Van, amikor nagyon nehéz indulatoktól mentes maradni. Akkor különösen, amikor egyszerre három olyan tényező is jelen van, amelyek egyenként is mérhetetlen dühöt, szomorúságot és fájdalmat tudnak ébreszteni: a hatalommal való visszaélés, a következmény-nélküliség és az értelmetlen halál.
A hírek szárazak, közönyösek és olyan apró szeletét ragadják meg a valóságnak, hogy az jelentéktelen piszokká zsugorodik össze.
A valóság az, hogy egy Svájcból útnak indult, hazánkon keresztül vándorló, különösen védett, jeladóval ellátott farkas Magyarországon túl már nem jutott, mert egy vadász gondolt egyet és kivégezte. De ez még csak a valóság nagyon apró szelete.
Az is a valóság, hogy mentálisan sérült, saját felsőbbrendűségi érzését kiélni vágyó, vagy alsóbbrendűségi érzését görcsösen kompenzálni akaró emberek olyan pozícióba juthatnak, hogy mások életéről és haláláról döntenek. Vadász, politikus, kisember, tök mindegy.
Az is a valóság, hogy egy lelketlen gyilkos legfeljebb néhány évig tartó elzárás és az adónkból biztosított ingyen ellátás után újra azt csinálhat, amit akar. Vagy csak fizet egy keveset (mert az élet értékét meg lehet határozni egy méltó pénzösszegben, ugye…), aztán röhögve meséli el a sztorit a haverjainak.
Az is a valóság, hogy az egyenlők közt vannak egyenlőbbek; vannak az ökrök és vannak a jupiterek. Vannak, akiknek mindegy, kin vagy min keresztül vezet az út a pénzhez, az elismeréshez, vagy éppen a pillanatnyi kielégüléshez. Eltipornak bárkit, aki az útjukba kerül, és teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják: a seggük védve van. Egy-kettő feláldozhatóvá válik közülük, hogy a többi keze továbbra se legyen kötve.
Az is a valóság, hogy az élet nem attól értékes, hogy mennyire azonos a Tiéddel, hanem önmagában az, legyen az emberé, farkasé, vagy a fűszálé a réten. De ezt csak az érti, aki kidolgozta magából az arroganciát, és betöltötte a helyét bölcsességgel.
Mert az is a valóság, hogy ember emberrel, ember állattal, ember önmagával csak akkor lesz békében, ha nem uralkodni akar, hanem közeledni – tisztelettel.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.