Szeretnél boldog lenni? Szeretnéd végre érezni, hogy teljesen rendben van az életed és megoldódott minden problémád?
Nem fogod. Legalábbis folyamatosan biztosan nem. Hiába vált kereskedelmi árucikké a boldogság, hiába próbálják egyre több csatornán keresztül eladni Neked a boldogságot ígérő termékeket, és hiába hirdetik népszerű szellemi vezetők és önjelölt prédikátorok egyaránt a boldogsághoz vezető biztos utat. A boldogságot nem fogod senkitől megkapni. A boldogság nem egy elérendő cél, hanem egy állapot.
Egy olyan állapot, amiből rendre kizökkentenek a napi teendők, a kisebb vagy nagyobb problémák, egy autó dudája, vagy egy lábadra pisilő kutya. De ez nem baj. Az emberi érzések összetettek, az élet pedig nem egy konstans meditatív állapot. Rengeteg hatás ér, melyekre általában reagálsz is. Egy idő után megtanulod, mire reagálj élénkebben, mire kevésbé, és mivel ne foglalkozz egyáltalán. Ahogy azt is megtanulod (remélem, tényleg megtanulod), hogy a külső hatások ugyan befolyásolják a hangulatodat, de tartósan nem határozhatják meg azt. Nem függhet a hosszú távú boldogságod attól, hogy ki mit mond vagy tesz veled, mi mindent birtokolsz, és mit nem. De akkor mitől függ?

Miért nem találod?

Van egy régi közhely, mely szerint a boldogság olyan, mint egy pillangó: ha kergetjük, akkor soha nem kaphatjuk el, ha viszont csendben leülünk és várunk, akkor ránk száll. Na de hányszor szállt rád pillangó, míg gyermekként csendben ültél a réten? Mennyi ideig voltál hajlandó nyugton ücsörögni a fenekeden? Én inkább utána szaladtam és óvatosan megfogtam (aztán megtanultam, hogy még ha el is engedtem utána, így is ártottam neki azzal, hogy megfogtam – de ez már egy másik történet).
Egy másik közhely szerint jó dolgok történnek azzal, aki vár. De valójában sokkal jobb dolgok történnek azzal, aki tesz is érte, hogy jó dolgok történjenek vele. És ezt mélyen tudja is a legtöbb ember, ezért próbál tenni valamit a saját boldogságáért. A problémát nem ez okozza, hanem az, hogy rossz helyen van a fókusz. Sokan el akarják hinni – és el is hiszik –, hogy a munka javát nem nekik kell elvégezniük. Csak kifizetnek egy összeget egy termékért, melynek kifejlesztésébe mások már rengeteg energiát fektettek, vagy meghallgatnak egy fél órás boldogság-gyorstalpalót, mely hosszú évtizedek kutatási eredményeire épül, és máris megkapják, amire vágytak: a boldogságot – frissen becsomagolva, készen, illatosan.
boldogsag

Akkor mégis hol keresd?

Mégis mit tegyél akkor, ha sem a várakozás, sem a könnyen hozzáférhető, kényelmes megoldások nem jönnek be? Hogyan leszel végre boldog? Ennyire bonyolult ez az egész?
Nem az, ha néhány dolgot megértesz. Az első és legfontosabb az, hogy a saját boldogságodat senki más nem fogja tudni megalkotni számodra. Sem a TV-ben reklámozott instant boldogság termékek, sem a bölcs szónokok, sem a jóhiszemű segítők, de még a hozzád legközelebb állók sem. Nem miattuk leszel boldog, hanem együtt tudtok boldogok lenni. Azért, mert kihozzátok egymásból azt, ami a boldogság érzéséhez szükséges.

Ne görcsölj!

A második dolog, amit meg kell értened, az az, hogy vannak olyan pillanatok, amikor nem kell boldognak érezned magad. Ne aggódj, ha nem megy folyamatosan a mosolygás. Nincs is mindig helye. Volt egy időszak az életemben, amikor gyakran voltak olyan percek, órák, hogy egyszerűen nem akartam mosolyogni. Csak utaztam a buszon, néztem kifelé az ablakon, és a múltam nehézségeire gondoltam – a stroke-ra, az utána következő felépülésre, a halálfélelemre, a küzdelmekre, az elvesztett csatákra, a személyes emberi csalódásaimra. Nem akartam elhitetni magammal, hogy abban a pillanatban boldog vagyok. Azt akartam érezni, hogy erős vagyok és bármi jön, megküzdök vele.
Amikor boldog vagy, egyúttal nyitottá is válsz. Nyitottá és sebezhetővé. Van, hogy ezt a sebezhetőséget nem vállaljuk fel. Vannak pillanatok, amikor szembe kell nézned a múltaddal, vagy fel kell készülnöd a jövődre – ilyenkor a jelen pillanat nem a boldogságról szól, hanem a hitről, hogy mindazok ellenére, ami történt, vagy épp történni fog, Te képes leszel boldog lenni. Ehhez pedig erő kell.
Mosolyogj minél többet, de nem kell, és nem is fogod tudni az egész életedet bárgyún mosolyogva leélni.

A boldogság maga

És végül van még valami, amit jó, ha tudsz. Amíg meg akarod szerezni a boldogságot, addig nem fogod megkapni. Valójában soha nem fogod megkapni. A boldogság állapot. Benned van. Az, hogy kihozod-e magadból, csak rajtad múlik. Egy nagyon jó barátom nagymamája így fogalmazta ezt meg: „A boldogság képesség, nem körülmény.” Ő tudja. Egyszer már elveszítette családjának jelentős részét, egyszer már összeomlott az élete, és ő újra felépítette. Mert képes volt rá.
Ahhoz, hogy boldog legyél, tenned kell érte. De nem azt, amit a fogyasztói társadalom el akar hitetni veled. Ne készen keresd a mások munkája által megalkotott boldogságot. Az nem a Tiéd. És soha nem is lesz az. Csak az lesz a Tiéd, ami már most is az. A saját boldogságodat akkor tudod előhozni magadból, ha tudatosan élsz és megélsz minden pillanatot.
Döntsd el, hogy ebben az adott pillanatban boldog leszel. Mosolyogj! Nem kell okot keresned rá. Nem kell várakoznod. Nem kell függővé tenned senkitől. Csak el kell döntened. Eleinte – különösen akkor, amikor nehéz időszakon mész keresztül – nem fog sikerülni őszintén mosolyognod (ezt érezni fogod Te is, és mások is látják rajtad). Aztán egy rövid pillanatra sikerül, de egy másodperc múlva már ismét visszazökkensz. Nem baj. Folytasd, jó úton jársz! Egyre többször fogod érezni, hogy a mosolyod már őszinte. És amikor végiggondolod, mennyi mindenért lehetsz hálás – azért, amit kaptál másoktól, azért, hogy élsz, azért, hogy süt a nap vagy épp esik az eső –, akkor egyre könnyebben fog menni az őszinte mosoly. De emlékezz arra is, hogy lesznek pillanatok, amikor nem leszel boldog, és ez rendben van – hiába is görcsölnél rajta.
Ne akarj boldog lenni. Csak legyél az.
„A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság.”
Buddha
Ha pedig maradsz az instant gyorssegélynél, akkor olvasd el itt, hogyan lehetsz boldogtalan.
Te döntesz. 😉

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a Beszélgetések a Kutyámmal c. könyv írója, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Vannak dolgok, amik nagyon mély sebeket okoztak a lelkedben. Átvertek,
Tovább
Kati néni nemcsak biológiát és földrajzot tanított nekünk, hanem Életet
Tovább
Próbáltál már kéz nélkül bringázni? Ugye milyen jó érzés, amikor
Tovább
Érdekes árucikké vált a boldogság. Sokan kínálják, megvenni mégsem tudja
Tovább
Hajlamosak vagyunk többnek, jobbnak gondolni magunkat másoknál. Aki más, azt
Tovább
Rossz napod volt? Idiótákkal vagy körülvéve? Vagy csak egyvalaki keserítette
Tovább

One Comment

  1. Blue roses

    Szia Gabor 🙂
    Minden irasodon lehet erezni, hogy oszinte, belulrol jovo, megelt pillanatokbol fakad. Ezert erinti meg ilyen sok ember lelket, vagy “nem hagyja oket hideg”.
    A “boldogsag” nem egy megfoghato dolog. Ez egy erzes, ami ott van – melyen mindenkiben. Amit lathatova tesz egy masik “boldogsag” kozeledese (egy ember, egy gyermek, vagy egy kedvenc kisallat). Nezz bele egy gyermek szemeibe, lasd azt a csillogast, ami belulrol sugarzik. Az a tiszta, oszinte tekintet, amit meg nem fertozott meg az “elet szemete”! Vagy nezz egy kutya, cica vagy mas kisallat szemeibe. Arad belole a szeretet. A szeretet irantad, es a boldogsag, ahogy orul neked. Szerencse, hogy oket nem fertozi meg az a sok gonoszsag, ami az embereknek olyan sokat art. Megfosztja oket a boldogsag erzesetol, a tisztelettol, az egymas szeretetetol.
    Persze mindezek ellenere, vagy ezekkel egyutt, meg nem halt ki az emberekbol ez a kepesseg. Csak nagyon melyre el van temetve, es olyan regen, hogy mar el is felejtettek, hogy valaha az ovek volt.
    De en bizom benne, hogy eljon az a szebb – jobb vilag, amikor ezt a kepesseget nem kell eltitkolni.
    Udvozlettel, Rozika.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük