Mindennapi Motiváció – Steve Way

A Használd fel oldal rendszeres olvasói jól ismerik a Mindennapi Motiváció sorozatot, melyben inspiráló történeteket osztok meg olyan emberekről, akik életük során komoly nehézséggel küzdöttek meg, és így értek el kiemelkedő sikereket. Történeteket olyan emberekről, akik végtag nélkül születtek, súlyos baleset törte ketté sportolói karrierjüket, vagy éppen egészségesen éltek egész életükben, és ennek köszönhetően idős korukban is fittebbek sok fiatalnál.

Különleges emberek – mondják sokan. Ami történt velük, különlegessé tette őket, vagy mindig is azok voltak. De mi tesz egy embert „különlegessé”? Egyáltalán, miért különleges az, hogy valaki nem adja fel, kitartóan küzd a céljaiért, és legyőz minden akadályt, ami az útjába áll? Vajon nem erről szól (vagy kellene, hogy szóljon) az élet?

Sokan mégis valami furcsa csodaként tekintenek az ilyen sikertörténetekre. Valami olyan dologként, ami velük soha nem történhet meg. Mert ők átlagosak, nem különlegesek. Csakhogy a fájdalmas igazság az, hogy minden ember – kivétel nélkül mindenki – képes lenne valami különlegeset, valami nagyszerűt tenni az életében – ha akarná. Fájdalmas, mert ahhoz meg kellene mozdulni, fel kellene állni a fotelból és keményen kellene dolgozni a célért, amit sokan nem tesznek meg. Talán mert önmaguk sem hiszik, hogy képesek lennének rá. Talán megpróbálták, de az első (vagy második, harmadik, negyedik, …) kudarc után feladták. Nem jött a filmekből megismert azonnali siker, ezért levonták a következtetést: én erre nem vagyok képes, én nem vagyok különleges.

Elfogadom, egyeseknek nehéz beleélni magukat olyan emberek helyzetébe, akiknek a nehézségeiről fogalmuk sincs. Adottnak tekintik mások „szerencsétlen helyzetét” és természetesnek azt, hogy megoldották a felmerülő problémákat.

De vegyünk akkor egy átlagos embert. Bár nem szeretem ezt a kifejezést, mert az átlagos ember statisztikai fogalom, nem élő személy. De tekintsük átlagosnak, hiszen ezzel védekezik sok önmagát átlagosnak tartó ember. Tehát itt van az átlagos emberünk. Semmi születési rendellenesség, semmi tragédia, semmi különlegesség. Nincs dráma, csak egy átlagos ember. Hívjuk őt Steve-nek – merthogy ez a neve, Steve Way. Olyan átlagos srác volt, mint sokan mások. Sőt, még „átlagosabb”. Tömte magába a gyorskaját és a csokit, és az iskolai terepfutásnál egy másik kövér sráccal a bokorba bújva várta meg, míg a többiek lefutják az első kört, majd becsatakozott a másodikba.

Átlagos srácunkból átlagos felnőtt lett, aki tovább folytatta önpusztító átlagos életét, és ugyan hosszában már nem nőtt, de széltében folytatta a fejlődést. Egy napon azonban megváltozott. Nem volt megvilágosodás, nem történt baleset, sem családi tragédia.

Akkor mégis mitől változott meg? Egyszerűen elege lett. 105 kg, napi 20 szál cigi, alkohol, gyorskaja és csoki. Ez volt az élete. A tükörbe nézett, és azt mondta: elég. És elkezdett futni, mint annyian mások, akik hirtelen elhatározzák, változtatnak az életükön. És mint ahogy korábban már ő is néhányszor megtette, azonban mindig hamar fel is adta. Most viszont nem állt meg néhány hét vagy hónap után. Tudta, hogy a káros szenvedélyeitől csak egy új szenvedély segítéségével szabadulhat meg. És valóban szenvedélyévé vált a futás.

Steve Way futott, minden nap, hónapokon, éveken keresztül, és ahogy egyre többet futott, nemcsak a fölösleges kilóktól szabadult meg, hanem egyre komolyabb eredményeket is ért el. Idén a Glasgowban megrendezett nemzetközösségi játékokon már az angol válogatott tagjaként állt rajthoz és az előkelő 10. helyen ért célba a maratoni távon – egyéni és korosztályos csúccsal, hazájának legjobbjaként.

Tette mindezt úgy, hogy „átlagos” emberként, „átlagos” munka mellett minden nap időt szakított az edzésére. 33 évesen úgy döntött, változtat az életén, és ebből nem volt hajlandó engedni. Kifogások helyett az eredményekre koncentrált, és arra az örömre, amit új szenvedélye hozott az életébe. Ebben pedig nincs semmi „különlegesség”, csupán elhatározás kérdése.

Ki lesz a következő, aki másokat inspirál saját életével és cselekedeteivel? Miért ne lehetnél éppen Te?