Mindennapi Motiváció – Jacob Barnett

Szeretnéd, ha a gyerekedből, unokádból értékes ember válna, igaz? Értelmes, fegyelmezett, hasznos, és talán valami több is – valami, ami miatt igazán büszke lehetsz rá. De a legfontosabb, hogy soha ne kelljen szégyenkezned miatta. És ha a többséghez tartozol, akkor biztosra mész: legyen olyan, mint a többiek, ne lógjon ki a sorból, feleljen meg az oktatási rendszer és a társadalom elvárásainak. Így terelgeted szépen, és esténként nyugodt szívvel alszol el, mert tudod, hogy mindent megtettél érte. Mindent megtettél érte?

Vagy csak a legkényelmesebb módját választottad annak, hogy elfogadott emberré váljon, és Te magad is az legyél? Elfogadottnak lenni és boldognak lenni két teljesen különböző dolog – és nem mindig van átfedés a kettő között. A kitaposott út járható a legkönnyebben, de attól még, hogy a tömeg azt járja, nem biztos, hogy bárhová is vezet. Ha boldog életet szeretnél – önmagadnak és utódaidnak is –, akkor máshol kell keresgélned.

A legtöbb gyerek jó esélyekkel indul, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Elindulnak a kitaposott úton, de az, hogy valóban boldog életük lesz-e, csak jóval később fog kiderülni. Vannak azonban extrém esetek. Van, akinél már nagyon hamar kiderül, hogy az úton való terelgetés módszere megfelelő volt-e, vagy sem.

Jacob Barnett egy nem átlagos kisfiú. Nemcsak azért, mert magasabb az IQ-ja, mint Einsteinnek, hanem azért is, mert autistaként orvosai szerint soha nem lenne képes normál társadalmi életet élni, olvasni, de még a cipőfűzőjét bekötni sem.

Jacob édesanyja azonban jobban figyelt saját gyerekének megnyilvánulásaira, mint a szakértői és laikus véleményekre. És ahogy figyelt rá, észrevette, hogy a kisfiú nagyszerű dolgokat művel, ha épp nem kell senkinek és semminek megfelelnie.

A szokásos és javasolt speciális (kisegítő) oktatás helyett egy jóval merészebb utat választott: úgy döntött, hogy kisfia hadd csinálja azt, amit igazán szeret. Nem próbálta meg beleerőltetni egy olyan rendszerbe, amiben soha nem lehetett volna boldog, hanem engedte, hogy megtalálja igazi önmagát.

Jacob kilenc évesen egy olyan matematikai modellt dolgozott ki, mellyel kiterjesztette Einstein relativitáselméletét, és amit folytatva egyszer Nobel díjat is kaphat majd. Tíz évesen egyetemista lett, saját cége van és egy könyvet ír, hogy segítsen megszüntetni korosztálya „matematika fóbiáját”. Az alábbi videón pedig a világ legismertebb előadás sorozata, a TED konferenciák ifjúsági rendezvényén tartott eladása látható. (Angolul nem tudóknak is érdemes belepillantani, mert egy valami nyelvtudás nélkül is egyből átjön: ez a fiú jól érzi magát, boldog.)

Túl sokan áldozzák fel a boldogságukat azért, hogy megfeleljenek egy standard kategóriákat felállító társadalom elvárásainak. És túl sokan várják el ugyanezt gyermekeiktől is. De utólag nem az fog számítani, hogy tökéletesen beleillettél-e valamelyik sablonba, hanem az, hogy a napjaidat boldogan töltötted-e, azt csinálva, amit igazán szeretsz.