(avagy egy gyors emlékeztető, mielőtt teljesen kicsinálod magad)
Lehetőség vagy a másik ember számára. Nem az egyetlen lehetséges út, nem a kötelező érvényű döntés, nem a megkérdőjelezhetetlen igazság, nem a boldogság kizárólagos forrása. Nem kell magadra venned – egyikünk sem az.
Gondba akkor kerülsz (általában), amikor megpróbálod kiterjeszteni a hatáskörödet. Amikor Te akarod megmondani, hogy ki szeressen Téged és mennyire. Amikor arra vársz, hogy észrevegyenek. Amikor elvárod, hogy valaki mindenképp a neked kedvező döntést hozza meg. Hogy Téged válasszon a munkája, egy káros szokása, egy másik ember, vagy önmaga helyett. Amikor nem érted, hogy az, akinek Te nem ártasz, miért árt neked.
Pedig Te ártasz magadnak – bármilyen szarul is hangzik ez.
Te ártasz magadnak azzal, hogy nem azt nézed, ami van, hanem az idealizált képet, amit festettél magadnak. Te ártasz magadnak azzal, hogy ivásra akarod késztetni (vagy kényszeríteni) a vándort, aki elkerüli a kutat. Te ártasz magadnak azzal, hogy szaladó kút próbálsz lenni a sivatagban.
Csak tudod, a kút akkor is kút marad, ha a vándor ivás nélkül továbbhalad. Te viszont már nem vagy Önmagad. Szeretetre vágyóból lettél szeretetkurva. Figyelmet kérőből lettél figyelemért harcoló katona. Szabad lélekből lettél másoktól függő rabszolga.
Ilyen az, amikor a vágyakkal keveredik az arrogancia.
Tudom, ez most rosszul esik. Te és az arrogancia? Hiszen Te csak jót akarsz. Te csak azt szeretnéd, hogy szeress és szeressenek. Hogy figyelj és figyeljenek. Meg hasonló tévképzetek. Nem, nem az a tévképzet, hogy létezik ilyen kapcsolat, hanem az, hogy ez a Te akaratodon múlik kizárólag. A Te részed igen, persze… na de a másik ember része? Ahhoz neked pont annyi közöd van, mint neki ahhoz, hogy mi fájjon neked és mi ne.
Ugye, hogy Te sem hagynád, hogy megmondja ezt neked?
Akkor miért hiszed, hogy tisztább lesz a szeretet, nagyobb lesz a figyelem, boldogabb lesz a kapcsolat, ha erőlteted? Miért hiszed, hogy amit Te helyesnek gondolsz, pont arra van a másik embernek is szüksége? Miért hiszed, hogy az útról, amin jár, el kell térítened?
Na, ez az arrogancia.
De nem kell aggódnod emiatt – szinte mindannyian belecsúszunk ebbe. Tisztán szeretni, tisztán kapcsolódni, tisztán cselekedni olyan feladat, amit egy egész életen át tanulunk – jó esetben. Mert van, aki ragaszkodik a félelmeihez, és koldus marad, várva, hogy könyöradományként megkapja a szeretetet. Vagy terroristává válik, aki arrogánsan próbálja ráerőltetni magát mindenkire, és beleszarik a másik ember érzéseibe.
Lehetsz kút is, persze.
Lehetsz magabiztos az értékeidben. Lehetsz csendes forrása a szeretetnek. Lehetsz rendben azzal, ha isznak belőled, és azzal is, ha elkerülnek. Ez az, ami csak nagyon keveseknek megy. Mert csak nagyon kevesen tanulták meg tisztán adni és tisztán befogadni a szeretetet. Csak nagyon kevesen fogadják el azt, ami van, ahelyett, hogy harcolnának illúziókat kergetve.
Jó barátod a csend. Nem kell menekülnöd előle.
Eleinte fájni fog, ahogy egyedül maradsz magaddal – a félelmeiddel, a gondolataiddal, a fájdalmaiddal. Fájni fog, hogy csak vársz valakire, aki nem fordul feléd – vagy nem teszi meg elégszer ezt. Fájni fog, hogy porrá kell zúznod az idealizált képedet. Ha viszont vállalod ezt a fájdalmat, akkor megtapasztalod, mit jelent átölelni önmagad. Akkor is, ha senki más nem ölel át Téged. Akkor is, ha úgy érzed, minden elveszett.
És minél többször átöleled önmagad, annál könnyebben el tudod engedni a vándorokat. És annál jobban észreveszed azokat, akik leülnek melléd, mert szeretik a kutadat.
De addig is, amíg még nem természetes állapotod az önszeretet, hasznos lehet időről időre emlékeztetned magad a természet tanítására: ha a vándor nem áll meg a kútnál, a kút nem szalad utána.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Írásaim
Köszönöm. Pont jókor jött.
Ölelés ismeretlenül is.