Nyitott kérdések

Mi lett volna, ha megteszem? Sikerülhetett volna? Hányszor gondolkoztál ezen másodpercekkel azután, hogy visszaléptél valamitől? Hány ilyen “talán” maradt benned, amire próbáltál magyarázatot találni? És hányszor kísért tovább a kérdés napokig, hónapokig, évekig?

Idővel magyarázatot találsz, miért nem tetted meg, amit megtehettél volna. Még több idő után a saját fejedben olyan valóságossá, sőt, jogossá válik a kifogásod, hogy Te magad is elhiszed azt. De időről időre egy esemény az életedben, egy érzés, vagy csak egy éjszaka, amikor magadra maradsz a gondolataiddal, előhozza újra a kétségeidet. Ilyenkor nem tudod elfojtani az újra feltörő kérdést: Mi lett volna, ha..? Ilyenkor érzed, hogy a kifogásaid soványak. Gyengék és életképtelenek.

Nem a múlt nagy kudarcai és csalódásai, hanem a nyitva hagyott kérdések a legfájdalmasabbak az életünkben.  A biztos veszteséget egy idő után feldolgozod, de a bizonytalanság veled marad és folyamatosan emészti az energiádat. Az elvarratlan szálak vezetnek a múlton való sajnálkozáshoz. Ez pedig csak egy valamire jó: arra, hogy elfoglald magad és addig se kelljen semmit csinálnod azért, hogy jobbá tedd az életed. Nyugodtan keseregj azon, ami elmúlt; épp most mérgezed meg a holnapod.

Ez az egyik fontos dolog, amiért örülök, hogy stroke-om volt. Annak pedig különösen, hogy ilyen fiatalon. Aki járt már közel a halálhoz, az megtanulja, mit jelent élni. Elvárások, neheztelések, sajnálkozás és kicsinyes játszmák nélkül, csak egyszerűen: élni. Ha rád nehezedik a felismerés, hogy az itt töltött időd véges, megtanulod értékelni annak minden percét. És nemcsak értékeled, hanem igyekszel a legtöbbet kihozni belőle. Mert tudod, hogy minden elvesztegetett perccel önmagadat lopod meg. Elvesztesz valamit, amit már soha nem kapsz vissza.

A nyitva hagyott kérdések súlyos terhet jelentenek, és ezt a zsákot egész életedben cipelni fogod. Ne hagyj nyitott kérdéseket! El akarsz mondani valamit, ami fontos? Mondd el most, mert nem tudhatod, meddig teheted meg. Bizonytalan vagy, hogy sikerülhet-e elérned a célod? Helyes! Csak az lehet teljesen biztos magában, aki túl alacsonyra tette a lécet. Vágj bele! Ha mindent megteszel, mégsem sikerül, akkor sem veszítettél. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalat mellett valami más fontosat is nyersz ezáltal: lezársz egy nyitott kérdést. Megszabadulsz a bizonytalanság által okozott szorongástól. Ne legyen több “mi lett volna, ha…” az életedben. Dobj el egy újabb zsákot és élvezd a szabadság érzését!