zsarolt), vagy én tisztázom magamban egyedül: én ebben és ebben érzelmi zsarolóként viselkedtem , és változatok. Ha ő velem tud lépni, oké, ha nem, akkor jöhet a Te gondolatmeneted. 🙂
Köszönöm újra a nagyszerű cikket! 🙂 További jó erőt és jó munkát mindehhez!
Tibor
Kedves Gábor! Megint fején találtad ! Gratulálok!
Kedves Gábor!
Köszönöm szépen az írásod! Megint nagyon klassz, mint mindig 🙂
Egy dolgot hozzáfűznék – ha szabad -, saját tapasztalat alapján: CSAK AZT LEHET BÁNTANI, AKI HAGYJA. Sokszor az áldozat is olyanolyan hibás a kapcsolat elferdülésében, mint maga a farkas. (Legjobb pálda erre, hogy egy személy lehet egyszerre áldozat is és farkas is a különböző kapcsolataiban, egyikben ez, másikban az.) Legtöbbször (legjobb esetben) ha az áldozat megváltoztatja a hozzáállását s kiáll magáért, s ezáltál már nem nyújt táptalajt az érzelmi zsaroló számára, a probléma megszűnik magától – mert ugye a világ tükör, igazából mindenben és mindenkiben magunkat látjuk. És beszélgetni kell. Mindig. Ha ez sem segít, akkor pedig valóban lépni, méghozzá jó messzire :-).
Szép napot mindenkinek!
Emese