Mindenki szeretne boldog lenni. Mégis sok olyan ártatlannak tűnő, természetesnek vett szokást alakítunk ki, mely garantáltan tönkreteszi életünket. A boldogság nehezen megfogható fogalom. Ami az egyik pillanatban jó, az máskor egészen mást is jelenthet. Ezért valahol mélyen azt is keressük, mi az élet értelme.
Szeretnéd, ha hasznos lenne az, amit csinálsz. Szeretnéd, hogy életed alkonyán visszanézve olyat láss, ami mosolyt csal az arcodra. De valójában azt szeretnéd, hogy most, ebben a pillanatban, amikor a saját életed képe jelenik meg előtted, azt mondhasd: Igen, ez így nagyon rendben van!
De lehet, hogy most még nem így érzel.
Majd egyszer… Talán…
Ünneprontó leszek: hiába reménykedsz. Ha a „majd egyszer” az egyetlen stratégiád, akkor olyan vonatra szálltál, ami soha nem érkezik meg oda, ahova titkon menni szeretnél. Ez az útmutató azoknak szól, akik ilyen vonaton utaznak épp. Ha követed az alábbi tanácsokat, sikeresen válhatsz a világ legjelentéktelenebb, leghaszontalanabb embereinek egyikévé.
1. Ne akarj fejlődni!
Ez az első és legfontosabb szabály. Szakítsd meg a visszacsatolást a világ és saját magad között, és máris kizártál minden fejlődési lehetőséget. Ezzel az egyetlen lépéssel egyszer és mindenkorra igazán jelentéktelen emberré válhatsz.
Ha az első szabályt betartod, ne is olvasd tovább a többi hasznos tanácsot; már nincs rájuk szükséged, készen vagy. Innentől lezártnak tekinthető az életutad, már csak a hátralévő éveket kell kihúznod valahogy. Csendben, jelentéktelenül, és anélkül, hogy bármi hasznára lennél a környezetednek, vagy valami maradandót nyújtanál a családodnak. Ezt, és az evolúció továbblendítését hagyd meg azoknak a hülyéknek, akik folyamatosan fejlesztik magukat és nem siránkoznak életük nehézségein, hanem kihívásnak tekintik azokat.
Egy vérbeli középszerű ember erős falú várban lakik – az élet hasznos tapasztalatainak nyílzápora gyorsan lepereg róla. Nem kell mást tenned tehát, csak soha ne hagyd el a várad és soha ne nyisd ki a kapudat a világ felé. Vagyis: ne csinálj semmit, és hamarosan a rendkívül jelentéktelen emberek köre új taggal fog bővülni. Ilyen egyszerű!
Ha valamit mégis elrontottál, és nem hagytad abba a tanulást és a fejlődést, akkor se aggódj! Akad itt még néhány hasznos tanács, amivel a középszerűség elérésének álma beteljesülést nyerhet.
2. Magyarázkodj!
Nem sikerült. Vesztettél, nem vettek fel, nem a várt eredményt hozta, amit csináltál, vagy „csak” megvárattál valakit. Ilyenkor két lehetőséged is van, hogy az igazán középszerű emberek táborának hiteles képviselője legyél.
Az első az, hogy másokra fogod. A stratégia minden más középszerű embernél működni fog. Kerüld viszont azokat, akik nem ítélkeznek hallomás alapján mások felett. Ők veszélyes emberek, mert tudják, hogy amit másokról mondasz, az sokkal inkább minősít téged, mint azt, akiről beszélsz.
De ne aggódj! Van itt egy másik lehetőség is: fogd a körülményekre a helyzetedet! Gyakorlatilag korlátlan variáció áll rendelkezésedre – csak a fantáziád és a másik ember félrebeszélésre vonatkozó tűrőképessége szabhat határt. A kudarcod oka lehet az, hogy nehéz időket járunk, lehet az igazságtalan rendszer, az időjárás, egy életedre törő törpe erszényesmókus, vagy esetleg maga a világ esküdött össze ellened. Egy középszerű ember mindent jól csinál és mindig pontosan tudja, hogy éppen melyik körülmény áldozatává vált.
Csak vigyázz, mert aki mindig áldozatot játszik, azt egyszer tényleg feláldozzák.
3. Pletykálj!
A képlet egyszerű: foglalkozz mások életének apró részleteivel, kudarcaival és semmitmondó „szaftos” eseményeivel ahelyett, hogy jobbá tennéd a sajátodat. A pletykálás maga az önbeteljesítő jóslat; elismerése annak, hogy te magad is jelentéktelennek tartod a saját életedet.
Ha komolyan veszed a célt és tényleg elhatároztad, hogy középszerűségre törsz, akkor a pletykálás szokását sajátítsd el mielőbb, ha még nem tetted meg! Ez lesz majd ugyanis jelentéktelen életed értelme, a fény a sötétségben, a hosszú, eseménytelen napjaid, éveid egyetlen változatossága. Becsüld hát meg és válj mesterévé e nemes szokásnak!
De hogyan kezdjek hozzá? – kérdezheted teljes joggal, hiszen értékes emberként gondjaid lehetnek a középszerűség elérésével. Gyűjts inspirációt a TV-ből, szappanoperákból, beszélgetős műsorokból, valóságshow-kból! És ha már elég sokat nézted ezeket, észreveszed majd, hogy társalgási témáid aktív részévé válnak. Ez azt jelenti, jó úton jársz! Most engedd picit, hogy az a sok jelentéktelen információ, amit az utcán, a boltban, vagy bárhol máshol hallasz, beáramoljon a fejedbe. Tudom, az előbb azt mondtam, hogy zárd be a kis várad kapuját, de ne ijedj meg! Nem kell hasznosítanod a megszerzett információt, mindössze annyit kell tenned, hogy kiengeded a szádon, ami a füleden bejött. És mindenképpen kerüld el Szókratész tanácsait arról, hogy mit engedj ki.
Ha még csak kezdő szinten állsz a középszerűség művészetében, akkor valószínűleg nem sikerült még kiirtanod minden kreativitást önmagadból. Ezt a kis maradványt használhatod arra, hogy kiszínezed picit a hallottakat, majd úgy adod tovább. Nehogy a másik ember felvágja az ereit unalmában, amikor hozzá beszélsz.
4. Panaszkodj!
Ez a lépés szintén nem lesz nagy kihívás. Annyi minden miatt lehetsz elégedetlen, hogy fantázia sem kell hozzá, hogy kitöltsd a napjaidat különféle panaszáradatokkal. Panaszkodhatsz az emberekre, panaszkodhatsz az időjárásra, a médiára, a politikára, az asztal sarkára, ami pont a te lábad elé csúszott, vagy a madárra, ami éppen azt tette veled a magasból, mint amit te csinálsz másokkal és a saját életeddel.
A lényeg, hogy foglald el magad panaszkodással; addig sem kell tenned semmit, hogy változtass azon, ami nem tetszik. A középszerű ember nem valamiért küzd, hanem mindig valami ellen.
5. Légy megalkuvó!
Vannak emberek, akik követik az álmaikat. Bármilyen akadályba is ütköznek, soha nem adják fel. Hiába próbálják a kishitűek lebeszélni őket, nem nyugszanak, amíg meg nem valósítják azt, ami igazán fontos számukra.
Nehogy ilyen legyél te is! Így azonnal kirángatnád magad a középszerűség édes kényelméből. Ha jelentéktelen életre vágysz, az első kompromisszumot önmagaddal fogod megkötni. Ha még mindig vannak céljaid, akkor használd ki az első akadály adta lehetőséget és fordulj vissza! Így még marad remény, hogy igazán jelentéktelen életet élj. Úgyis találsz majd valami magyarázatot, hogy miért nem teszed meg azt, amit annyira szerettél volna, miért nem tudsz változtatni az életeden, miért nem tudsz semmit tenni az ellen, hogy szánalmasan érezd magad nap mint nap, és miért idióta mindenki, aki az álmait nem konzervdobozban raktározza az agya mélyén, hanem kiáll velük a világ elé és megvalósítja azokat.
6.Válaszd a kitaposott utat!
Az a vonzó a kitaposott utakban, hogy könnyen járhatóak. Ezért sokan járják is. Aki letér, az feladja a csordához tartozás által nyújtott biztonságot. Akadályokba ütközik és van, hogy egyedül kell leküzdenie azokat. Ezt az árat fizeti azért, hogy ne az előtte menetelő csordatag hátsóját bámulja egész életében, hanem felfedezze a világ rengeteg csodáját.
A középszerű embereknek ez az ár túl magas. Ha közéjük akarsz tartozni, Te se vállalj kockázatot! Csak indulj el a csordával és menetelj, amíg össze nem esel. Majd beállítanak valakit a helyedre, ha egyáltalán észreveszik az üresedést.
A Brian élete c. film klasszikus jelenete egy rövid, de hasznos oktató anyag a középszerűségre törekvők számára:
Brian: Ti mind különbözőek vagytok!
Együtt a tömeg: Igen, mi mind különbözőek vagyunk!
Egy valaki a tömegből: Én nem.
7. Ígérgess!
Ha azt szeretnéd, hogy valóban jelentéktelen legyen az életed, akkor nem állhatsz meg olyan amatőr szinten, hogy csak beleolvadsz a tömegbe és várod, hogy csendben leteljenek az éveid. Vannak ugyanis emberek, akik közel állnak hozzád és értékes embernek látnak, bármennyire is küzdesz ellene. De ne aggódj, semmi nincs még veszve, így is jelentéktelen emberré tudsz még válni.
Akár a családodról van szó, akár a barátaidról vagy a kollégáidról, könnyen le tudod rombolni a beléd vetett bizalmat és végre elérheted, hogy ők se vegyenek komolyan. Egyszerűen annyit kell tenned, hogy mindig ígérj többet, mint amennyit teljesítesz. Egy ideig valószínűleg szívósak lesznek és bár rosszul esik nekik, amit csinálsz (pontosabban az, amit nem), mégis kitartanak melletted. De mint minden, az emberi idegrendszer is legyőzhető, ha elég következetes vagy.
Tehát csak folytasd az ígérgetést, és óvakodj attól, hogy meg is csináld, amit megígértél!
8. Próbálj megfelelni mindenkinek!
Mindannyian véges idővel és véges energiával rendelkezünk. Íme egy szintén nagyon egyszerű és praktikus ötlet: oszd meg az energiádat egyenlő mértékben minden egyes ember között, akivel valaha is kapcsolatba kerülsz! Próbálj megfelelni mindenkinek, akár fontos számodra az illető, akár nem!
Eleinte apró sikereket is elérhetsz, amiből azt a következtetést vonhatod le, hogy sikerül minden egyes ember igényét kielégítened. De ez ne tévesszen meg, csak átmeneti mellékhatásról van szó, hamar el fog múlni. Gyorsan nőni fog az emberek száma, akiknek próbálsz megfelelni, és a megfelelési kényszer is egyre erősebb lesz benned. Azok, akik számára fontos vagy, egyre kevesebbet kapnak belőled, és így nemcsak saját életed jelentőségét csökkentheted, hanem azokét is megkeserítheted, akik közel állnak hozzád. Így legalább visszatérhetsz a 4. pontra és tovább haladhatsz a végső cél felé.
„Nem tudom, mi a siker kulcsa, de a kudarcé az,
hogy megpróbálsz mindenkinek megfelelni.”
Bill Cosby
9. Menekülj!
Talán nem leplek meg azzal a kijelentéssel, hogy az életben problémákba fogsz ütközni. Ha még mindig nem sikerült középszerűvé válnod, akkor egész biztos, hogy vannak céljaid, vannak terveid a jövőre nézve, és vannak emberek, akik fontosak számodra, és akik számára fontos vagy. És ahogy eddig sem feszített víztükrű medencében csónakáztál, ezután is lesznek hullámok, amik megnehezítik az életedet.
Ha ilyen területre tévednél, csak menekülj! Hátra arc, irány a part! A problémák előli menekülés egy olyan verseny, amit soha nem fogsz megnyerni. De ez téged ne zavarjon! Hiszen nem is nyerni jöttél, hanem csak túlélni egy jelentéktelen életet. Majd a végén ráérsz átadni magad a fájdalmas felismerésnek, hogy lehetett volna ennél több is…
10. Hunyászkodj meg!
Még mindig itt vagy? Akkor megmondom, mit tegyél. Kövesd az utasításaimat, mert nyilván én vagyok az, aki irányítja az életedet, nem pedig saját magad. Vagy keress valaki mást – ha még nem találtál –, akinek meghunyászkodhatsz. Add ki a felelősséget a kezedből, nyomd el a saját személyiségedet és kövesd a parancsokat. Mások természetesen nálad sokkal jobban tudják, hogy mit kell tenned.
Hogy miért is tudnának jobban? Ne légy már ilyen kis lázadó! Csak fogadd el, mert ezt az utasítást kaptad. Így van, és kész. Remélem ez a logikus érvelés teljes mértékben meggyőzött végre, hogy add át az életed irányítását. Másként soha nem élhetsz igazán üres és jelentéktelen életet.
11. Add át magad a félelmeidnek!
Félsz az elutasítástól? Ne kérj! Félsz a magasságtól? Ne mássz fel a kilátóra megcsodálni a tájat! Félsz változtatni az életeden? Maradj az állóvízben, még ha picit meg is poshadt már…
Add át magad a félelmeidnek! Ez az utolsó gyakorlati tanácsom – az adu ász. Az előző tíz mindegyike kivétel nélkül elérhető, ha ezt az egyet megfogadod. Mindenkinek vannak félelmei. A bátor embert az különbözteti meg a gyávától, hogy míg a gyávát a félelmei irányítják, a bátor felhasználja azokat. Ha jelentéktelen életre vágysz, ne nézz szembe a félelmeiddel, hanem engedd, hogy magukkal sodorjanak egy olyan világba, ahol a fenti szokások mindegyike az életed meghatározó részévé válik.
Ez a 11 hasznos tanács garantáltan hozzásegít, hogy igazán középszerű és jelentéktelen emberré válhass. De a koronát neked kell feltenned: hagyd el az egyiket, hogy pont 10 legyen. Mert a 10 szép kerek szám, amit megszoktunk. Milyen illúzióromboló is lenne 11 tanács alapján középszerűvé válni…
Halogass
Próbáld mindig a lehető legtovább halogatni célkitűzéseidet, terveidet. Igyekezz mindig az utolsó perce, vagy lehetőleg az utánra elkészülni, felkészülni. Meglásd, menten elfelejtik még a kiemelkedő jelentőségű eredményeket is, menten a középmezőny utolsó harmadába taszítanak, majd hamrosan sereghajtónak. Akik addig dicsértek és biztattak, azok is rövidesen elfelejtkeznek rólad, vagy pedig ócsárolni kezdenek, leminősíteni és értéktelennek tartani.
Köszönöm szépen Edina, nagyon örülök, hogy hasznosak az írásaim. 🙂 Ne csak ilyenkor érezze erősnek magát, mert ez az erő ott van Önben folyamatosan, csak a legtöbbször a sok külső zaj elnyomja. De ha befelé figyel, akkor észre fogja venni, hogy nem az én írásaim adnak erőt, én legfeljebb csak segíteni tudok Önnek megtalálni a saját erejét. Köszönöm szépen, hogy írt, és nagyon szép napot kívánok! 🙂
Ez igen Gábor!Most is remek az írása a gondolatai!Nagyon imádom és nagyon szeretem őket olvasni!Nekem önbizalmat ad és olyankor nagyon erősnek érzem magam!CSodálója és rajongója vagyok további szép estét!Edina