Sokan mondják, hogy mocskos világban élünk. Erőszak, környezetszennyezés, egymáson való keresztülgázolás, és a mindez iránti általános közöny jellemzi szerintük a társadalmunkat, és könnyű lenne azt mondani, hogy igazuk van. Túl könnyű lenne. Panaszkodni ugyanis nagyon jól tudunk, csak míg azt tesszük, elvesszük magunktól a változtatás lehetőségét. Amíg csak nézzük, hogy mi nem jó, de nem teszünk semmit azért, hogy jó legyen, addig hajtjuk magunk alatt a mókuskereket. Addig csak áldozatok vagyunk, és pontosan azt kapjuk, amit megérdemlünk.
Persze változtatni nem mindig könnyű, és általában nem is megy gyorsan. Ráadásul rengeteg energiára és fiatalos lendületre van hozzá szükség, amiről sokan talán már lecsúsztak végleg. Talán már Te is úgy érzed, túl késő, hogy változtass az életeden, hogy megvalósítsd az álmaidat, hogy szebbé tedd a környezetedet, ezért inkább nem is próbálkozol már többet. De az is lehet, hogy mindez csak a fejedben élő üres kifogás.
Vannak ugyanis olyan emberek, akik nem ismerik sem a „túl késő”, sem a „lehetetlen” fogalmát. Egyszerűen csak csinálják, amit szeretnek, és csodálatos dolgokat valósítanak meg. Ilyen ember Anežka Kašpárková is. A hölgy a Csehország keleti részén fekvő Louka nevű falucskában él, és szabadidejének nagy részét azzal tölti, hogy a falu épületeire gyönyörű népi motívumokat fest. Mindezt 91 évesen.
Anežka korábban mezőgazdasági munkásként dolgozott, 30 évvel ezelőtt ment nyugdíjba, és egy falubéli hölgytől tanult meg népi mintákat festeni. Azóta szenvedéllyel varázsolja egyre szebbé a környezetét, láthatóan nem törődve az életkorával, vagy bármilyen más körülménnyel. Egyszerűen csak csinálja, mert jól érzi magát így.
Részletesen kidolgozott motívumaival a falu kápolnáját is feldíszíti minden egyes évben, és amikor szükséges, létrára vagy állványra is simán felmászik.
Ő így járul hozzá a környezete szebbé tételéhez – ahogy saját életének szebbé tételéhez is, mert a kettő között mindig összefüggés van. És tudod, mi a legszebb az egészben? Az, hogy neki is ugyanannyi energiája van, mint bárki másnak, csak amit sokan kesergésre, önmarcangolásra és másokkal való fölösleges csaták vívására pazarolnak, azt ő kreatív munkára használja. Így születnek a valódi csodák.
Ha szeretnéd jobban érezni magadat a bőrödben, és szeretnél egy szebb világot magad körül tudni, akkor emlékeztesd magad gyakran erre a 91 éves nénire, aki minden egyes nap valósággá formálja az álmait.
Mert valójában ennyi a nagy „titok”: szeretettel és lelkesedéssel mindennap valami apró jót tenni. Egy vonás… és még egy… és még egy…
Kinek mi van a lelkében, azt adja magából – és olyanná formálja a világot.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Személyes segítség

Írásaim

Hosszú útra készülj
Szeretjük a gyors eredményeket. Annyira, hogy könnyen megszállottaivá válunk az
Tovább
Az egyik legnehezebben kimondható szó…
…a nem. Lelkiismeret furdalást okoz, megsérti az énképünket, és sokszor
Tovább
A majmok és a banán – avagy mi áll cselekedeteink hátterében?
Van értelme annak, amit csinálsz? Persze, hogy van, hiszen Te
Tovább
Mindenki játszhat
Hajlamosak vagyunk többnek, jobbnak gondolni magunkat másoknál. Aki más, azt
Tovább
Miért csak ennyi jutott neked?
Elnyomott feleségek. Boldogtalan férjek. Robotként dolgozó emberek. Szülői lelki terror
Tovább
Miért ne éppen Te?
Valaki győzni fog. Valaki megnyeri a versenyt, amiben elindultál. Valaki
Tovább

4 Comments

  1. “…mocskos világban élünk. Erőszak, környezetszennyezés…”
    Azért ismerünk még mocskosabbakat is a múltból. Pl. a hatvan éves németalföldi háború, vagy az elmúlt század közepe. Persze, igaz, a mai szelektív gyűjtés hazai módszerei hasonlóak ahhoz, mint mikor az utcára öntötték ki a szennyvizet, ürüléket, de már voltak elvezető csatornák. de csak hasonlóak, mert jobb helyeken már nincs szennyvíz az utcákon. Anežka példája valóban nagyon szép.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük