Szavak. Az emberi kommunikáció legfontosabbnak hitt eszközei, amelyekkel életet adni és gyilkolni is lehet. Az emberiség óriási vívmánya a beszéd: hatékonyabbá vált általa az egyedek közötti együttműködés, könnyebb lett a tudás átadása és megőrzése, és mind egyéni, mind közösségi szinten gyorsabb fejlődésre nyílt lehetőség. Ám miközben megtanultuk kiválóan használni a szavakat, és kihasználni az általuk kínált lehetőségeket, a közlés egyéb, sokkal fontosabb formái háttérbe szorultak.
Gyönyörű verseket tanulunk az iskolában. A szavakkal mesterien bánó írók és költők műveit olvassuk, és közben mi magunk is megtanuljuk választékosan kifejezni önmagunkat. Jó, ez utóbbi nem mindenkire igaz, de a lehetőség a legtöbbünk számára adott. Megtanuljuk elmondani a gondolatainkat, megtanuljuk szavak által kifejezni az érzéseinket, és megtanuljuk szavakkal elrejteni azokat. A szavak eszközök. A támadás és a védekezés eszközei. Önkifejezésünk és önmagunk elrejtésének eszközei.
Mégis mennyit ér a szó?
Felnőttkorunkra már annyira a szavak válnak kommunikációnk alappilléreivé, hogy hajlamosak vagyunk kizárólag azokra építeni a véleményformálásunkat – és akár az egész életünket is. A férfi, akinek jó dumája van, sok nőnek bejön – függetlenül attól, hogy vannak-e valódi emberi értékei. A politikus, akit megtanítottak rendesen beszélni, könnyen képes befolyásolni emberek tömegeit – függetlenül attól, hogy amit mond, annak van-e akár egészen kicsi igazságalapja is. Ami pedig a párkapcsolatokat illeti, a leggyakoribb és legnagyobb hazugság mindössze egyetlen szóból áll: szeretlek.
Rengeteg szóval találkoztam már, és kisgyerekként el is hittem mindet. Aztán megtanultam, hogy nem mindenkinek adhatok a szavaira, mert vannak, akik eszközként használják azokat arra, hogy a saját érdekeiket érvényesítve az enyémeket megsértsék vagy elnyomják. Mégsem ez volt a legkiábrándítóbb felismerés az életemben. Ennél sokkal nehezebb volt azt megértenem, hogy nemcsak azoknak a szavai lehetnek hazugok, akik meg akarnak téveszteni, hanem azokéi is, akik közel állnak hozzám, és szándékosan nem tudnának ártani nekem.
Aki ugyanis önmagával nincs egyensúlyban, annak a szavai sincsenek összhangban a tetteivel. Ilyenkor válik a szó annak eszközévé, hogy a saját lelki sérüléseinket elfedjük, vagy megpróbáljuk a másik embert meggyőzni arról, hogy amit cselekszünk – vagy éppen a cselekedeteink hiánya – valójában nem igaz. „Higgy a szavaimnak, mert amit tettem, azt nem is úgy gondoltam ám.”
És a legtöbb ember valóban hisz is a szavaknak. Sőt, sokan még önmagukat is képesek sikeresen meggyőzni arról, hogy amit belül mélyen éreznek, az nem a valóság. Addig mondogatják a valódi érzéseikkel ellentétes szavakat, amíg teljesen bele nem törődnek abba, hogy elfojtsák az érzéseiket. Mert felülírni nem tudják azokat, de elfojtani igen. Ezért van ennyi megkeseredett ember.
És ezért van ennyi megtévesztett ember is. Már nem az emberre figyelünk, hanem csak a szavaira. Pusztán szavakkal meggyőzhetővé váltunk – és ezáltal könnyen megtéveszthetővé is. Gyerekkorunkban megtanítanak minket arra, hogyan formáljuk szavakba a gondolatainkat, megtanítanak minket felismerni a szavak és mondatok szépségét, és sokakat megtanítanak arra is, hogy maguk is képessé váljanak gyönyörű kompozíciókat alkotni a szavakból. Csak egy valamire nem tanít meg minket senki sem: arra, hogy a szavak halottak.
Valaha éltek. Valakinek a szívében születtek meg, és ott tele voltak élettel. Aztán papírra vagy a levegőbe kerültek, és ott meghaltak. A szívedbe jutva születnek újjá, és a cselekedetek tartják őket életben. Sokak szívébe eljutnak a szavak, megcsillantva bennük a reményt az életre, de cselekvés hiányában a szavak újra meghalnak. Ezért van az, hogy akinek csak szavai vannak, az másokat és önmagát is csak becsapni tudja. Életet hirdet ott, ahol az életnek nincsen táptalaja.
És ezért mondtam korábban azt, hogy a leggyakoribb és legnagyobb hazugság az a szó, hogy szeretlek. Sokak számára már csak rutin, semmi több. Másoknak menekülés. Megint másoknak az érdekeik érvényesítésének eszköze. De csak kevesen vannak, akiknek ez a szó tényleg az őszinte, tiszta szeretet kifejezésére szolgál. Annak a szeretetnek a kifejezésére, ami nem csupán szavakból áll, hanem minden egyes kimondott szónak tartalmat adnak a tettek. Így kapnak életet a szavak – és az emberi lélek is.
És ez nem csak párkapcsolatokra igaz. Családban, barátságban, üzletben, és bármilyen más emberi kapcsolatban is érdemes minden egyes mástól hallott szó mögé kérdőjelet tenned, amíg azok tettek által nem kapnak életet. De a saját szavaidra is igaz ez. Ha nem cselekszel, akkor a másoknak és önmagadnak mondott szavaid is értéktelenek. Egy ideig meg tudod győzni őket is és önmagadat is – ahogy egy ideig Te is meggyőzhető vagy mások által szavakkal – de a beszéd olyan, mit egy fa: előbb-utóbb kiderül, ha a gyökere halott.
Mindezt a hasznodra is fordíthatod
Emlékszel, mit mondtam a halott szavakról? A szívedben születnek újjá – ha eljutnak odáig. És bár a szavak, amiket mások mondanak Neked, nincsenek a Te irányításod alatt, az viszont kizárólag rajtad múlik, hogy ezek a szavak megérkeznek-e a szívedbe. Minél erősebb érzelmi szál köt össze valakivel – vagy minél nagyobb gyengeségedet érinti akár egy teljesen ismeretlen ember is –, annál könnyebben jutnak el a szavai a szívedbe, és váltanak ki ott heves érzelmi reakciókat belőled. Aki vagy ami közel áll hozzád, az tud a legnagyobb sérülést okozni neked.
Ezért fontos megtanulnod, hogy ne csak a szavakra figyelj. Figyelj a tettekre, és figyelj azok hiányára is. Ha valaki megbánt, keresd a szavai mögött azt, hogy mi adott azoknak életet. Miért születtek meg benne, és miért tudnak újjászületni benned? Miért nem maradnak halottak? Miért fogadod el őket?
Az gyenge érv, hogy azért, mert a másik ember közel áll hozzád. Ha ez elegendő lenne ahhoz, hogy átvedd tőle, akkor elegendő lenne ahhoz is, hogy ő ne adja át Neked. Valójában ez mindig a saját félelmeinkről szól. Ahol fáj, ott vagy gyenge. Amit átadsz másnak – és ahogyan átadod – az vagy Te. És amit átveszel mástól, az is Te vagy. Aki másra támad, az a saját félelmeit próbálja kompenzálni. Aki támadható, az pedig még csak leplezni sem tudja a félelmeit. Átvette a szavakat, mert gyenge pontját érintették azok.
Ezért nem elég, ha csak a szavakra figyelsz. Ha valaki úgy támad Rád szavakkal, vagy úgy próbál meggyőzni az igazáról, hogy nincsenek olyan cselekedetei, amelyek hitelt adnának a szavainak, akkor nem érdemes figyelned a szavaira – bármilyen közel is áll hozzád az az ember. Így könnyen ki tudsz védeni olyan támadásokat, amelyekhez valójában csak annyi közöd van, hogy a másik ember éppen rád vetítette ki a saját lelki sérülését. És könnyebben megtalálhatod a saját lelki sérülésedet is, ami miatt a saját szívedben újra életet adtál mások hazug szavainak.
Végül a zárszó – mert szükség van szavakra
Igen, a szavak fontosak. Fontos eszközei annak, hogy őszintén kifejezzük önmagunkat. De az is nagyon fontos, hogy felismerjük, valójában mit fejeznek ki a másoktól hallott szavak. Vagy épp mit nem fejeznek ki – mert gyakran olyan tartalmat látunk bennük, ami a valóságban nincsen ott.
Egy maszk, amit az arcod elé teszel, szolgálhat a hangulatod, az érzéseid vagy az élethelyzeted még hatékonyabb kifejezésére, de szolgálhat ezek szinte tökéletes elrejtésére is. De csak szinte tökéletes ez az álca, mert a mozdulataid előbb vagy utóbb, de biztosan el fognak árulni.
Így működnek a szavaink is: maszkként használjuk őket az érzéseink kifejezésére, vagy éppen elrejtésére. De akármelyik lehetőséget is választjuk, a cselekedeteink úgyis meg fogják mutatni, hogy a szavainkban valójában van-e élet, vagy üresek maradtak. Ha ezt megérted, akkor többet nem fogsz már pusztán szavakra hagyatkozni.
A szavak önmagukban halottak. Ezt soha ne feledd.
Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.
Kedves Gábor ! Hogy lehet, hogy mindig az adott élethelyzetnek megfelelő írásod jelenik meg ? Annyira telitalálat most ez, és szinte abban a percben jött válaszként, hogy a férjemmel volt egy kis szócsatánk, és éreztem, hogy túlságosan felkaptam a vizet. Tudtam hogy bántani akar, és nagyon jól ismeri a gyenge pontjaimat. És én belementem a játékba. Az írásod helyrebillentette a lelkemet. Köszönöm !
Azért ÉN” vitatkoznék vele, hogy halottak lennének, hiszen avval teremtünk!
Gondolat, kimondott szó, legyen és lőn = ez maga az IGE ami aztán cselekvésben mutatja meg a gyümölcseit.
Teljesen beletalált, tökéletesen így van
Kedves Gábor!
Néhány napja kezdtem el olvasni, elgondolkodtató írásait.
A mai napi gondolatai, válaszok az én mai napi gondolataimra. Rendkívüli írás, és Ön egy rendkívüli EMBER!
Nagyon-nagyon hálás vagyok Önnek!
Sok szeretettel üdvözlöm: Aranka
Köszönöm.
Fantasztikusan összefoglalja a mostani vitám, amit én nem bírtam ilyen szépen kifejteni.
Csodálatos! Rendkívül hasznos ébresztő!
PV
Milyen szomorú hogy nagyon sokszor a szavak süket fülekre találnak! ! Köszönöm számomra tanulságos!
KEDVES GÁBOR, …..SZÍVEMBŐL SZÓLTÁL. MINDENT MEGFOGALMAZTÁL HELYETTEM, AMI ENGEM IS MÉLYEN FOGLALKOZTAT. TUDOM, MI REJLIK A SZAVAK MÖGÖTT. SOKSZOR ÉRZEK KÉSZTETÉST, HOGY POFÁN VÁGJAM AZ ILLETŐT, MERT LÁTOM A MOSOLYA MÖGÖTT A GYŰLÖLETET, A KÉPMUTATÓ KEDVESSÉG MÖGÖTT, A VALÓDI ARCÁT, A VALÓDI GONDOLATAIT, DE NEM SZÓLOK. GYÁVA VAGYOK? NEM HISZEM, MERT EHHEZ KELL A LEGNAGYOBB ERŐ, HOGY ELENGEDJEM EZEKET A HELYZETEKET. DE MEGNYUGTATÓ ÉRZÉS, HOGY ISTEN ISMERI A KIMONDOTT SZAVAK MÖGÖTT A GONDOLATOKAT IS ÉS ÖVÉ AZ ÍTÉLET.
Vannak cicáim. Egy szót sem szólnak “emberi” nyelven. És mégis pontosan tudom abból és ahogy teszik, hogy szeretnek………..
A szó hatalmas varázs Te letudtad írni és megtudom érteni. Imádom, ahogy olvasom minden mondatod .
Kedves Virág, nagyon örülök, hogy hasznos volt, köszönöm, hogy olvasol. 🙂
Kedves Gábor! Iszom szavaidat!