Nemrég Mindennapi Motiváció címmel elindítottam egy sorozatot, melyben inspiráló történeteket osztok meg. Olyan emberek történetei ezek, akik megtalálták a belső motivációjukat és az esélyeket semmibe véve bebizonyították, hogy a lehetetlen csak egy üres szó.

Az első ilyen ember, akit bemutattam, a végtagok nélkül született Nick Vujicic volt, aki mára már boldog családapaként és sikeres motivációs trénerként és üzletemberként él teljes életet. Ezúttal egy egészen más történet következik, aminek főszereplője Arthur Boorman, egy öbölháborús veterán.
A rengeteg ejtőernyős ugrás annyira megterhelte Arthur térdeit és a hátát, hogy gyakorlatilag mozgássérültté vált. Senki nem hitt benne, hogy valaha is újra járni fog, de ami ennél is többet számít, ő maga sem hitt önmagában. Feladta. Meghízott, tolószékbe kényszerült, kilátástalanná vált az élete. A folyamatos leépülés 15 évig tartott, egészen addig, míg nem találkozott egy emberrel, aki hitt benne. Az alábbi video Arthur történetét mutatja be néhány percben.

Fizikai és szellemi állapotunk szorosan összefügg. Sokáig – főleg a nyugati világban – szeparáltan kezeltük a kettőt, de ma már köztudott, hogy a betegségek jelentős része pszichés eredetű. És fordítva is igaz: aki elhanyagolja a testét, az előbb-utóbb komoly lelki problémákkal is szembesül, ahogy a fenti történet is igazolja. Az emberek jelentős része hajlamos figyelmen kívül hagyni a sport és a mozgás fontosságát. Aktív sportolóként és harcművészként az elmúlt több mint két évtizedben annyi pozitív hatását tapasztaltam a sportnak, hogy erről majd külön fogok írni a későbbiekben.

Arthur Boorman története nemcsak azért inspiráló, mert egy romokban lévő emberi életet látunk újra felépülni, hanem azért is, mert megmutatja, hogy apró, következetes lépésekkel a lehetetlennek képzelt dolgok is megvalósíthatóak.
“Gyakran azt hívják lehetetlennek, amit még nem próbáltak ki.”
Jim Goodwin

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

8 − egy =