Einstein golfleckéje

A legtöbben így állnak hozzá az élethez. Azonnali eredmények és gyors siker legyen, persze minél kevesebb erőfeszítés árán. Mára már egész iparágak és társadalmi berögződések épülnek arra a hitre, hogy mindez elérhető, hogy a világ így működik. És ez természetesen nemcsak saját céljainkra vonatkozik, hanem a másokkal szembeni elvárásainkra is. Erről szól az alábbi történet, mely egy kevéssé ismert rövid epizód a huszadik század egyik legnagyobb tudósának életéből.

*****

A már idősödő Einstein a Princetoni Egyetemen betöltött állása mellett valamilyen kikapcsolódásra is vágyott, ezért egyik kollégája javaslatára elhatározta, hogy kipróbálja a golfot. Bele is vágott, azonban már az első alkalommal egyből kiderült, hogy a relativitáselmélet atyja ebben bizony nem őstehetség.

Ahogy egyre csak elbénázta az ütéseket, oktatója megállás nélkül újabb és újabb tanácsokat kiabált neki.

„Tartsa lefelé szegezve a fejét!”, „Egyenes a hát!”, „A térdek legyenek hajlítva!”, és így tovább, de mindhiába – Einstein képtelen volt egy jól sikerült ütést kivitelezni.

Így ment ez egészen addig, míg a tudósnak végleg elfogyott a türelme: felkapott néhány golflabdát és ingerülten oktatójához vágta azokat. A férfi kapálózva és ugrálva próbálta elkerülni a felé repülő golflabdákat.

„Ez most mire volt jó?!” – kiabálta a felbőszült oktató.

„Fiatalember!” – kezdte Einstein szigorú tekintettel. „Amikor egyetlen labdát dobok maga felé, elkapja. De ha egyszerre négy labdát dobok, egyiket sem kapja el. Amikor tanít, egyszerre csak egy instrukciót adjon!”

*****

Türelem, következetesség, fokozatosság. Ezekre lesz szükséged, ha tényleg komolyan gondolod, amit csinálsz. Felejtsd el az instant megoldások illúzióját! Ha igazán fontos számodra a célod, akkor készülj fel, hogy hosszú utat kell bejárnod érte.