Lefutni egy maratont szép teljesítmény. 180km-t letekerni bringán szintén az. A kettőt egymás után, egy 3.8km-es úszást követően végigcsinálni pedig igazán elismerésre méltó eredmény, bárki is éri el. Évről évre rengeteg fiatal teszi próbára állóképességét az Ironman versenyeken; sokan elbuknak, sokan sikeresen teljesítik. De egy valami biztos: ilyen kemény megmérettetés nem öreg embereknek való. Vagy nem biztos?
Van egy idős amerikai apáca, akit nem igazán érdekel, mások szerint mi biztos és mi nem, kinek mi való és mi nem. Ő Madonna Buder, akinek 84 évesen esze ágában sincs abbahagyni a versenyzést a korára, vagy bármi másra hivatkozva. Az, hogy a legidősebb Ironman-t teljesítő emberként már többször is világrekordot állított fel, csak mellékes. Őt valami más hajtja.
Madonna nővér nem most kezdte, de nem is túl korán. 47 évesen fedezte fel a futás, majd a triatlon iránti szenvedélyét, és 55 éves kora óta vesz részt Ironman versenyeken.
Hit, kitartás és megalkuvás nélküli következetesség. Erre épített, és amit felépített, az egészen csodálatra méltó: több mint 350 triatlon versennyel a háta mögött a számláló még mindig nem állt meg. Ennek pedig egyetlen oka van: Madonna Buder nem öreg. Ő lélekben és fejben fiatal maradt, a teste pedig engedelmeskedik. A test mindig engedelmeskedik.
Hogy mennyire, azt az alábbi rövid videó is bizonyítja (angolul nem tudóknak is érdemes beletekerni, hogy lássák mozgásban az akkor 80. életévéhez közeledő „Vas nővért”):
Kifogások nélkül folyamatosan haladni a cél felé. Ez csak így megy. Akár idős vagy, akár fiatal, csak rajtad áll, hogy öreg vagy-e. Mert öreggé akkor válik az ember, amikor megáll a fejlődésben, amikor letesz a céljairól, és amikor hagyja, hogy a szenvedélye meghaljon benne.
„Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk,
hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”
George Bernard Shaw
Hatalmas köszönet Nórinak, aki már nem először hívta fel a figyelmemet egy inspiráló történetre.