Idővel belefáradsz a fölösleges körökbe.

Már nem gyorsan akarsz haladni, hanem hatékonyan. Már nem minden embernek akarsz tetszeni, csak néhányak véleményére adsz. Már nem mindenkinek akarsz segíteni, csak azoknak, akik megbecsülik, amit Tőled kapnak. Már nem szállsz be minden csatába, ahová meghívást kapsz.

Eljön a mentális selejtezés időszaka.

Idővel felismered, hogy mennyi energiát pazaroltál el fölöslegesen. Olyan dolgokra, amiken változtatni picit sem tudsz. Olyan emberekre, akik leszarják, hogy Neked mire van szükséged. Olyan játszmákra, amikben csak bent ragadni lehet, nyerni nem. De idővel megtanulod megbecsülni az energiádat és az idődet.

Vagy nem.

Mert tudod, rengetegen áltatják magukat ezzel. Rengetegen bólogatnak hevesen, amikor valaki azt mondja: húzd meg a határaidat, állj ki magadért, tanuld meg azt a szót, hogy “Nem”. Rengetegen bólogatnak, de csak nagyon kevesen teszik meg.

Mert elméletben nagyon bölcsek vagyunk. Pontosan tudjuk, hogy mit kéne tennünk, de ha megnézed, hányan élnek úgy, ahogy szeretnének, akkor elég siralmas statisztikát kapsz. Persze csak ha nem a kirakatba kitett életüket nézed az embereknek, hanem a valóságosat.

Az elmélet önmagában nem sokat ér, a gyakorlatba ültetés viszont túl nagy ugrást jelent. És fájdalmas. Sakk-matt. Hacsak…

Hacsak úgy nem döntesz, hogy komolyan veszed magad.

Nem tükör előtt mondogatott önszeretet-frázisokkal, hanem apró cselekedetekkel, amelyek Rólad szólnak. Azért aprókkal, mert a nagy még nem megy, ha nincs benne gyakorlatod – és ha nem megy, akkor csak egy újabb kudarcélményt gyűjtenél, ami benne tart a helyzetedben.

Úgyhogy érdemes kicsiben kezdened. Egy-egy óra én-idővel, amikor nem agyalsz, nem kapkodod fel a telefonod, nem intézel közben semmit másoknak, hanem csak Önmagaddal vagy. Azt csinálod, amit szeretsz, és ezt az időt érinthetetlennek tekinted.

Megtanulsz igent mondani Önmagadra.

Először csak egy-egy órára. Aztán egyre gyakrabban – olyan élethelyzetekben is, amelyekben eddig a prioritási sorrend legaljára helyezted magad. Ezek az “igen”-ek ismertetik fel Veled, hogy Te is a színpadon vagy.

És amikor ezt felismered, már nemet tudsz mondani azoknak, akik eddig letaszítottak.

 

Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

Kocsis Gábor vagyok, mentális segítő, űrkutató mérnök, harcművész, stroke túlélő, a hasznaldfel.hu oldal létrehozója és írója. De ezek csak címkék. Sokkal fontosabbnak tartom azt, amiben hiszek: minden tapasztalatodat fel tudod használni önmagad fejlesztésére és az életed szebbé tételére. Ezt a szemléletet tanítom érthető formában, hatékony módszerekkel.

A hírlevél a legbiztosabb módja, hogy az elsők között értesülj az írásaimról, az előadásaimról, a workshopjaimról, a jótékonysági programjaimról és egyéb rendezvényeimről:

A "Kérem az infókat" gombra kattintással elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót

AJÁNLAT

Írásaim

Mindennapi Motiváció címmel rendszeresen olyan inspiráló történeteket osztok meg, melyek
Tovább
Azt mondja a Mester a Tanítványnak: - Tíz év egy
Tovább
Ott van mindannyiunkban. Belénk van kódolva. Egy ösztönös, evolúciós szempontból
Tovább
Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a külvilág számára tökéletes képet
Tovább
Vannak olyan emberek, akik végigszenvedik az életüket egy olyan munkahelyen,
Tovább
Kereshetsz újat. Kereshetsz izgalmat. Kereshetsz valakit, akivel újra megéled a
Tovább

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük