Csak még öt percet…

Írta: | 2015-02-05
Rohanunk. Vagy éppen pihenünk két rohanás között. És a konstans időhiány egyik legnagyobb áldozata pont az, amit szavakkal kimondva pedig olyan fontosnak tartunk: emberi kapcsolataink. Mégis gyerekek nőnek fel úgy, hogy alig látják szüleiket, párok élnek egymás mellett úgy, hogy néhány szót váltanak csak naponta, és lehetőségek vesznek el örökre, mert mindig valami éppen fontosabb volt. Erről szól a következő történet.
*****
Egy szép tavaszi napon egy férfi ült a játszótér melletti padon. Hosszú ideje lehetett már ott, mikor egy hölgy ült le mellé, majd kicsit később így szólt hozzá:

„Ő ott a kisfiam, a kék pólóban a csúszdán.”

„Nagyon aranyos kisfiú. Az én kislányom pedig ott biciklizik rózsaszín ruhában.” – mutatta mosolyogva a férfi. Nem sokkal később viszont az órájára nézett, és látva, mennyire elszaladt az idő, odaszólt a kislánynak: „Menjünk, Melissa, jó?”
„Csak még öt percet, apu! Kérlek! Csak öt percet…”
kislany_bringan
A férfi bólintott, Melissa pedig boldogan bringázott tovább. Ismét eltelt egy kis idő, mikor a férfi felállt és újra hívta kislányát: „Gyere Melissa, indulunk.”
„Apu… csak még öt percet…” – kérlelte a kislány.
„Jól van.” – felelte mosolyogva a férfi, és visszaült a padra.
Ekkor a mellette ülő asszony odafordult hozzá és így szólt: „A mindenit, maga aztán nagyon türelmes apuka!”
A férfi elmosolyodott, majd komolyra vált arccal így felelt: „A bátyját, Tommy-t egy részeg sofőr gázolta halálra tavaly, amikor a közelben biciklizett. Soha nem töltöttem elég időt Tommy-val, és most mindent megadnék, hogy csak még öt percet vele lehessek. Nem fogom ugyanezt a hibát elkövetni Melissával. Ő azt gondolja, hogy van még öt perce biciklizni, de az az igazság, hogy nekem van még öt percem, hogy lássam őt játszani.”
*****
Rengeteg fontos dolog van az életedben, tudom. Azt viszont Neked kell tudnod, hogy amit ma elmulasztasz, holnap talán már nem lesz lehetőséged bepótolni. És ez akkor a legfájdalmasabb, ha az általad szeretett emberekről van szó.
„A gyermekek a „szeretet” szót így betűzik: I-D-Ő.”
Anthony P. Witham
És nem csak a gyerekek…
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.