Szeretettel nemet mondani.
Ez talán az egyik legnehezebb dolog az életben. Agresszívan szinte bárkinek megy. Vagy alapból is, vagy akkor, amikor már annyit nyeltél, hogy nem bírod tovább és robbansz.
Végletek. Egyiknek sincs semmi köze a lelki békéhez. Egy valamire viszont tökéletesen alkalmasak: rombolásra. Rombolod az emberi kapcsolataidat, rombolod az énképedet, rombolod az egészségedet.
Csak ezt sokáig nem veszed észre. És közben szép lassan beléd ég a minta, hogy Te csak agresszívan tudsz nemet mondani. Ezt pedig utálni fogják benned – és ha van lelkiismereted, akkor Te is utálni fogod magadban. Ezért még nehezebben mondasz majd nemet olyan dolgokra, amik rohadtul nem Téged szolgálnak. Kész is a csapda.
Szeretettel nemet mondani. Nem dühből, nem dacból, nem játszma részeként, és nem is bosszú által vezérelve.
Hanem meggyőződésből. Azért, mert ismered a határaidat, és már nem érzed szar embernek magad, ha mások számára is meghúzod azokat. Azért, hogy ne fogyj el. Azért, hogy Neked is jó legyen. Azért, hogy többet tudj adni azoknak, akik tiszteletben tartják a határaidat.
Ehhez nincs szükség agresszióra. Ehhez arra van szükség, hogy határozott igent tudj mondani Önmagadra.
Mert megtanultad: minden egyes igennek sok nem az ára.