Mit tennél, ha tudnád, hogy holnap meghalsz? Mindent ugyanúgy csinálnál, mint eddig? Vagy megváltoznál?
Ingerülten csapnál rá az ébresztő órára reggel? Megpróbálnál túl lenni ezen a napon is, mint a többin? Vagy csak átadnád magad az életnek, most először, és élveznéd az utolsó nap minden egyes másodpercét?
Felkeresnéd azokat, akiket megbántottál, vagy azokat, akiknek nem fejezted ki eléggé, mennyire szereted őket? És mialatt együtt vagytok, bejelentkeznél facebook-ra a mobilodon? Vagy a teljes figyelmedet annak ajándékoznád, akivel épp beszélsz?
Ha tudnád, hogy holnap vége, megbénítana a félelem és kétségbeesve rágódnál saját nyomorult helyzeteden? Vagy megpróbálnád megvalósítani a céljaidat és megtenni azt, amit eddig nem mertél? Várnál még egy picit, vagy belevágnál abba, amit eddig halogattál?
Az utolsó napodon mennyit számítana az a sok tárgy, amit magad köré gyűjtöttél? Mire költenéd el a pénzedet? Elővennéd a féltve őrzött étkészletedet, amit “különleges alkalomra” tartogatsz? Vagy várnál egy ennél is különlegesebb pillanatra?
Ha tudnád, hogy már csak egy nap van hátra az életedből, érdekelne, kiről mit pletykálnak az emberek és a média? Érdekelne, hogy a párod elfelejtett venni tejfölt? Érdekelne, ki vigye le a szemetet, vagy hogy le van-e hajtva a WC teteje?
Lehúznád még ezt az egy napot úgy, mint a többit? Vagy változtatnál az életeden és azt csinálnád, amit szeretsz? Mit hagynál magad után, amitől a környezeted, és talán a világ is picit jobbá válik?
Ha ez lenne az utolsó napod, megbánnál bármit is? Vagy azt éreznéd, teljes és boldog életed volt?
Ha tudnád, hogy csak 24 órád maradt, megértenéd az idő értékét? És megértenéd, mi az igazán fontos az életedben?
Ha tudnád, hogy holnap meghalsz, elkezdenél végre élni?
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Kedves Gábor! Ismét elgondolkodtattál. Ezt írtam Neked a Hozzád tartozó blogodhoz kapcsolatos egyik szavam volt… Köszönöm!
Jó kèrdès.bajunk van az idővel.kinek baj az idő? Aki a mànak èl illetve a màban èl sztem annak ez nem is kèrdès csak mosolyog egyet. Èn pl.nem csinàlnàk màskènt semmit sem, reggel hàlàt adnèk minden jòèrt amit kaptam ès adhattam
Kedves Márta! Jó a kérdés, miért nem most? A jó kérdések pedig jó válaszokhoz vezetnek. A dalai láma mondta egyszer, hogy csak két nap van az évben, amikor semmit nem tudunk tenni. Az egyiket tegnapnak hívják, a másikat holnapnak.
Az utolsó napomon? Istennek tetsző volt-e az életem? Vajon befogad-e? Megbánnám önzéseimet,bocsánatot kérnék azoktól akiket megbántottam.
Valami nagy-nagy jócselekedet a végén.
Mondd,miért nem most? Miért halogatom?