Útitárs akad bőven. Van, aki csak egy-egy megállóra, életed egy-egy rövid szakaszára tart veled. Jön, aztán nyomot sem hagyva megy.
Van olyan is, aki marad egy darabig, segíti az utadat, vagy éppen megkeseríti azt, majd távozik, és marad a jó érzés, a fájdalom vagy a harag.
Útitársak ők, akik életében mérsékelt jelentőségű a szereped. Útitársak, akik nem rólad és nem érted hoznak döntéseket. Útitársak, nem szövetségesek.
A szövetséges más. Más kérdéseket tesz fel. Amikor megpróbáltatásokon mentek keresztül, nem azt kérdezi magától, hogy maradjon-e vagy menjen, hanem azt, hogy a nehéz helyzet hogyan lesz könnyebb.
Amikor konfliktus van köztetek, nem az a kérdés motoszkál benne, hogy valaki mással jobb lenne lennie, hanem az, hogy hogyan építhet hidat köztetek.
Amikor megtörik a bizalma benned, amikor haldoklik a hite kettőtökben, nem az a kérdés számára, hogy a kést a hátadba vagy egyből a szívedbe szúrja-e, hanem az, hogy készen álltok-e már mindketten egy mély beszélgetésre.
A szövetséges más kérdéseket tesz fel – mert ő nemcsak egy-egy részedre mondott igent, hanem arra is, ami nem tetszik neki benned.
De szövetségese csak szövetségesnek lehet.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.