A hűtlenség nem gyengeség – hanem döntés

Írta: | 2016-12-19
Vannak olyan dolgok, amelyekkel kapcsolatban előszeretettel gyártunk hazugságokat. Mások számára is, de sokszor még önmagunknak is. Mert úgy kényelmesebb, vagy legalább elviselhetőbb az a konfliktushelyzet, amibe kerültünk. De bármennyire is próbáljuk racionalizálni, vagy épp a másik irányból megközelítve, empátiával kezelni a helyzetet, előbb vagy utóbb, de biztosan szembesülni fogunk a saját hazugságunkkal.
Ilyen dolog a hűtlenség is. Egy olyan dolog, amit sokkal többen megtesznek, mint amennyiről kiderül, azonban a hatása kivétel nélkül mindig jelen marad. Egy olyan dolog, amire sokan vagy tévedésként, vagy megérdemelt szórakozásként tekintenek, pedig valójában egyáltalán nem erről van szó. De ahhoz, hogy ezt megértsük, érdemes a felszínnél mélyebbre menni.

Nincs félrelépés, csak lépés

Bár hűtlenségről sokféle emberi kapcsolatban beszélhetünk – hiszen egy barát, egy üzleti partner, vagy egy rajongó is feladhatja korábbi hűségét –, mégis legösszetettebb, egyúttal sokszor legkegyetlenebb formájában párkapcsolati játszmáinkban jelenik meg.
Kevesen képesek úgy lezárni egy kapcsolatot, hogy nincs új lehetőség a láthatáron (vagy már a hálószobában). Aztán vannak olyanok is szép számmal, akik nem is szeretnék lezárni meglévő kapcsolatukat, csak valamiféle beteges bosszút akarnak állni partnerükön, vagy amit tőle nem kapnak meg, azt mással próbálják kipótolni.
Ezt nevezzük megcsalásnak. Hűtlenségnek. Félrelépésnek. Mintha létezne ilyen, hogy félrelépünk. Lépkedünk egy úton, és hopp, picit félrelépünk, aztán visszalépkedünk ugyanarra az útra. Csakhogy ez nem így működik. Ha valaki letér egy útról, azt nem tévedésből teszi – mintha eltévedt volna, és hirtelen nem is tudja, merre kéne mennie –, hanem azért, mert az út, amin eddig járt, nem kell neki.
Talán csak néhány napig, vagy akár csak néhány percig gondolja így – sok ilyen esetet ismerek. Erre mondják azt gyönyörű eufemizmussal, hogy gyengeség. Pedig nem, ennek köze sincs a gyengeséghez. Tudod, mi a gyengeség? Az, ha már nagyon kell, de nem bírom tartani, és beszarok, mielőtt a WC-ig eljutnék. Na, ez gyengeség. Szomorú eset. Ha viszont valaki megcsal egy másik embert, az döntés. Méghozzá egy igen határozott kinyilatkoztatása annak, hogy nem kellesz nekem.
megcsalas
Persze lehet ezt szépíteni, hogy „nem is tudom, mit akarok”, meg „éppen rosszban voltunk, és úgy éreztem, vége”, meg „sokat ittam, nem tudtam kontrollálni a cselekedeteimet”, de azért Te sem gondolod komolyan, remélem, hogy ha valaki együtt van egy emberrel, és a kapcsolatát még nem zárták le egyértelműen, akkor a megcsalása egy félrelépés, ami a fő irányt nem befolyásolja sehogy. Nem, ez nem félrelépés, hanem lépés. Lépés egy egészen más irányba – függetlenül attól, hogy hosszú vagy rövid ideig tart-e.
A hűtlenség nem gyengeség, hanem döntés. Döntés arról, hogy a másik embernek nem vagy elég fontos. Döntés arról, hogy visszaél minden valamit is érő emberi kapcsolat alapjával, a bizalommal. Döntés arról, hogy Téged mint társat és mint embert nem tisztel. Döntés arról, hogy nem egyértelmű választásnak, hanem csak egy lehetőségnek kezel Téged. Egy lehetőségnek a sok közül.

A megcsalás valódi okai

A gyengeség dumát tehát ne erőltessük, szerintem. Ilyen nincs, hogy hirtelen elcsábulok, nem bírok a véremmel, és félredugok. Az állatvilágban megy persze, de a homo sapiens sapiens ennél azért szofisztikáltabb kulturális alapokat épített ki és ad tovább generációról generációra. Persze vannak olyanok, akik nem sajátították el ezeket a kulturális alapokat, de ők vagy mentálisan sérültek, vagy szélsőségesen aberrált nevelést kaptak. Mindkettőnek vannak árulkodó jelei (ezt azoknak mondom, akik ilyen emberrel lépnek kapcsolatba). Aki viszont elsajátította a társas együttélés legalapvetőbb szabályait, mégis megcsalja a másikat, az egyszerűen hozott egy döntést, amin nem kell és nincs is mit szépíteni.
De ehhez még szabályokra sincsen szükség. Ha valakit őszintén, tiszta szívből szeretsz, akkor eszedbe sem jut, hogy a háta mögött mással bújj össze. Megint más a helyzet, ha valaki ezt a másik orra előtt, az ő jóváhagyásával teszi, és bár nem én leszek az, aki elítéli őket ezért, de számomra az egészséges párkapcsolat fogalmába ez nem tuszkolható bele, ezért nem is foglalkozom vele.
Visszatérve a titkos megcsalásra: az őszinte szeretet eleve kizárja ezt. Lehet bármilyen vonzó, bármilyen szimpatikus, bármilyen nyitott egy másik nő vagy férfi, ha neked van valakid, akiért oda vagy, akit tisztán szeretsz, akkor egy pillanatra sem fordul meg  a fejedben, hogy ezzel a harmadik emberrel akár a legapróbb szexuális vonatkozású kapcsolatba is lépj. Mindenféle szabály, erkölcsi norma vagy kulturális berögződés nélkül is a társad mellett vagy – és ott is maradsz. Pont.
Aki hűtlen, az erőszakot követ el a másik emberen. Erőszakkal belegázol az érzelmi világába, erőszakkal sárba tiporja az emberi méltóságát, és erőszakkal összetöri a bizalmát. Mint egy tányért, amit ugyan össze lehet utána még ragasztgatni, de a törés nyoma mindig ott marad.
osszetort_tanyer
A megcsalás alapvető oka az őszinte szeretet hiánya. De nemcsak a másik ember iránti szeretetről van szó, hanem nagyon sok esetben az önmagunk iránti szeretetről is. Egy hűtlen ember nem tudja igazán szeretni önmagát (hiába hiszik magukról sokan, hogy igen, és hiába hiszi el róluk ezt a külvilág is sokszor), mert ha tudná, akkor nem próbálná a saját értékét egy (vagy több) kalanddal növelni.
Ugyanez a helyzet a bizalommal is. Aki megcsalja a társát, az nem bízik sem benne, sem önmagában, mert nem hiszi el, hogy közösen képesek megoldani egy válsághelyzetet, és képesek egészséges, kiegyensúlyozott, őszinte párkapcsolatban élni egymással.
Végül egy harmadik nagyon fontos dolog is együttesen szenved csorbát a hűtlenség bekövetkeztekor: ez pedig a tisztelet. Azért mondom, hogy együttesen, mert aki megcsalja a másik embert, az sem őt, sem magát nem tiszteli eléggé. Nem képes nyíltan, őszintén megoldani vagy lezárni a kapcsolatát, ezért játszmákba bonyolódik.
De nem érdemes vádolni azt, aki ilyet tesz. Valami oka mindig van annak, hogy sem a párjának, sem önmagának nem tud adni szeretetet, bizalmat és tiszteletet. Valami oka mindig van annak, hogy a menekülőutat választja ahelyett, hogy nyíltan szembenézne a tényekkel, és lépne. Akár kifelé, akár a közös úton továbbhaladva.
Valami oka mindig van ennek, és ez az ok legtöbbször a félelem. Aki a megcsalás útját választja, aki tudatosan meghozza ezt a döntést, az fél. Méghozzá attól fél, hogy ő maga kevés és értéktelen. Ha nem félne, akkor nem játszmázna, hanem nyíltan vállalná az érzéseit és a tetteit. Ilyen szempontból igaz csak, hogy a megcsaló minden esetben egy gyenge ember, de a megcsalás maga nem egy pillanatnyi gyengeség, aminek sokan próbálják beállítani, hanem egy súlyos önértékelési deficitnek és a másik ember durva megalázásának kombinációja.
Egy olyan kombináció ez, amelynek hatása mindig maradandó – akár lezárul a kapcsolat, akár nem. Akár tud róla a megcsalt fél, akár nem. A megcsalás terhét ugyanis valaki mindenképpen cipelni fogja. Ha csak a megcsaló tud róla, akkor ő egyedül. És ennek a tehernek csak egy része az, hogy titokban kell tartania a tettét (egyes torz világképpel rendelkező emberek számára ráadásul ez nem is teher, sőt, akár még élvezhetik is). A másik, ennél még súlyosabb teher az, amit George Bernard Shaw lényegre törően így fogalmazott meg: „A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.”
De van, aki csak így tud kilépni. Vagy azért, mert kapcsolatfüggőségben szenved, vagy azért, mert olyan mélyre letiporták – valószínűleg még gyermekkorában – az önbizalmát és az önértékelését, hogy valahogyan kompenzálnia kell azt. Valahogyan teljes értékű embernek akarja érezni önmagát, és a dolog iróniája éppen az, hogy az alapvető emberi értékek feladásával próbálja elérni ezt.
Van, amikor csak így megy. Nem azért, mert nem lenne másik út, hanem azért, mert aki nagyon mélyen van lelkileg, az a többi utat nem látja meg.

Jár-e az esély?

Simogatás, csók, lefekvés – szinte teljesen mindegy. Nyilván vannak fokozatok, de a tényen ez nem változtat. A megcsalás gondolati szinten kezdődik. Akkor, amikor tudat alatt, vagy akár tudatosan is megfogalmazza magában valaki, hogy „milyen jó lenne ettől a lánytól/sráctól többet kapni.” Akkor, amikor a meglévő kapcsolatát egy lehetőséggé degradálja, és hajlandó feláldozni azt. De könnyen lehet, hogy nem is degradálta, hanem mindig is egy feladható lehetőség volt számára – csak eddig nem jött képbe másik. És lehet, hogy még önmagának is hazudott.
Mert a megcsalás (vagy akár még a gondolatának megszületése) után rájössz, hogy eddig hazugságban éltél, és nem olyan emberrel vagy együtt, akivel szeretnél. Ilyenkor érdemes minél előbb lezárni a kapcsolatot – megkímélve egymást az erkölcsileg inkorrekt és érzelmileg is megterhelő játszmáktól, egymás megalázásától, és a még meglévő szeretet gyűlöletté alakításától. Mert a gyűlölet is egy kötelék – méghozzá nagyon erős –, amit nem érdemes fenntartani.
De az is lehet, hogy a döntés csak átmeneti. Ezt hívják sokan tévedésnek. Félrelépésnek. És ezt hívom én lépésnek egy másik irányba, ami után érdemes elgondolkodni, hogy van-e visszaút. Akár Te csaltál meg valakit, akár Téged csaltak meg, a kapcsolat ugyanúgy már soha nem folytatódhat. Meg lehet bocsátani, de nem lehet elfelejteni. Fel lehet dolgozni, de nem lehet meg nem történtté nyilvánítani. Fel lehet újra építeni a bizalmat, de sokkal könnyebb lesz azt ismét lerombolni. A megcsalónak is és a megcsaltnak is.
kapcsolat_vege
Valójában mint minden, a megcsalás ténye, de már a gondolata is egy nagyon jó tükör. Ha valakinek ilyen megfordul a fejében, az arról szól, hogy a jelenlegi kapcsolata nem elégít ki. Arról szól, hogy jelenleg szar az élete. És arról is szól, hogy nem hisz benne, hogy a jelenlegi párjával együtt valaha is boldog lesz. Ezért elveszi tőle a bizalmát, és egyúttal kész elveszíteni párja bizalmát is.
Ilyenkor következik az önreflexió. Már azon kevés ember számára, aki erre hajlandó. Miért érzem kevésnek magamat? Miért nem tudom a párommal közösen megoldani ezt? Mi hiányzik valójában az életemből, amit máshoz való meneküléssel remélek kipótolni? Miért öltem ki a kapcsolatunkból a bizalmat? Vagy miért öltük ki azt mind a ketten?
Van, amikor itt be is zárul a kör. Nincs visszaút, mert nincsen értelme. Ha a két emberből akár csak az egyikük is elzárkózik attól, hogy közösen keressék a megoldást, akkor a kapcsolatuknak nincsen jövője. Persze elhúzhatják még egy darabig – hónapokig, évekig, vagy akár évtizedekig is –, de az jó esetben is csak langyos pocsolyában ücsörgés lehet. Általában azonban ennél sokkal fájdalmasabb következményekkel jár, ha valaki egy ilyen párkapcsolatban ragad.
De olyan is előfordul, hogy a kapcsolat még menthető. Ez a ritkább eset. Pedig nagyon sokan maradnak még együtt a megcsalás után is, de csak kevesen képesek ezután – és ennek ellenére – újra megtalálni a harmóniát a kapcsolatukban. És önmagukban. Akiknek mégis sikerül, azok komoly munkát fektetettek bele, és teljes őszinteséggel, nyíltan, egymást segítve, az ego-jukat félretéve jutnak el odáig, hogy tiszta szeretetet tudjanak adni a partnerüknek. Jó eséllyel most először életükben.
Ehhez viszont nagy erő, teljes bizalom és komoly változás szükséges. Változás, amire mindenki képes, de csak nagyon kevesen hajlandóak megtenni. Annál több azoknak a száma, akik elvárják ezt a partnerüktől, megpróbálják a változást kikényszeríteni, vagy csak csendben reménykednek, hogy a másik ember egyszer majd megteszi. Ha Te is közéjük tartozol, akkor jó, ha tudod, hogy senkit nem tudsz megváltoztatni, csak önmagadat. Ha a másik ember mutatja jelét a változásnak – és nemcsak szavai vannak, hanem tettei is –, akkor lehet értelme kitartanod mellette. Ha azonban nincs változás, akkor csak önmagadat mérgezed.
És még egy záró gondolat. A hűtlenség nem csak egy harmadik emberrel való kapcsolatot jelent. Aki magadra hagy, amikor igazán szükséged lenne rá, az is hűtlen. Egyértelmű jelzést ad számodra, hogy nem vagy elég fontos neki. Nem érsz annyit, hogy vállalja a nehézségeket, nem képes adni neked feltétel nélküli szeretetet, és csak akkor kellesz neki, amikor a körülmények számára megfelelnek.
Kevesen vannak azok, akik csak egyszer hűtlenek. Kevesen vannak azok, akik önmagukba néznek, és hajlandóak változni. A többiek megteszik újra. Újra és újra – egészen addig, amíg hagyod.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!
Kocsis Gábor mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Használd fel oldal létrehozója és írója. Saját tapasztalataira építve próbál inspirálni és segíteni másokat is, megmutatva, hogy minden tapasztalatot fel tudunk használni önmagunk fejlesztésére, életünk és környezetünk jobbá tételére.

    Együtt többet tehetünk!

    Ha Te is így gondolod, csatlakozz azokhoz, akik értesülnek az új írásaimról és előadásaimról.

    Én sem szeretem a levélszemetet, tőlem sem fogsz kapni.

    Még több inspiráció:

    Ami még érdekelhet:

15 gondolat ehhez az íráshoz: “A hűtlenség nem gyengeség – hanem döntés

  1. Erika

    Kedves Gábor!!
    Talált, süllyedt!!? Megint sokunk történetét foglaltad tökéletes írásodba! ? Köszönet!! ?Úgy gondolom, egy esély mindenkinek jár. Főleg annak az embernek, akit a történtek ellenére is szeretünk! De sajnos ritka hogy tudnak élni a lehetőséggel. Mert ott az új, az érdekes, az izgató! És ez hatalmas vonzerő!!? De a legrosszabb az – ahogy írtad -, hogy nem tisztelnek annyira, hogy a szemedbe mondják azt az egy szót ami a filmek végén is szerepel és ami lezárja a történetet!!?

    Reply
  2. jéjé

    Gábor, az is hűtlenség és megcsalás, ha valaki kiadja azokat a gondolatokat, amiket csak neki szántam. Amiket nem akarok, nem tudok akárkivel megosztani. Amit csak őrá mertem bízni.
    Más: a testi megcsaláskor sokan hivatkoznak a (legyőzhetetlen) ösztöneikre, arra, hogy erre “kódolva” vannak. De ha más téren is egy állathoz hasonlítanám őket, vérig sértődnének.
    És még egy: a megcsalás gondolati síkon kezdődik. Igen, mert minden gondolati síkon kezdődik, ahogy már kicsit unalmasan sokat hallani, minden a fejben dől el. A jó is, a rossz is. Egy tanítás Jézustól: “Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások.” (Mt 15,19)
    Egy utolsó: nem tud tisztelni másokat az, aki magát nem tiszteli. Talán kicsit szentfazéknak tűnök, de megint: “szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”
    Bocsánat, kicsit hosszú lére eresztettem.

    Reply
    1. Sebestyén Ilona

      Gábor! Engedélyt akartam kérni tőled, hogy a facebookra feltegyem ezt a hihetetlenül értékes és húsba vágó írásodat, de megtette helyettem a rendszer. Jéjének üzenem, nem “szentfazék”, hanem igazi ember, EMBER! Bárcsak sok ilyen “homo sapiens” lenne, mint Gábor és jéjé. Azt hiszem, sokkal élhetőbb lenne a világ!

      Reply
  3. Egy

    Kedves Gábor!mi van akkor ha nem csak félrelépesről szól a dolog,hanem szerelemről,ha a 3.felbe beleszeret a másik?és mi az útja a bizalom visszaállításának.kíváncsi vagyok a véleményedre.mi van akkor ha valaki nem tudja miért tette?lehet ilyen?vagy csak sajat magának sem tudja bevallani..erre hogyan lehet rájönni?vagy ne az okokat keressük hanem a megoldást?köszönöm

    Reply
  4. Kiss Ibolya

    Köszönöm e remek “teli találatos” összefoglalódat !!!!
    “a megcsaló minden esetben egy gyenge ember, de a megcsalás maga nem egy pillanatnyi gyengeség, aminek sokan próbálják beállítani, hanem egy súlyos önértékelési deficitnek és a másik ember durva megalázásának kombinációja.”
    10 éve váltam el — 25 év házasság után, s a válás után tudtam meg – természetesen másoktól, ahogy ez lenni szokott – hogy ahogy elköltöztem a gyerekekkel délelőtt, este már ott volt a “váltás”…… legfájóbb az volt, hogy nem állt elém, nem mondta meg őszintén, hogy mi a helyzet….. csak sürgette, hogy mikor adom már be a papírokat ! A hölgy fél évig után otthagyta……
    Ennyi idő távlatából, bár nagyon fájó, nagyon nehéz lépés volt, de örülök, hogy megtettem, vége lett a lelki terrorizálásnak. Tisztában vagyok vele, hogy nekem is van hibám, én egy nagyon erős családcentrikus szeretetteljes közegben nevelkedtem, s ez belém ivódott.

    Reply
  5. Ildikó

    Szia, Gábor! Köszönöm az írásodat, nyomon szoktalak követni. Érdeklődéssel olvasom a blogodat. Most egy könyvet szeretnék a figyelmedbe ajánlani: Férfienergia. Én kiolvastam, nagyon megtetszett. A mai kaotikus világban, a káoszteremtő guruk bölcsességeiben egy tiszta vonal. Útmutató Nőnek és Férfinak.
    http://ferfiakklubja.hu/fooldal
    Kellemes ünnepeket, boldog Karácsonyt, boldog Új Esztendőt és sok sikert a további munkádhoz: Ildikó Görei-Pap

    Reply
  6. Tamás

    Kedves Gábor, így karácsony előtt, nagyon padlóra küldött az amúgy teljesen igaz írásod. Csak egyetérteni tudok vele, veled. Kíváncsi vagyok, szerinted a megcsaló, akit oly remekül jellemeztél, megtalálja-e valaha a saját lelki békéjét, vagy előbb utóbb megint tönkre tesz valaki mást, esetleg saját magát?
    A szerető, és a szeretettől szándékosan nem látó – néző áldozatoknak (beleértve magamat is) kívánom, hogy a karácsonyi “pokolban”, a lelki sötétségben botorkálva, gyújtson fényt nekik a Jóisten és a könnyeken át lássák meg a szeretet jászolát.
    Ezzel együtt, boldog karácsonyt mindenkinek…

    Reply
  7. Róbert

    Kedves Gábor! Ide szerkesztek egy “ellenvéleményt”. Szerintem ez hitelesebb, jobban illeszkedik a való élethez, mint amiket hosszan fejtegettél tartalmas írásodban.

    Mooji:
    Kapcsolatok, párkapcsolat
    Párkapcsolat: az emberiség tudatossági szintjének kifejeződésében, egyik fő téma. Sok kapcsolat (nemcsak férfi – nő kapcsolat) megy tönkre és a probléma abból fakad, hogy gyakran mi akarjuk eldönteni, mi az, ami jó nekünk. Így kezdődik. Ha eltervezted, hogy hogyan kellene alakulnia a dolgoknak, máris valami régi, elavult dologba csúszol. Rugalmatlan az egész és ezzel katasztrófafilmet gyártasz. Azért, mert soha nem fogod úgy megkapni, ahogy elmédben megszületik, ahogy kivetíted-, fantáziálsz róla.

    Arra jöttem rá a kapcsolataimban, hogy folyton kinőttem őket. Mivel úgy érzem, a tudatosság természete, hogy folyton terjeszkedjen. Sokan vannak, akik befolyásolni akarják a dolgokat. Hogy így-úgy kell történnie valaminek, miként kell viselkednie férjnek, feleségnek, partnernek, stb. És ezzel egyfajta rugalmatlanság jár együtt. És, ha kitalálod, hogy ”oké, ennek így kell lennie” akkor sohasem lesz rá lehetőséged meglátni, hogy valójában mi is van. Valaki azt gondolja, legfontosabb dolog, hogy legyen társunk. Legyen jó munkánk, szép házunk, legye n gyerekünk, meglegyen a családi fészek. Elhisszük, hogy életünk eme buborékban kell létezzen, de hamar elavult lesz az egész. Mert, ha valaki él, az élet természete folytán fejlődnie, haladnia kell. És ehhez folyton rugalmasnak kell lenni. E nélkül maximum három év után elkezd kiégni a párkapcsolat. Elfogy belőle az eredetiség, ha elakadunk annál a gondolatnál, hogy ennyi az élet. Ezt kell elérni, ahol ezeknek a dolgoknak kell meglenniük. És, ha ezek megvannak, akkor örökre boldogok és elégedettek leszünk. Mindez fantáziálgatás és sok ember, felnőttek, látszólag intelligensek, ebben hisznek.

    De a tudatosság szintjén a tudatosság kifejeződésének folyton tágulnia, mélyülnie kell, hogy egyre bölcsebbekké váljunk. És emiatt érzem, hogy csak azok az embereknek lesznek hosszú kapcsolataik, és virágzó életük, akik hisznek az igazságban. Akik nyitottak az igazságra, mert folytonosan meg kell újítani önmagukat. Ezen a szinten bölcsebbeknek kell lennünk, nem élhetünk csak azért, hogy pénzt keressünk, gyerekeket szüljünk, egyre csak hízzunk. Nem ez az élet zamata, amire az embereknek szüksége van. És egy idő után természetes, hogy belefáradunk, ráununk egymásra. És nem tudjuk, hogyan szabaduljunk belőle, mert szokássá válik. És a párkapcsolat nem más, mint megszokás. Ez a kapcsolat halott, már nem is párkapcsolat. Ez vonatkozik az életre minden értelemben, a párkapcsolat szó szélesebb értelmében.

    Nem férjet, feleséget stb. kell keresni, hanem az Igazságot és így minden más automatikusan megjelenik. Kialakul a bölcsesség, a valós felismerés képessége, az igazi függetlenség érzete. A belső stabilitás és erő. Az embereknek nem lenne szabad más emberektől függeniük. Mondjuk azt, hogy támaszkodunk valakire, általában véve, de nem szabad függőségbe esni, önmagunknak kell maradjunk. Egy idő után az energia eltűnik, és ezért keresik az emberek a friss energiát.

    Ha csak azt tűzöd ki célul, hogy legyen pénzed, házad, gyereked, gyorsan elérheted ezeket. És utána… nem vagy elégedett. Utána csak folytatod és monotonná válik. Mert nem vagy tudatában, hogy vannak ennél sokkal tágabb célok. Ha összpontosítunk, az életünk termeli a frissességet, az inspiráció minőségét. De ha annyival megelégedsz, hogy van házad, férjed, feleséged, szép gyereked, autód, csak egy muzeális darab vagy! Véged van! Ráadásul ez olyan önző életmód. A szeretetnek nőnie kell és túl kell nőnie… a te és én koncepción, a maga kozmikus lehetőségeivel kell nőnie. A szeretetben tudunk növekedni, fejlődni egyre jobban. Nem sok embert kell szeretni versengő szeretettel, hanem az Univerzumot kell átölelni. Hiszen a szeretet természetes, az nem valami, amit csinálni kell. Hanem egyszerűen csak nyitottak vagyunk rá. Ahelyett, hogy valami kis törzs vagy klán lennénk, a univerzális szeretet felé kell megnyílni. Mindenkiben van egy Buddha és van egy Krisztus!

    https://www.youtube.com/watch?v=FlH1h0kQACU

    Reply
  8. Emi

    Sok igazságot véltem felfedezni ebből az írásodból is. Egy dolgon viszont morfondíroztam. Csodának tartom, ha egy pár, és nekem ez házaspárt jelent,mert az az igazi elkötelezettség, szóval hogy egy pár akár egyik tagjának nem fordul meg a fejében – főleg férfi elmében – hogy továbbgondolja azt, hogy milyen szép a látvány, és egy szimpatikus személy áll előtte…férfiaknak különösen nehéz. És nem tudom elhinni, annak ellenére, hogy őszintén szeretem a férjem, és ő is engem, és nem csalna meg, nem tudunk hazudni egymásnak, tudjuk, ha hazudnánk, (ismerjük annyira már egymást, és ezt nem büszkeség sugallja) Szóval szerintem elsősorban Emberek vagyunk, lehetnek gondolatok, akár hirtelen felvillanó, vagy rosszra iranyuló, akár 1 mp is, de ez nem jelenti azt, hogy megcsalom a párom. Egy híres tanító azt mondja, “aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében” nos, ezzel egyetértek, de nem lehet egy bűnös világban csak tiszta gondolatokkal élni (sajnos), mert ezzel elfelejtenénk azt amit bűnnek, vagy tökéletlenségnek hívunk. Reklámokat úgy tervezik, hogy sexxel mindent el lehet adni, ez beivodik az emberekbe..ha akarják, ha nem, persze tudatosan küzdök ellen, még tvm sincs, egyszerűen azért mert megválogatom mit akarok nézni, mit akarok olvasni, de így se lehet 100% irányított gondolkodást elérni. Szóval én inkább azt mondom: azt nem tudod megállítani, hogy a sas elrepüljön a fejed felett, de azt igen, hogy fészket rakjon a fejedre azt már te irányítod. A gondolatok terelhetők, irányíthatók.

    Reply
    1. gera lászlóné

      Kedves Emi! Csak egy fél mondatot ragadnék ki elgondolkoztató írásodból: “Különösen a férfiaknak nehéz”
      Miből gondolod, hogy nekik nehezebb ellenállni? Olvastad, vagy egy férfi ( több férfi) mondta? Hidd el, ez nem igaz! Ezt a férfiak szajkózzák több száz éve, s a közvélemény ( a hiszékeny nők) elhitték, elhiszik, hogy igaz, mert el akarják hinni, de ez egy hím soviniszta baromság. A gondolatokat nehéz kontrollálni, nem is hiszem, hogy normális dolog “elhessegetni” egy-egy akár” nem tiszta” gondolatot, mert a sok hárítás után leszokunk a szabad gondolkodásról. A gondolat és tett között azonban nagy a távolság, és itt lép színre a józan ész, tolerancia, becsület, őszinteség. Férfinél, nőnél egyaránt.

      Reply
  9. Teleki Zsuzsa

    Mélységesen egyetértek az írás minden gondolatával. Örülök, hogy pont egy Férfi (nem véletlenül nagy az F) tollából olvasható az írás.

    Reply
  10. A caruzó

    A hütlenségről, sok férfi természetesnek veszi,mert uncsi a hűséges. Ne csodálkozon,ha vele ugyan ugy megtőrténik majd,akit nagyon fog szeretni attól kapja vissza. ,de késő eső után a köpönyeg. Nekem már nem fáj .Örülök inkább annak,hogy megismertem,hogy valójában milyen is. azért jó hogy nincs férjem.,nem fáj annyira ,mert nem vagyunk összekötve. Fel a fejjel tudom az Asszony mondta mondja Ádám,de az ő döntése volt . Lányok nem is tudjátok milyen jó dolgotok van.Ne siessetek férjhez menni.

    Reply
  11. Gucka

    Jo jo a cikk, de… Szerintem az iro vagy csalodott a nokben, vagy ot csaltak meg, hogy ilyesmire vetemedett, h.irjon rola… Nokent en maskent latom. Van egy aranyos ferjem, es 2 gyerekem, de en is felreleptem par eve. Es semmi koze ahhoz,h.- kihult a kapcsolat koztunk, v.- nem mukodott koztunk mar ugy, mint reg… Mert minden rendben volt koztunk.Csakhogy jott egy masik ffi, es en elkezdtem vonzodni hozza.Mint a magnes ugy vonzott.Az alakja,arca,stilusa,mindene…Persze tudtam,h. a csaladomat soha nem adtam volna fel semmiert, es a ferjemet sem. Ot ugy szerettem ahogy volt-van, bar az igaz, eros,szikrazo szenvedely nem volt koztunk,de teljesen nyugodan,bekesen elunk egymas mellett.(ebbol kovetkeztetsz, rendbejottek a dolgok)Szoval a vonzodasbol tobb lett, es beleszerettem.Utolag mar azt gondolom,h. hulye voltam,mert nem erte meg az egesz. 3 honap titkos talalkozasok utan azt mondta,h.neki ebbol elege lett. Meg egy darabig irogattunk egymasnak, megtudtam,h.-persze -lett masik baratnoje.Igyekeztem meg a gondolatat is kiverni a fejembol, h. O letezett.Ma mar teljesen kozombos szamomra. A veletlen folytan ferjem is tudomast szerzett az egeszrol, neki nagyon fajt az egesz sokaig. Biztosirottam ot arrol,h.ot tovabbra is szeretem,-csak ez mas volt. Persze tanulsag szamomra is, hogy a :- megcsalot megcsaljak… Mindenesetre sok turelemmel es szeretettel a csaladi beke koztunk helyreallt. Igen, megnezzuk a masik nem-et tetszesindexunket nyilvanitjuk, es el-el gondolkodunk rajta,h.mi lenne ha lenne egy titkos kapcsolat szovodne… Aztan… Ez lenne a szigoruan vett megcsalas? Tudom, a katolikus egyhaz tanitja,h.-gondolattal,szoval,cselekedettel.- A gondolataim az enyemek, es abbol meg nem szarmazik a tarsam fele cselekedeti megbantas. -Mintha a ffiak nem esnenek gondolkodoba (meg a legrendesebb is) a feleseguk mellett,h. milyen lehetne egy masik novel…kolleganovel, ismerossel stb. Nekem is van egy nagyon helyes fiatal kollegam, kedves, vonzo, de nem merunk kozeliteni egymashoz… En mar megegettem a kezem, neki meg -tabu- vagyok. Most meg lehet botrankozni, h.-nem volt eleg egy megcsalas, kell egy masik?, meg; mit akarok,hiszen en csaladanya vagyok… Igen, valoszinuleg 40 evesen talan egy szerelmet -ujra-hiszen jo szerelmesnek lenni, ha mar a hazastarsi kotelek szurkul,megkopik, es ujdonsagra vagyik az ember.Persze,tudom,h.ez is ideig-oraig tartana, de bennem eros a vagy iranta.Valoszinu,h.en lennek az erzelmesebb, es nekem fajna jobban ha vege lenne,..de az is lehet, h.csak a szex-et keresem, az erzeseket, a tapintast, simogatasokat, stb.Nem,megkapom ezt otthon is de masra is vagyom.Talan ha ffi lennek, akkor ezt nevezhetnem nocsabasznak… Nem nem vagyok szanalmas, hanem erzek. Szerintem nem vagyok evvel egyedul… Szeretjuk a ferjunket,de vki mas is kell, h.a szerelmet lobogtassa bennunk…

    Reply
    1. The pit

      Szerintem tanulj meg olvasni mert az írásban nem azt írja,hogy nő hanem nő/férfi.De úgy látszik a gyomorszájas betalált nálad 🙂 itt a fent említett magyarázkodás,magadnak,hogy akarod másnak magyarázva bemagyarázni a dolgot.

      Reply
  12. Szabó János

    Kedves Gábor!
    Pszichológiai tanulmánynak is beillő gondolataidból, még a Hit területén is tudtam meríteni. Gratulálok!
    Egyedül az időnként megjelenő pejoratív szavad zavart, mint a többször visszatérő “szar”. Hidd el, nem szükséges és nem trendi, mert e nélkül is lelkiismeretre ható a hűtlenségről szóló írásod. Én hittel vallom, hogy: kívülről semmi sem jut be az emberbe, ami beszennyezhetné, hanem ami belőle kijön, az teszi tisztátalanná az embert. Márk7.15.
    Gondold át!
    Üdvözlettel János.

    Reply

Hozzászólás a(z) Egy bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.