Van, amikor nagyon nehéz indulatoktól mentes maradni. Akkor különösen, amikor egyszerre három olyan tényező is jelen van, amelyek egyenként is mérhetetlen dühöt, szomorúságot és fájdalmat tudnak ébreszteni: a hatalommal való visszaélés, a következmény-nélküliség és az értelmetlen halál.

A hírek szárazak, közönyösek és olyan apró szeletét ragadják meg a valóságnak, hogy az jelentéktelen piszokká zsugorodik össze.

A valóság az, hogy egy Svájcból útnak indult, hazánkon keresztül vándorló, különösen védett, jeladóval ellátott farkas Magyarországon túl már nem jutott, mert egy vadász gondolt egyet és kivégezte. De ez még csak a valóság nagyon apró szelete.

Az is a valóság, hogy mentálisan sérült, saját felsőbbrendűségi érzését kiélni vágyó, vagy alsóbbrendűségi érzését görcsösen kompenzálni akaró emberek olyan pozícióba juthatnak, hogy mások életéről és haláláról döntenek. Vadász, politikus, kisember, tök mindegy.

Az is a valóság, hogy egy lelketlen gyilkos legfeljebb néhány évig tartó elzárás és az adónkból biztosított ingyen ellátás után újra azt csinálhat, amit akar. Vagy csak fizet egy keveset (mert az élet értékét meg lehet határozni egy méltó pénzösszegben, ugye…), aztán röhögve meséli el a sztorit a haverjainak.

Az is a valóság, hogy az egyenlők közt vannak egyenlőbbek; vannak az ökrök és vannak a jupiterek. Vannak, akiknek mindegy, kin vagy min keresztül vezet az út a pénzhez, az elismeréshez, vagy éppen a pillanatnyi kielégüléshez. Eltipornak bárkit, aki az útjukba kerül, és teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják: a seggük védve van. Egy-kettő feláldozhatóvá válik közülük, hogy a többi keze továbbra se legyen kötve.

Az is a valóság, hogy az élet nem attól értékes, hogy mennyire azonos a Tiéddel, hanem önmagában az, legyen az emberé, farkasé, vagy a fűszálé a réten. De ezt csak az érti, aki kidolgozta magából az arroganciát, és betöltötte a helyét bölcsességgel.

Mert az is a valóság, hogy ember emberrel, ember állattal, ember önmagával csak akkor lesz békében, ha nem uralkodni akar, hanem közeledni – tisztelettel.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

A "Szeretlek" nem egy szó, ami súlytalanul repked. Nem naiv
Tovább
Reklámok. Politika. Álbarátok. Munkahelyi érdekkapcsolatok. Szükségből együtt maradt párok. Ha
Tovább
Gondolj egy pillanatra azokra az emberekre, akiket őszintén szeretsz. Te
Tovább
Tanult emberekkel van tele a társadalom. Tanult bunkókkal. Tanult aljasokkal.
Tovább
Nem mindenki veszi észre magáról, hogy a bűzlő trágyadomb, amin
Tovább
Hatalmas trauma egy kisbabának a születés. Még akkor is, ha
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük