Vannak olyan dolgok az életünkben, amiknek nincsen ellenértékük. És bár felnőttkorunkra hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mik ezek az igazán fontos dolgok, a gyerekek még tudják ezt. Ők még pontosan tudják. Erről szól az a történet, amivel még korábban találkoztam.

*****
gyermek_kez
Az apa későn ért haza, fáradtan és idegesen. Ötéves kisfia az ajtóban várta és ezzel fogadta:
„Apu, kérdezhetek valamit?”
„Persze, kérdezz csak.” – válaszolta az apja.
„Apu, mennyi pénzt keresel egy óra alatt?”
„Ez nem a te dolgod. Miért kérdezel ilyet?” – kérdezett vissza a férfi ingerülten.
„Csak szeretném tudni. Kérlek mondd meg, mennyi pénzt keresel egy óra alatt!”
„Ha mindenáron tudni akarod, 5000 forintot.”
„Ó!” – sóhajtott fel a kisfiú a fejét leszegve.
„Apu, tudsz nekem kölcsönadni 1000 forintot?”
Az apa hirtelen nagyon dühös lett.
„Ha csak ezért kérdezted, hogy pénzt kérj valami buta játék, vagy más értelmetlen dolog megvételére, akkor azonnal tűnés a szobádba! Nem az önző butaságaidért dolgozom ilyen keményen minden egyes nap! ”
A kisfiú csendben visszament a szobájába és becsukta az ajtót.
Egy órával később a férfi lenyugodott és elgondolkozott: „Talán valami olyasmit szeretne megvenni abból az 1000 forintból, amire valóban szüksége van. Ráadásul nem szokott gyakran pénzt kérni.”
Ezért úgy döntött, bemegy kisfia szobájába, hogy beszéljen vele. Kinyitotta az ajtót és halkan megkérdezte: „Alszol, kisfiam?”
„Nem apu, ébren vagyok.” – válaszolta a kisfiú.
„Gondolkoztam és talán túl kemény voltam veled az előbb.” – szólt a férfi. „Hosszú napom volt és rajtad töltöttem ki a feszültségemet. Tessék, itt az 1000 forint, amit kértél.”
A kisfiú felpattant az ágyból és vidáman felkiáltott: „Köszi apu!” Majd a párnája alá nyúlt és kivett néhány gyűrött bankjegyet. Az apa, amint meglátta, hogy a fiának már van pénze és mégis többet kér, újra dühbe gurult.
A kisfiú lassan megszámolta a kezében lévő pénzt, majd felnézett az apjára.
„Minek akarsz még több pénzt, ha már amúgy is van?” – korholta le az apa a fiát.
„Mert még nem volt elég, de így már megvan, amennyi kell.” – válaszolta a kisfiú.
„Apu, most már van 5000 forintom, megvehetek egy órát az idődből? Kérlek gyere haza holnap korábban! Szeretnék veled vacsorázni.”
Az apa teljesen magába roskadt. Ahogy szemei megteltek könnyel, átölelte kisfiát, kérte, hogy bocsásson meg neki és megígérte, hogy másnap vele vacsorázik.
*****
Soha ne felejtsd el a szeretet és az idő értékét, mert az elmulasztott pillanatokat soha többé nem kapod vissza.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

10+1 motivációs módszer, ha elfogy a lendület
Lehangolt vagy. El kéne kezdened, de nincs hozzá kedved. Nincs
Tovább
Szép a házad – de miért rohad?
Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a külvilág számára tökéletes képet
Tovább
Így fogom megváltoztatni a világot – és Te is
Amikor legutóbb bekapcsoltam a TV-t – úgy 5 éve lehetett
Tovább
Nem hülye vagyok, csak introvertált
Vannak ezek a furcsa emberek, tudod. Akikkel szinte senki nem
Tovább
Mindennapi Motiváció – a futónő, akit még a lángok sem állítottak meg
Vannak olyan emberek, akik lelkesen elindulnak a céljaik felé, de
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük