Képzelj el egy 81 éves bácsit. Sajnos az emberek többsége olyan életvitelt folytat, mellyel eleve kizárja a lehetőséget, hogy egyáltalán megérje ezt az életkort. De képzeld el ezt a bácsit, aki megérte. Milyennek látod őt?
Ahogy a széken ülve, ráncos arccal, az élettől megfáradt szemekkel rád néz, milyen érzéseket vált ki belőled? Gondoskodni vágyást? Egy letűnt múlt tiszteletét? Vagy talán egy kisiklott élet látványa miatti sajnálkozást? Tudod őt tisztelni a jelenéért, vagy csak a múltjából élsz, ahogy ő is?És most képzelj el megint egy 81 éves bácsit. Egy másikat. Egy olyan bácsit, aki erős – erősebb, mint az unokája korabeli fiatalok legtöbbje. Tele van energiával, és eszébe sem jut belefáradni az életbe. Vannak céljai, és minden nap tesz érte, hogy közelebb jusson hozzájuk.
Ha nehezen megy a vizualizáció, akkor segítségként nézd meg ezt a rövid videót.
A 81 éves fiatalember neve Fedor Aleksejevich Hasjanov. Nyugodtan mondhatod, hogy ez az ember nem normális. Valóban nem az. Ha normálisnak lenni annyit jelent, hogy tolod magadba a gyorskaját, a napi mozgásmennyiséged a hűtő és a TV közötti ingákból áll, és a természettel való kapcsolatod a számítógép háttérképeként beállított csodálatos táj nézegetésében merül ki, akkor ez az ember valóban nem normális.
Sokféle érzésed lehet vele kapcsolatban, de egy biztosan nem: szánalomnak itt nincsen helye. Ő az, akiben biztosan nem egy elveszett öregembert látsz, aki sajnálatra és segítségre szorul. Persze felmerül benned, hogy nyilván nem most kezdte. Meg nyilván jó a genetikája. Így könnyű. És a csillagok együttállása is őt segíti…
De valamit mindenkinek érdemes tudni, aki szerencsésnek gondolja ezt az ukrán férfit, vagy a hozzá hasonlóan kiemelkedő teljesítményt nyújtó embereket. Nem a szerencsén múlik. Fedor Aleksejevich Hasjanov valóban nem most kezdte. De valamikor elkezdte. Úgy, ahogy a többiek: gyengén, ügyetlenül, hibázva, elbukva és újrakezdve. Az elkötelezettségének köszönhetően rendelkezik korát meghazudtoló fizikai képességekkel, melyekről még a fiatalok zöme sem mer álmodni. Azt is jó, ha tudod, hogy nincs egyedül. Vannak még idős sportolók, művészek, oktatók, vagy bármely más területen aktívan tevékenykedő emberek, akik számára az életkor csak egy szám, mely az életük minőségéből semmit nem vesz el.
És még egy fontos üzenetet közvetít ez az úriember azzal, amit csinál: nem kellenek csoda módszerek, mindentudó guruk, drága eszközök és termékek ahhoz, hogy egészséges és teljes életet éljünk. Nem az számít, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy hogyan csinálod. Ha magyarázkodsz, hogy miért nem csinálod, vagy miért nem teljes odaadással csinálod, akkor az életed egy lejtő lesz, melyen minden egyes nap lejjebb találod magad, mint ahol előző nap voltál. Ha viszont lelkesedéssel, kitartással és kifogásokat nem ismerő hozzáállással csinálod, akkor eredményeket érsz el. Ilyen egyszerű.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
